A helyettes államtitkár elmondta, hogy ezt az első közös összejövetelt a következő hónapokban további szakmai tanácskozások követik. Az unió roma keretstratégiáját 2011 első felében, a magyar EU-elnökség alatt fogadták el. A tagállamoknak ennek alapján saját nemzeti romastratégiát kellett készíteniük. Közülük elsőként Magyarország juttatta el Brüsszelbe a maga dokumentumát, majd ez év első felében a többiek is letették az asztalra saját elképzeléseiket. E dokumentumokat az Európai Bizottság – az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye – véleményezte.
Magyarország kormánya elkötelezett az állampolgárainak védelmét illetően, függetlenül etnikai, kulturális és szociális identitásuktól, és nem tolerálja, hogy a kisebbségeket és etnikai csoportokat fenyegessék.
Magyarország élen jár a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) megvalósításában, hiszen a tervek végrehajtása már nagyon sok szakterületen megkezdődött.
Az Országgyűlés június 5-én tárgyalt a Roma Integráció Évtizede Programról.
Az Európai Unió tavaly indította útnak a nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét, melynek keretében a tagállamok elkészítették és az Európai Bizottságnak benyújtották hosszú távú nemzeti cselekvési terveiket.
Balog Zoltán május 20-án Lakiteleken kijelentette: miniszteri szintre került a romaintegráció ügye, ezért szorosabb és jobb hatásfokú lesz az együttműködés a romákat képviselő szervezettel.
Balog korábban nyilatkozott arról is, hogy Németországban igen pozitívan értékeli a romaintegrációval foglalkozó szakma a romák felzárkóztatását célzó magyar stratégiát.
Most már a megvalósításon a sor, és Brüsszel azt kérte, hogy a tagállamok jelöljenek ki kapcsolattartó illetékeseket a témában – közölte Langerné Victor Katalin. „Elsődleges cél annak meghatározása, hogyan lehet nyomon követni minden egyes országban a romastratégia megvalósítását” – mondta.
Magyarországon haladt leginkább előre a munka
A most véget ért első találkozóra még csak a tagországok kisebb hányada érkezett konkrét javaslatokkal. Magyarországon haladt leginkább előre a munka, és most részletesen ismertették a többi résztvevővel a monitoring rendszerre kidolgozott magyar javaslatokat. E javaslatok az elsődleges és másodlagos indikátorok mellett „kontextusindikátort” is tartalmaznak, amely a romastratégia megvalósítását komplex módon, összefüggéseiben vizsgálja.
A helyettes államtitkár hozzátette, hogy Svédország, a Cseh Köztársaság, valamint Spanyolország is hozott magával konkrét elképzeléseket. A svédek például a célcsoport és a döntéshozók közötti közvetítésre mentori kapcsolattartói hálózatot alakítanak ki, ők ezt „hídépítésnek” nevezik. Magyarországon ez már több szinten megvan – jegyezte meg Langerné Victor Katalin. Példaként említette az önkormányzatokat, az óvodákat, továbbá hogy elindult ennek kialakítása a szociális területen, valamint hogy az egészségügyben is lesz majd ilyen közvetítő rendszer, amelybe lehetőség szerint a célcsoport tagjait vonják be.
