Emberkereskedelem – nyersanyagnak tekintik az áldozatokat

Továbbra is riasztó méreteket ölt Európában az emberkereskedelem – állapították meg csütörtökön Brüsszelben.

A tanulmány szerint a szabadpiaci gazdaságban az emberek könnyű célpontjai a kizsákmányolásnak. Az emberkereskedők nyersanyagnak tekintik a nőket, férfiakat és gyermekeket is, és abból indulnak ki, hogy a gazdasági helyzet, illetve az érintett állítólagos „beleegyezése” igazolja a kizsákmányolást.

Világszerte küzdenek a rabszolgaság ellen

Koldulásra kényszerítette és rabszolgasorban tartotta honfitársait az a román állampolgárokból alakult bűnszervezet, amelynek tagjait szeptember végén Milánóban és Torinóban tartóztatta le az olasz rendőrség.

A Fehér Ház új rendeleteket hozott, amelyek tovább erősítik az emberkereskedelem elleni harc előírásait az állami megrendelések esetében, a tilalmak egyaránt érvényesek a szövetségi szállítókra és alvállalkozókra, és ezeket kiterjesztik nagyobb, nemzetközi szerződő partnerekre is.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet legújabb tanulmánya szerint világszerte csaknem 21 millió áldozata van a kényszermunkának, jelenleg ezer emberből három kényszermunkát végez.

A GRETA a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) idén júniusban közzétett becsléseire támaszkodott, miszerint szerte a világban 21 millióra tehető az emberkereskedők által kizsákmányoltak száma, és közülük 880 ezren az Európai Unióban esnek áldozatul a bűnözőknek.

Emberkereskedelem: ez csupán a jéghegy csúcsa

Az ET-szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy az emberkereskedelem elleni küzdelem során a fő figyelem többnyire a szexuális kizsákmányolás visszaszorítására irányul, így az egyéb célú emberkereskedelem veszélyességét nem mindig ismerik fel kellőképpen. Számos országban – olvasható a dokumentumban – túl szűken határozzák meg az emberkereskedelem áldozatának fogalmát. Az is probléma a GRETA szerint, hogy átfogó társadalmi megközelítés helyett több országban kizárólag a bűnüldöző szervek, illetve a bevándorlásügyi hatóságok járnak el emberkereskedelemmel kapcsolatos kérdésekben.

A probléma valós mélységeinek tudatosítását szintén nehezíti, hogy néhány uniós tagállamban csak az olyan eseteket tartja számon a statisztika, amikor az áldozat hajlandó közreműködni a büntetőeljárásban. Ezekben az országokban a jelenség dokumentált esetei minden bizonnyal csak a jéghegy csúcsát jelentik – vélekedett jelentésében a GRETA.

Magyarokat is érint

A Magyar Nemzet augusztusban arról számolt be, hogy a vietnami ruhakereskedők általában bejelentés nélkül, éhbérért foglalkoztatják magyar alkalmazottaikat a hagyományos piacokon. A munkanélküliség elől menekülő eladók helyzetét kihasználó ázsiai vállalkozóknak manapság teljhatalmuk van a kereskedelem e zárt világában.

222 millió dollárjába (csaknem 51 milliárd forintjába) kerülhettek tavaly Kanadának a színlelt magyar menekültek. A kanadai szövetségi és a tartományi kormányzatok munkájának összehangolására szakosodott CICS közleményében rámutatott, hogy a júniusban elfogadott, menedékkérelmet megszigorító, úgynevezett C-31-es törvény célja éppen a színlelt menekültek által okozott költségek csökkentése. A szigorításra egyebek közt a Torontóban működő emberkereskedő hálózat miatt volt szükség, ahol a banda tagjai hamiltoni családi vállalkozásukban illegálisan bevándorolt magyarországi romákat foglalkoztattak.