Budapest 2005-ben kérte az ausztrál hatóságoktól a Perthben élő férfi kiadatását. Az ausztráliai szövetségi rendőrség még 2005-ben őrizetbe vette Zentait, és megkezdte ellene a kiadatási eljárást. Az ausztrál kormány 2009-ben jóváhagyta Zentai kiadatását, de a szövetségi bíróság első fokon érvénytelenítette a döntést, arra hivatkozva, hogy a „háborús bűn” vétsége a gyilkosság idején még nem szerepelt a magyar jogrendben, így Zentait nem lehet átadni a magyar hatóságoknak. Az ausztrál kormány szerint hibás döntés született az ügyben, ezért a legfelsőbb bírósághoz fordult, amely tavaly decemberben úgy határozott, hogy a canberrai vezetés megfellebbezheti a szövetségi bíróság ítéletét.
Stephen Lloyd, a kormány által megbízott ügyvéd a legfelsőbb bírósági vizsgálat márciusi kezdetekor elmondta: mint megtudták, Magyarország álláspontja az, hogy a Zentai által állítólag elkövetett gyilkosság bűncselekménynek minősül, amelyet az 1944-ben érvényben lévő magyar törvény is annak ismert el.
Kettős büntethetőség
A legfelsőbb bíróságnak az Ausztrália és Magyarország között érvényben lévő kiadatási egyezményt figyelembe véve azt kellett megvizsgálnia, hogy az ügyre vonatkozik-e a „kettős büntethetőség” elve, amelynek követelménye, hogy a szóban forgó cselekmény mind az elfogatóparancsot kiadó, mind az azt végrehajtó állam joga szerint bűncselekménynek minősüljön. A bíróság megítélése szerint a „háborús bűn” vétsége az áldozat halála idején még nem szerepelt a magyar jogrendben.
Feltételesen szabadlábon
Charles Zentai, aki jelenleg feltételesen szabadlábon van, az 1950-es években vándorolt ki Ausztráliába, ahol állampolgárságot kapott. Tagadja, hogy részt vett volna a zsidó fiú megölésében, és azt állítja, hogy a kérdéses időszakban nem is tartózkodott Magyarországon.
Zuroff ellen is nyomozhatnak?
Völgyesi Miklós nyugalmazott büntetőbíró azt nyilatkozta szintén a Magyar Nemzetnek: fölveti a hamis vád gyanúját, hogy a Simon Wiesenthal Központ vezetője, Efraim Zuroff valótlan tartalmú feljelentést tett Csatáry Lászlóval szemben az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálások kapcsán.
A Csatáry -ügy
Csatáryt Lászlót – aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó ember Auschwitzba deportálásában – július 18-án Budapesten a nyomozó ügyészek emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsították meg, és őrizetbe vették, néhány órával később a Budai Központi Kerületi Bíróság házi őrizetbe helyezéséről döntött. Csatáryt azóta többször is kihallgatták.
Nem Csatáry volt az első akit háborús bűnökkel vádoltak meg: Képíró Sándor egykori csendőr százados ellen 2006 őszén indult vizsgálat. Képírót ugyan 2011-ben felmentették, viszont az egykori csendőrtiszt, ezt már nem élhette meg.
