Diplomata-lázadás Londonban

Nyílt támadást intéztek volt diplomaták Tony Blair iraki és izraeli politikája ellen. Az egykori nagykövetek szerint az USA-vezette koalíciónak „nincs érvényes terve” a háború utáni Irakra. Kifogásolják a palesztin és az iraki civil lakosokat ért atrocitásokkal szembeni közömbösséget is.

Több mint 50 volt brit diplomata írta alá azt a levelet, amelyik élesen támadja Tony Blair brit közel-keleti politikáját. Sürgették a miniszterelnököt: gyakoroljon nyomást Amerika „kudarcra ítélt” közel-keleti politikájára vagy pedig hagyjon föl annak támogatásával.

A levél aláírói „egyre növekvő aggodalommal szemlélik”, amint Nagy-Britannia követi az amerikai irányítást Irakban és Izraelben, és parlamenti vitára szólítanak. A miniszterelnöki hivatal első reagálásában a „stabilitás, béke és biztonság” mellett foglalt állást a közel-keleti és iraki politikát illetően. A Downing Street szóvivője szerint Blair visszautasította, hogy „biankó kártyás” politikát folytatna Bush elnökkel.

A BBC megjegyzi: az 52 diplomata támadása mindeddig példátlan aktusnak számít a brit politikai életben. A dokumentumot jegyző nagykövetek névsorán szerepel a volt bagdadi és tel-avivi misszióvezető aláírása is. A tiltakozó és figyelemfelkeltő levél szervezője, Oliver Miles volt líbiai nagykövet kijelentette: a nagyköveti karban számosan úgy érezték, hogy „meglehetősen széles körben osztoznak véleményükön” két kérdésben, az arab-izraeli konfliktus és Irak ügyében, s úgy látták: kételyeiket „illene közzétenniük”.

A levelet elindító diplomata Irakról kifejtette: „Úgy gondoljuk, hogy a tervezés hiányában, s a kialakult helyzet félreértése, rossz olvasata folytán igen bonyolult helyzetbe kerültünk”.

A közel-keleti ügyekben széleskörű tapasztalatot szerzett diplomaták sürgették a miniszterelnököt, hogy gyakoroljon befolyást az amerikai politikára a Közel-Keleten, méghozzá a lehető leggyorsabb módon.

„Úgy érezzük, elérkezett az ideje, hogy közzétegyük nyugtalanságunkat annak a reményében, hogy a parlament érdeklődését felkelti az ügy, és ez alapvető újraértékeléshez vezethet” – olvasható a Reuters által közzétett levélben. Miles kijelentette: nem szeretnék hibáztatni Blairt közel-keleti politikájáért, csupán hallatni kívánták hangjukat. A dokumentumot aláíró külügyi munkatársak sürgették Blairt: Bush elnökkel kialakított szövetségét felhasználva tegyen erőfeszítéseket annak érdekében, hogy valós befolyást gyakoroljon lojális szövetségesként. Ha ez az erőfeszítése nemkívánatosnak minősül vagy visszautasításra talál, nincs többé oka a miniszterelnöknek arra, hogy támogasson egy kudarcra és bukásra ítélt politikát – figyelmeztetnek a brit diplomaták.

A BBC megjegyzi: Blair hű szövetségese volt George Bush elnöknek, követve őt az iraki háborúba. A nagykövetek most azzal vádolják az USA-vezette koalíciót, hogy „nincs érvényes tervük” a háború utáni Irakra és kifogásolják, hogy a koalíciós erők feltűnően figyelmen kívül hagyják az iraki civil áldozatokat.

A diplomaták erőteljesen támadják a brit kormányfő izraeli politikáját is. Úgy vélik: Blair pusztán a kivárás taktikáját követi, passzívan szemlélve, hogy az USA majd csak érvényesíti valahogy a közel-keleti úgynevezett Útitervet, s közben tehetetlenül szemléli az izraeli palesztin telepek pusztítását. Élesen elítélik Bush döntését, amely lehetővé teszi, hogy Izrael megtartson egyes zsidó telepeket Cisz-Jordániában, s ezt illegális és egyoldalú lépésnek ítélik, szintén hibáztatva Blairt e folyamat támogatása miatt.

Aláhúzzák: félnek az egyre élénkebb hátrálás miatt, s azért, amiért Blair személyesen helyeselte ezt. Úgy látják: Blair feladja azokat az alapelveket, amelyeken közel négy évtized, nemzetközi erőfeszítései nyugszanak, amelyeknek a célja az volt, hogy helyreállítsák a békét a Szentföldön.

Sürgették a brit kormányfőt: sürgősen vizsgálja felül Nagy-Britannia amerikai szövetségesként folytatott politikáját, amelyet elítél az arab és a muszlim világ.

A külügyminisztérium részéről a szabaddemokrata Sir Menzies Campbell a Radio 4-nek jelezte: a kormányfő alaposan megfontolt választ kíván adni a levélre. A munkáspárti Loise Ellman „a miniszterelnök elleni, szervezett támadásként” értelmezte a dokumentumot, mely szerinte nem nyújt alternatívát a közel-keleti helyzetre.