Szlovákiában akár életfogytiglant is kaphat Csatáry

A vádemelési javaslat alapján hozhat döntést az ügyészség arról, hogy kéri-e Csatáry László kiadatását, vagy az eljárás Magyarországon való lefolytatását.

Milan Filicko, a kassai járási ügyészség szóvivője az ügy kapcsán azt mondta: egy neve elhallgatását kérő kassai férfi még augusztus elején kelt feljelentése alapján indult az eljárás. Hozzátette: a beadvány írója arra hivatkozik, hogy a történések idején, 1945 januárjában az akkor 17 éves édesapját az államhatalom képviselői ok nélkül letartóztatták, majd a kassai rendőrkapitányság Moyzes utcai épületében fogva tartották. Az érintettet később kényszermunkára egy pontosabban nem meghatározott németországi helyszínre deportálták, ahonnan csak ugyanazon év augusztusában tért vissza Kassára.

Néhány napon belül lesz döntés

A járási ügyészség szóvivője szerint a büntetőeljárás megindításáról szóló rendőrségi határozatot várhatóan csütörtökön kézbesítik az ügyészségnek, amely néhány napon belül döntést hoz arról, hogy azt helyben hagyja-e, vagy határozatot hoz annak megalapozatlanságáról. Amennyiben a rendőrségi határozatot hatályosítják, akkor az ügyben vádemelési javaslatot dolgozhat ki a rendőrség, ennek alapján hozhatna majd döntést az ügyészség arról, hogy kéri-e Csatáry László kiadatását, vagy az eljárás Magyarországon való lefolytatását.

Milan Filicko arról is tájékoztatott, hogy a kassai járási ügyészség a már említett eljárással egyidejűleg az illetékes magyar ügyészség kérésére jogsegélyt nyújt egy másik, Csatáry Lászlóval szemben folytatott eljárás kapcsán, amelynek állítólagos történéseire a szlovák hatóságok által vizsgált esetnél korábban, 1944-ben került volna sor.

A beadványt kiegészítették a feljelentő vallomásával

Jana Mesárová, a kassai kerületi rendőrkapitányság szóvivője a szerdán indított büntetőeljárással kapcsolatban azt mondta: az augusztusban kézbesített beadványt időközben kiegészítették a feljelentő vallomásával, valamint több kordokumentummal, köztük a kassai Népbíróság 1948-ban Csatáry László ellen hozott ítéletével is. Ebből kitűnik, hogy Csatáry Lászlót 1948. június 8-án egy egynapos perben „fasiszta megszálló és kollaboráció” bűntettében találta bűnösnek és ítélte halálra a kassai népbíróság.

Jana Mesárová szerint a háborús bűntettben elkövetett bűnrészesség bűncselekményének elkövetőjére Szlovákiában 12 évtől 25 évig terjedő, vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiróható.

Zuroff jelentette fel Csatáryt

Csatáry László a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán, az akkor Magyarországhoz tartozó Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásában. Efraim Zuroff, a szervezet jeruzsálemi irodájának vezetője jelentette fel Csatáry Lászlót 1944-es, majd később 1941-es deportálások miatt.

Ebben nem indult eljárás

A Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak minősítette Zuroffnak azt az állítását, miszerint Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz; az 1944-es deportálások ügyében tovább folyik a nyomozás. A 97 éves Csatáry kezdettől fogva tagadja bűnösségét.

Több jogi szakértő is azt nyilatkozta szeptember elején a Magyar Nemzetnek, hogy felvetődik a hamis vád gyanúja Zuroff alaptalannak bizonyult feljelentése miatt, és ezért az ügyészségnek hivatalból kellene büntetőeljárást indítania. Az ügyészség nem lépett, ezért tett – azóta elutasított – feljelentést hamis vád gyanújával egy magánszemély, illetve jobbikos politikusok. E bűncselekményért akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Efraim Zuroff akkor a jobboldal bosszújának nevezte az ellene tett feljelentéseket.

A Magyar Hírlapnak adott interjújában Csatáry László azt mondta: a kassai gettónál kétszer járt, a foglyok sorsáról pedig nem a rendőrség, hanem a németek döntöttek. Az egykori csendőr hozzátette: rendőrségi fogalmazóként dolgozott 1942-től 1944-ig, és mivel jól beszélt németül, ezért bízták meg azzal, hogy a német katonák összekötője legyen. Csatáry László az interjúban közölte: nem tudja, hogy miért ítélték halálra az egykori Csehszlovákiában, mivel később a kanadai hatóságok nem találtak olyan dokumentumokat, amelyek alapján bűnösnek mondták volna ki.