Kivégzések és kínzások a szíriai ellenzék számláján

Foglyok megkínzásával és megölésével vádolja a szíriai felkelőket a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet hétfői jelentésében.

A HRW felszólította a felkelőket támogató államokat, hogy szorítsák rá a Bassár el-Aszad államfő ellen harcolókat az emberi jogok tiszteletben tartására. A New York-i szervezet több mint tucatnyi esetet dokumentált, amelyben a felkelők végeztek elfogott ellenségükkel és legalább hat fogoly számolt be a szervezetnek arról, hogy megkínozták őket vagy rosszul bántak velük. „A szíriai ellenzék ismételten azt állítja, hogy a visszataszító jogsértések miatt fordult a kormány ellen – nyilatkozta Nadim Houry, a HRW közel-keleti részegének helyettes igazgatója. – Most az ellenzéken a sor, hogy megmutassa, komolyan veszi, amit mond.”

Jogvédők a másfél éve kitört felkelés alatt elkövetett tömeggyilkosságokkal, csoportos kivégzésekkel és válogatott kínzásokkal vádolják az Aszadhoz hű kormányerőket. Videofelvételek azonban arról tanúskodnak, hogy a felkelők is követtek el embertelen cselekedeteket.

Kínzásokat hajtanak végre a felkelők

A HRW utal arra a július 31-ei esetre, amikor Aleppóban a lázadók elfogták az Aszadhoz hű erők négy emberét, és még aznap végeztek velük. A felkelők azt állították, hogy a négy férfit bíróság ítélte halálra. A Human Rights Watch ugyanakkor megállapította, hogy „csaknem lehetetlen, hogy a négy fogolyra tisztességes bírósági tárgyaláson szabták ki a halálos ítéletet, tekintettel a körülményekre, továbbá a tárgyalás és kivégzés sietős lebonyolítására”.

Három hónapja pedig négy embert végeztek ki a felkelők, miután lerohantak egy rendőrőrszobát a Földközi-tenger partvidékén, Lattakia tartományban. A HRW közölte: az ellenzék lehetővé tette, hogy fölkeressenek néhány fogdát az északi országrészben. Az ott megkérdezett 12 emberből hat elmondta, hogy „megkínozták őket, rosszul bántak velük”. Elpanaszolták többek között, hogy a talpukat verték. A HRW szerint a másik hat fogoly testén is kínzás nyomai látszódtak.

A jogvédők továbbították a vizsgálat eredményeit a lázadók katonai tanácsának, amely azt válaszolta, hogy elkötelezték magukat az emberi jogok mellett, kivizsgálják a fogvatartottak körülményeit, és figyelnek arra, hogy ne történhessenek újabb jogsértések.

Dzsihadisták támogatják a felkelőket

Az ENSZ egy emberi jogi vizsgálóbizottsága megerősítette hétfőn, hogy egyre több „külföldi elem”, köztük dzsihadista vesz részt a harcokban és más erőszakos cselekményekben Szíriában. A világszervezet Emberi Jogi Tanácsa által kijelölt, független szakértőkből álló bizottság szerint ezeknek az erőknek egy része a kormányellenes fegyveres csoportokhoz csatlakozik, más részük önállóan hajt végre harci cselekményeket. Paulo Sérgio Pinheiro, a vizsgálóbizottság vezetője hétfőn Genfben diplomatáknak azt mondta, hogy „az ilyen elemek hajlamosak a kormány ellen harcolókat radikálisabb irányba tolni”.

Aktivisták szerint legkevesebb 23 ezer ember halt meg Szíriában az elmúlt másfél év erőszakcselekményeiben. A szíriai hatóságok szerint külföldi összeesküvés áll a tavaly márciusban kezdődött felkelés mögött, s azzal vádolnak egyes Perzsa-öböl menti és nyugati országokat, hogy ők pénzelik és képezik ki a – Damaszkusz által terroristáknak nevezett – fegyveres lázadókat.

Bizonyítékokat gyűjtöttek a felelősökről

Pinheiro ismertette a bizottságnak azt a megállapítását is, hogy a súlyos háborús bűncselekmények „száma, ritmusa és intenzitása” fokozódott az augusztus közepén kiadott előző jelentés óta. Az esetekért mindkét fél felelős, bár nem egyenlő arányban, mert a kormánycsapatok és az oldalukon harcoló sabiha milícia bűntettei súlyosabbak.

Azt javasoljuk az ENSZ Biztonsági Tanácsának, hogy hozzon megfelelő intézkedéseket, és utalja Szíria ügyét a Nemzetközi Büntetőbíróság elé – mondta. A diplomata közölte, hogy bizonyítékokat gyűjtöttek és titkos listát állítottak össze a felelősökről, hogy egy napon bíróság elé állíthassák őket. A listát átadják az ENSZ emberi jogi főbiztosának – mondta.

Nem demokráciát visznek, hanem tömeggyilkosságokat követnek el

A jelentés kapcsán a szíriai nagykövet azzal vádolt meg több országot, hogy pénzt és fegyvert küld a lázadóknak, akik dzsihádot folytatnak Damaszkusz ellen. A tervük a visszájára fordulhat – figyelmeztetett. „A zsoldosok időzített bombát jelentenek, amely később fog felrobbanni az őket támogató országokban, amikor Szíriában befejezték terrorista küldetésüket” – mondta a diplomata, aki az Egyesült Államokat, Katart, Szaúd-Arábiát, Törökországot és Líbiát nevezte meg felelősként.

Az Emberi Jogi Tanácsban helyet foglaló orosz képviselő, Marija Hogyinszkaja-Golenyiscseva szintén a felkelők külső támogatását bírálta. „Azok, akik néhány ország álláspontja szerint demokráciát visznek a térségbe, valójában tömeggyilkosságokat követnek el, szándékosan lövik a békés lakosokat, közéleti szereplőkre vadásznak, túszokat szednek, és gyerekeket használnak katonaként. A terrorista tevékenység fokozódása közvetlen összefüggésben áll a felkelők külső támogatásával” – jelentette ki az orosz diplomata.

Emberek a lövedék útjában

A foglyul ejtett katonák megkínzásával kapcsolatban az emberi jogi szervezetek – így az Amnesty International is – többször úgy fogalmaztak, hogy számos jogsértést követnek el a felkelők. A fegyveres lázadók több alkalommal vádolták már meg a kormányerőket azzal, hogy ők felelősek az öldöklésért. A közel-keleti országban készült videofelvételek azonban ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A folyamatos vádaskodás itt is visszatérő dolog, hiszen a húlai mészárlás kapcsán is a kormányerőket vádolták, később azonban az ENSZ is megállapította, hogy feltehetőleg ellenzéki milicisták követték el a gyilkosságokat.

A The Sunday Times korábban arról adott hírt, hogy Aleppó sűrűn lakott negyedeiben kialakított hadállásaiknál a szíriai felkelők pajzsként használják a civil lakosságot. A civilek mellett a Sabíha milícia falhoz térdepeltetett, legéppuskázott tagjairól is érkeztek beszámolók. Aleppóban a múlt héten két kórház és egy iskola romba dőlt egy hatalmas erejű robbanás következtében, melyet a lázadók hajthattak végre.

Keresztényeket mészároltak le

Augusztus 7-én az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja azt közölte: a kormány ellen harcoló erők lemészároltak 16 embert Homsz környékén egy vendégházban, amely egy elektromos társaság alkalmazottainak családtagjai számára volt fenntartva. Az áldozatok között alaviták, keresztények és szunniták egyaránt voltak. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint a szíriai helyzet már az emberiesség elleni bűntett fogalma felé közelít.

Szíria demokratikus lehet a maga módján – véli a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára nem sok reményt lát Bassár el-Aszad rendszerének fennmaradására, s rámutat, a közel-keleti ország útja a demokrácia felé egyáltalán nem egyenes, de nem is feltétlenül ezt várják el tőle.

Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik a Reuters által készített fotó is, amelyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.

Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.