Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter expozéjával kezdődött meg a Roma Integráció Évtizede program stratégiai tervéről szóló határozati javaslat módosításáról szóló előterjesztés, valamint a Roma Integráció Évtizede program stratégiai terve és a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia összhangjáról szóló jelentés, illetve az annak elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája.
Balog Zoltán azt mondta: a legmegbízhatóbb adatok szerint ma Magyarországon a roma népesség 750 ezer főre tehető, közülük 5-600 ezer ember él mélyszegénységben. Hozzátette, ez azt jelenti, hogy a mélyszegénységben élő 1,2-1,3 millió ember közül minden második roma. A miniszter kitért arra is, hogy a 400 ezer, mélyszegénységben élő gyerek fele is roma származású.
A miniszter hangsúlyozta: a kormány álláspontja szerint a munka és a tanulás a felzárkózáshoz vezető út, akár roma az ember, akár nem.
A fideszes Berényi László szerint a romák felzárkóztatása nélkül nem beszélhetünk integrációjukról. A képviselő üdvözölte, hogy az integrációs program részletes intézkedési tervét kormányhatározat rögzíti.
A rendszerváltás különösen a romákra nézve hozott negatív változásokat
Gúr Nándor (MSZP) arra helyezte a hangsúlyt, hogy a rendszerváltás különösen a romákra nézve hozott negatív változásokat, mint mondta, a cigányság többsége nem bír azokkal a szakmai képességekkel és tudással, amelyeket a mai munkaerőpiac megkíván. A képviselő szerint mindez nem a cigánykérdéssel, hanem az iskoláztatással függ össze, ezért fontos az oktatás ügye.
Szavazógép
A jobbikos Mirkóczki Ádám szerint a politika az elmúlt huszonkét évben olcsón megvásárolható szavazógépnek tekintette a cigányságot. Emlékeztetett arra, hogy integrációjukra Európa-szerte vitatható megoldások születtek.
Szabó Tímea (LMP) szerint a kormány által vázolt program a szegénységet konzerválja, hiszen nem nyújt forrásokat a legszükségesebb feladatok megoldására.
