Franciaország eltökélt a roma táborok felszámolása ügyében

A Franciaországból hazatérő romániai romák társadalmi beilleszkedésének támogatásáról írtak alá kétéves keretegyezményt a francia és román szakminisztériumok vezetői.

A keretegyezmény részeként a francia bevándorlási hivatal – kísérleti jelleggel – magára vállalja 80 Franciaországban élő roma család hazaköltözésének költségeit, és saját vállalkozás elindításában is segíti őket. A projekthez egy oktatási program is társul. A francia hatóságok a repülőjegyek mellett a csomagok szállítását fizetik: felnőttenként 40 kilogrammos, gyermekenként pedig 10 kilogrammos többletsúlyig. A román fél alapos szociális vizsgálatot készít a hazatérők környezetéről, és gondoskodik gyermekeik iskoláztatásáról.

A dokumentumot Manuel Valls francia belügyminiszter és Bernard Cazeneuve európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, román részről pedig Mircea Dusa belügyminiszter és Mariana Campeanu munkaügyi miniszter írta alá Victor Ponta kormányfő jelenlétében.

Franciaország folytatja a roma táborok felszámolását

Valls leszögezte: Franciaország folytatja az illegális roma táborok felszámolását, lakóikat pedig „kényszerítve vagy segítve” származási országukba irányítja. Victor Ponta azt ígérte, kormánya vállalja a felelősség rá eső részét a romák helyzetének rendezésében, de igazi megoldást csak az hozhat, ha a roma gyerekek iskolába fognak járni és a közösség tagjainak lesz Romániában munkahelye.

A Bukarestben tárgyaló két francia minisztert Traian Basescu államfő is fogadta. A román elnök leszögezte: Bukarest nyitott az együttműködésre a romák ügyében, beleértve a román rendőrök visszaküldését Franciaországba, de nem érthet egyet azzal a megközelítéssel, miszerint Románia felelős a roma etnikumú népesség elüldözéséért, amely kénytelen emiatt Franciaországba menekülni. „Szeretném ha tudnák: Románia egyetlen állampolgárát sem üldözi el” – mondta Basescu.

Kétszázan tüntettek

Mintegy száz romát, köztük húsz gyereket lakoltattak ki a francia hatóságok még augusztus 30-án egy marseille-i nomád táborból, Párizs egyik elővárosában, Créteilben pedig 64 romát kényszerítettek vadtáboruk elhagyására.

A francia rendőrség korábban Párizsban is felszámolt egy illegális cigánytelepet, ahol hetven közép- és kelet-európai roma húzta meg magát. A francia belügyminiszter közegészségügyi okokra hivatkozott. A politikus elismerte, hogy a cigány bevándorlók ügyére a baloldal sem tud más megoldást a leváltott Nicolas Sarkozy által alkalmazott kemény kéz politikájánál. A belügyminiszter azt várja Romániától és Bulgáriától, hogy az eddigieknél többet tegyenek a romák társadalmi beilleszkedéséért.

Két évvel ezelőtt, Nicolas Sarkozy regnálása alatt kezdődött az illegális telepek elleni nagyszabású küzdelem, amelyről meglehetősen elmarasztaló hangnemben nyilatkozott az ENSZ Fajidiszkrimináció-ellenes Bizottsága.

A francia miniszterek látogatása idején roma jogvédő szervezetek felhívására mintegy kétszáz személy tüntetett a kormányépület, majd az elnöki hivatal előtt. Szószólóik szerint a román hatóságok érzéketlenek a romák szociális gondjai iránt, és csak akkor foglalkoznak velük, amikor valaki „rángatja a kabátujjukat”. A Romani CRISS nevű civil szervezet szerdán nyílt levélben szólította fel Vallst: hagyjon fel a „kollektív kiutasítással és diszkriminációval”, és tartsa tiszteletben a romák emberi jogait.

A francia miniszterek romániai látogatását Francois Hollande köztársasági elnök jelentette be vasárnap, jelezve, hogy Franciaország a „gyökerénél” próbál megoldást találni a roma bevándorlók problémájára. „Nem fogadhatjuk el, hogy ezt a közösséget elüldözzék országukból és Franciaországban keressenek menedéket” – jelentette ki a francia elnök.

„Franciaország nem tudja befogadni a világ és Európa minden nyomorát”

Manuel Valls romániai útja előtt egy televíziós műsorban úgy nyilatkozott: „Franciaország nem tudja befogadni a világ és Európa minden nyomorát”. Hozzátette: azt tervezik, hogy szeptember végéig hétezer romániai és bulgáriai romát küldenek haza, segéllyel támogatva hazatérésüket.

Valls augusztusban azt mondta, nem érti, hogy a romák „származási országai” miért nem léptetnek életbe határozott társadalmi beilleszkedési programokat. A francia belügyminiszter korábban azzal vádolta Romániát és Bulgáriát, hogy évtizedek óta diszkriminálja „ezt a szegénység, munkanélküliség és írástudatlanság sújtotta népességet”. Romániában a legutóbbi népszámláláson 620 ezer ember vallotta magát romának, számukat azonban a hatóságok több mint kétmillióra becsülik.

Kanadai helyzet

A Magyar Nemzet szerdai számában arról ír: több mint négyszáz tagja lehet annak a bevándorlókból álló bűnszervezetnek, amelyet a közelmúltban lepleztek le a kanadai hatóságok. A lap egy korábbi száma arról is beszámol: kanadai hatóságok elismerték, hogy gyakori a bűnözés a menekültstátusért folyamodó magyarországi cigányok körében. Torontóban attól tartanak, hogy megerősödnek a rosszhiszemű menedékkérőkből álló bűnszervezetek. Mint megírtuk, komoly botrányt okoztak a Kanadát elárasztó, magukat politikai üldözötteknek valló magyar romák – a Magyar Nemzet helyszíni riportját Kanadából ide kattintva olvashatja.