A német nyelvterület lapszemléje

A Der Spiegel megdöbbentő adatokat közöl a németországi szegénységről. A német egységet csak részben lehet ezért a lesújtó eredményért felelőssé tenni. A Süddeutsche Zeitung Magyarország uniós ''újraegyesítéséről'' ír.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hamburgi magazin, a brit Economist összeállítása alapján megdöbbentő adatokat közöl a németországi szegénységről. Míg a 80-as években még az egy főre jutó GDP még 20 százalékkal felülmúlta az uniós átlagot, addig mára csak négy állam Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország számít szegényebbnek. A német egységet csak részben lehet ezért a lesújtó eredményért felelőssé tenni, a fő probléma az utóbbi 14 év igen alacsony, átlagosan 1,4 százalékos növekedési üteme. ( 2002-ben a növekedés 0,5 százalékot, míg 2003-ban alig 0,2 százalékot tett ki.K.L.) Az elemzés azzal zárul, hogy gyenge vigasz, de „a májusi keleti bővítéssel statisztikai szempontból olyan új országokat vesznek fel az EU-ba melyek még szegényebbek. Ezzel Németország a GDP ragsorban ismét előrébb lép, s így ismét az Uniós átlag felett fog elhelyezkedni.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali német napilap budapesti tudósításában Michael Frank Varázslat a magyaroknak címmel, Magyarország újraegyesítése alcímmel próbálkozik hazánk történetének megértésével. Mint írja a magyarok, mint izolált nyelvi sziget a germán és szláv tömb között különösen az elmúlt évszázad veszteseinek érzik magukat. „Az Unió és annak bővítési politikája a mélyen ülő nemzeti sérüléseket gyógyító intenzív osztálynak bizonyul. Melyből a magyarok különösen profitálni fognak. Románia és Bulgária a magyar nemzet újraegyesülési szándékának köszönheti uniós tagjelöltté válását.”
A szerző úgy véli, hogy a mai magyar határokon kívül élő 3,5 millió magyar egy lappangó válsággóc. Mely 1988-ban majdnem háborúhoz vezetett Magyarország és Románia között, ha a Szovjetunió nem fékezte volna meg a „kakaskodó feleket”. A szerző szerint Erdélyben, melyet a „hazafias magyarok” a „magyarság misztikus szívének” tekintenek közel 2 millió magyar él, Szlovákiában, félmillió Ukrajnában majd 200.000, ugyanennyien a Vajdaságban, kisebb csoportok találhatóak Horvátországban, Szlovéniában, Ausztriában. (A szerző tájékozottságát jelzi, hogy Frank még kisebb bulgáriai magyar népességről is tud! K.L.)
A szovjet uralmat követően nacionalista magyarok azt hitték eljött a revízió, megérett a régi rend visszaállításának ideje. Ekkor azonban közbelépett az EU és kibontakoztatta fegyelmező és béketeremtő erejét: Egyetlen országot sem vesznek fel, amelyik a szomszédaival bármiféle konfliktusban van, szólt a jelszó. ( Frank biztosan nem hallott még Ciprusról. K.L. )
Az Uniós nyomás hatott. Magyarország tisztességesen bánik a területén élő 17!!! nemzetiséggel és rendezte viszonyát a szomszédaival is.
„A szlovákok, románok, horvátok és sok ukrán hosszú ideig a magyar királyok alattvalói voltak. A bizalmatlanság az egykor igen türelmetlen magyar „uralkodó fajjal” szemben még mélyen ül a fejekben és a szívekben.” Ehhez képest hatalmas eredményeket értek el, hiszen két magyar tagja van a román kormánynak és a regionális reform és a kisebbségek ügyének rendkívül érzékeny területét magyar miniszterelnök-helyettes felügyeli Bratyiszlavában. ( Frank sem a város eredeti német nevét használja.)
Ha még a népszerűségért való versenyben fellángolnak a nacionalista hangok, Budapest sokkal többet ér el nyugodt Európa-politikájával: Szlovákia és Szlovénia azonnal bejutnak az unióba, Románia és Bulgária követni fogják, s Horvátország és sőt Szerbia felvétele is csak idő kérdése. „Így valósul meg a magyar nép csodálatos újraegyesítése, anélkül, hogy a határok elmozdulnának, anélkül, hogy állampolgárságok módosulnának – és háború vagy kitelepítések nélkül, mely addig egy fél évszázadon keresztül kipróbált eszköze volt a nemzeti problémák kezelésének.”