Valami történt Bagdadban tegnap, de pontosan mi – teszi fel a kérdést a Guardian az iraki hatalomátvétel után. Mi történt Bagdadban, ahol a megbuktatott vezér, Szaddám Huszein terjeszkedő birtokait a Tigris partján most szögesdrót-akadályokkal megerősítve védik az amerikaiak? Mi változott Irakban – kérdezi a brit baloldali napilap -, ahol a középkori erődöknél is jobban kiépített, homokzsákokkal őrzött támaszpontok között az utakon amerikai páncélos járművek, magánhadseregek biztonsági őrei és különböző népek speciális alakulatainak járőrei száguldoznak?
Paul Bremer, az ideiglenes iraki adminisztráció vezetője helikopterbe szállt, és előtte egy papírdarabot adott át az irakiaknak, egy senki által meg nem választott kormányt hagyva maga után. A katonai megszállás után az első lépés a függetlenség felé.
Mit hagyott itt Bemer az irakiaknak? 160 ezer főnyi, külföldi katonákból álló csapatokat, szétzilált gazdaságot, s egy földet, amelyet megbízhatatlan fegyveres csoportok árasztottak el.
A hatalomátadásra az egyik őrtornyokkal körülvett erődben került sor – tudósít a Guardian -, ahol a bejáratnál angol és arab feliratok figyelmeztetnek, hogy aki illetéktelenül közelíti meg a bejáratot, azonnal lelövik.
Ijav Allavi kormányfő rezidenciája hasonló Gazi al-Javer elnök szállásához: úszómedencék és narancsligetek biztosítják, hogy az új vezetők valóban osszák az amerikai lelkesedést. Nevezetesen, hogy a függetlenség jó dolog – írja a brit lap.
A rezidenciával egy utcában, azonos oldalon található egy iszonyatos méretű épület: az amerikai nagykövetség. Az utca túloldalán Szaddám Huszein egykori, pazar központi palotája áll, melyet – mint az a hatalomátadás napján kiderült – szintén lefoglaltak az USA nagykövetsége számára.
A bagdadiak először abból láthatták, hogy hatalomátadás történt, hogy a Guardian tudósítója által csak „a Zónának” nevezett, hermetikusan elzárt terület legszélesebb épületén iraki zászló lobog. Egyben pillanatok alatt , mindenhonnan eltűntek az ideiglenes adminisztráció jelképei.
Az amerikai katonák viszont, akik itt maradnak, nemcsak a jelképekkel szembesülnek. Egy virginiai nő, aki a katonaságnál teljesít szolgálatot és Amerikában az arlingtoni katonai temető mellett lakik, elmondja: naponta 26 temetés sem ritka.
A Guardian szerint az új kormányzatnak sem lesz több dolga és felelőssége, mint az ottomán vagy a brit birodalom idején arab vagy kurd elődeiknek: megpróbálnak új hangvételt megütni Irakban, s egyensúlyozni, kompromisszumokat kötni a megszállások, forradalmak során át.
Tíz irakiból hat ellenezte az amerikai katonai beavatkozást és legalább a lakosság fele úgy véli: a mindennapi élet sokkal rosszabb lett Szaddám Huszein birodalmának összeomlása óta – derül ki az Oxford Research International felméréséből. A londoni székhelyű intézet, amely felmérését az iraki hatalomátadás napján tette közzé, kimutatta: az irakiak 59 százaléka „rossz dolognak” tartja az amerikai inváziót, és több mint 80 százalékuk nyilatkozta, hogy nem bízik meg a brit-amerikai csapatokban. A katonai jelenlétet 58 százalék ellenezte, 42 százalék támogatta.
A megkérdezettek 72 százaléka minősítette megszálló erőnek, 28 százalékuk felszabadítónak a békefenntartó erőket. Az irakiak túlnyomó többsége úgy látja, a mindennapi élet rosszabb lett Szaddám rezsimének bukása óta: 44 százalékuk szerint az élet sokkal könnyebb volt a bukott rendszer alatt, 32 százalékuk szerint ugyanolyanok a körülmények, míg 25 százalékuk látja úgy, hogy javultak a létfeltételek.
A felmérés során országszerte megkérdezett 3002 iraki 50 százaléka demokratikus berendezkedést vár, 36 százalékuk „egy erős embert” szeretne az ország élére.
