EU-képviselők a terrorizmus mellett?

A strasbourgi székhelyű Európai Parlament visszautasította, hogy megvonja a szélsőbalos nézeteiről közismert, jelenleg a francia Zöldek színeiben politizáló képviselő, Daniel Cohn-Bendit mentelmi jogát. Az egyes választói körökben ma is népszerű politikust, a ’68-as diáklázadások egyik vezérét a német rendőrség azzal gyanúsítja, hogy 1998-ban egy német szélsőbalos terrorista segítségére sietett.

Cohn-Benditet 1994-ben Németországban, 1999-ben Franciaországban választották uniós képviselővé. A zöld-politikus 2004-ben ’’német színekben’’, a Zöldek képviselőjeként indul az újabb európai választásokon.

Az uniós testület egyszer már visszautasította frankfurti bíróság kérelmét: 2000-ben a németországi szervek eljárást kezdeményeztek a politikus ellen, mivel ’’akadályozta az igazságszolgáltatás munkáját, hogy segíthessen egy bűnözőt’’. Cohn-Bendit nevetségesnek tartja a vádat, és megjegyzi: valamennyi parlamenti frakció elvetette az uniós testületben, hogy lehetővé tegyék felelősségre vonását – írta az AFP.

A vád szerint Cohn-Bendit éveken keresztül segített egy Hans-Joachim Klein nevű szélsőbalos terroristát, hogy elrejtőzzön az igazságszolgáltatás elől. Cohn-Bendit a vád szerint 1998-as letartóztatásáig anyagilag is segítette a terroristát, akit 2001-ben a német igazságszolgáltatás 9 év börtönre ítélt, amiért részt vett az OPEC, az olajtermelő államok 1975-ös, bécsi túszul ejtésében.

Cohn-Bendit, mint EU-parlamenti képviselő tanúként részt vett a tárgyaláson, s ott ecsetelte a terrorista ’’naivitását’’.

Ki is ’’Vörös Dani’’?

Az ismerősei által csak ’’Vörös Daninak’’ becézett Cohn-Bendit nyilvánosan publikált életrajzában kifejti: ’’Emigráns zsidó szülők gyermekeként, 1945-ben, (a franciaországi) Montauban-ban születtem, nem vagyok sem francia, sem német, ahogy mondani szokás, egy fattyú vagyok.’’ Tanulmányait német és francia gimnáziumokban és egyetemeken végzi. A párizsi Nanterre egyetem szociológia szakos hallgatója az 1968-as francia diáklázadások idején, melynek egyik vezéralakja. Később szerteágazó tevékenységet folytat: újságot ír, a frankfurti egyetemen egy Marx Károly örökségét ápoló könyvesboltot vezet.

A német Zöldekhez 1984-ben csatlakozik, 1989-ben Frankfurt multikulturális ügyekkel foglalkozó alpolgármesterévé választják. Életrajzában kifejti: később, EU-képviselőként, a 90-es években elszántan küzdött azért, hogy az unió szembeforduljon ’’minden nacionalizmussal és regionalizmussal’’.

Cohn-Bendit szerkeszti az ’’Eurospeed’’ információs fórumot. Kifejti: a fórum neve ’’drogként értelmezve az EU-t’’ jutott eszébe.

A zöld-politikus hosszan részletezi, miképpen vett részt az unió konfliktusmegelőző programjaiban, ám egy szót sem ejt az ellene felhozott vádakról, arról, hogy egy szélsőbaloldalos terroristát pénzelt és ’’bújtatott’’.

Carlos vallomása Klein terrorista múltjáról

Az immár franciaországi börtönbüntetését töltő Carlos, akit többek közt azért ítéltek el, mert társaival 1975-ben túszul ejtették Bécsben az olajtermelő tagállamok, az OPEC képviselőit, tanúként erősítette meg Hans Joachim-Klein tárgyalásán, hogy Klein is részt vett a terrorista akcióban.

A német hatóságok 2001 januárjában tartóztatták le Kleint, aki befolyásos német politikusok, így Joschka Fischer baráti köréhez tartozott. Fischer már külügyminiszterként – megjelent Klein tárgyalásán, és cáfolni próbálta a terrorista ellen felhozott vádakat. Fischer, – aki fiatal korában harcos szélsőbaloldali körökhöz tartozott, s egy róla készült fotó szerint egy tüntetésen még egy rendőrt is megtámadott – szoros kapcsolatokat ápolt a több merényletet is elkövető Baader-Meinhof terrorcsoporttal, melynek tagjai később öngyilkosságot követtek el a börtönben.

Kleint nyugat-európai marxista (később: ’’zöld’’), a mai uniós struktúrában is meghatározó szerepet betöltő politikusok bújtatták, óvták, míg Carlos a szocialista országok, köztük Magyarország védő, baráti szeretetét élvezték. Carlos gyilkolásban, terrorcselekményekben megfáradt tagjait a 80-as évek elején magyarországi jutalomüdülésen pihentette – nyaralását a magyar titkosszolgálatok nyílt és fedett állományú tisztjei biztosították.

Vétkesek közt…

Voltaképpen érthetetlen, miért vállal cinkosságot az Európai Parlament valamennyi frakciója, és képviselőinek túlnyomó többsége abban, hogy egy terrorista támogatásának gyanújával vádolt képviselőtársukat meghallgathassák a német igazságügyi szervek. Különös, hogy Joschka Fischer kézzel-lábbal tiltakozott Klein bűnrészessége ellen, s lám, a makacs tények ismét rácáfoltak a ’’haladó’’ baloldali politikusra.

Vajon milyen eredményre vezetne egy Cohn-Bendit ellen lefolytatott eljárás? Ha az egykori szélsőbalos diákvezér oly nevetségesnek találja az ellene felhozott vádakat, miért nem áll oda maga a bíróság elé? Esetleg olyan ’’naiv’’ volt, mint Klein?

Nyílt kérdés marad az is, hogy hány tekintélyes európai politikust érinthet még e kínos kérdések feszegetése.

Különös, hogy a terrorizmus elleni föllépés jegyében intézkedések sorozatát meghozó EU-tagállamok hirtelen kevésbé látják fontosnak a nemzetközi terrorizmus elleni fellépést. A cinkos hallgatás, mi több, az igazságügyi szervek munkájának huzamosabb akadályoztatása hiteltelenné teheti az unió parlamentjét.