A Der Spiegel vasárnapi számában megjelent beszámoló alapján a német kormány azt szorgalmazza Brüsszelben, hogy az Európai Tanács évzáró találkozóján hozzanak határozatot egy szerződés-előkészítő testület felállításáról, és döntsenek arról is, hogy mikor kezdődjék a munka. Az új uniós alapszerződés a német javaslat szerint rendelkezne egyebek között arról, hogy az Európai Bíróság ellenőrzi a tagállamok költségvetését, és megbüntetheti a deficitszabályokat megsértő országokat.
Számos tagállam, például Írország és Lengyelország ellenzi a tervet. A dublini kormány az ilyen esetekben kötelező népszavazás kockázataitól tart, Varsó pedig úgy véli, hogy jelenleg nem lehetséges megállapodást elérni a 27 tagállam között egy új alapszerződésről.
Angela Merkel német kancellár beszédeinek visszatérő eleme, hogy a válságot az uniós integráció további elmélyítésével lehet megoldani, és a költségvetési politikát összehangoló fiskális paktumot egy új politikai unióval kell kiegészíteni, e folyamat során pedig az EU működéséről szóló szerződést is módosítani kell. Berlin a szerződés-előkészítő konvent létrehozására irányuló kezdeményezéssel kívánja formába önteni az elképzelést – írta a Der Spiegel.
A legutóbbi hasonló próbálkozás az úgynevezett európai alkotmány kidolgozásával megbízott konvent felállítása volt 2002-ben. A testület alkotmányjavaslatát Franciaország és Hollandia népszavazással elutasította, a helyére lépő lisszaboni szerződést pedig Írországban csak a második nekifutásra sikerült népszavazással elfogadni.
Egész Európa jövőjéről szól az euróválság – mondta korábban Angela Merkel német kancellár. „Nemcsak gazdasági kérdésekről van szó, hanem a legfajsúlyosabb politikai kérdésekről, és ezáltal egész Európa jövőjéről” – nyilatkozta az elhúzódó adósságválságról. A kancellár hangsúlyozta, hogy Európának vissza kell szereznie a szavahihetőségét ahhoz, hogy komolyan vegyék, ehhez pedig „minden partnernek be kell tartania kötelezettségeit”. Merkel kiállt az euró mellett, valamint a politikai unió szükségességét és a költségvetési takarékosság fontosságát is hangsúlyozta.
Joachim Gauck német államfő korábban arról beszélt, Németországot nem a vezető szerep utáni vágy, hanem a megbízhatóságra törekvés és korábbi tapasztalatok vezérlik, amikor az európai válságkezelésben a takarékossági politikát hangsúlyozza.
A második negyedévben az euróövezet és az Európai Unió gazdasága is visszaesett az előző negyedévhez képest. Az euróövezetben az ipari termelés is csökkent júniusban. Az euróövezet teljesítményét felfelé húzta, hogy a német gazdaság a vártnál erősebben nőtt, a zóna legnagyobb gazdasága 0,3 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest.
