Nem változott a brit álláspont, továbbra is vétóznának

A brit álláspont továbbra is az, hogy a kiadások ne emelkedjenek az inflációt meghaladó mértékben – mondta csütörtökön Győri Enikő.

A külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára, aki mások mellett találkozott David Lidingtonnal, az uniós ügyekben illetékes brit államtitkárral, elmondta: van egy „nagyon kemény brit kiindulópont”, mégpedig az, hogy London a következő uniós költségvetési időszakra a kiadási főösszeg reálértéken történő befagyasztását kéri.

„Magyarországnak ezt az álláspontot nehéz osztania, mi azt gondoljuk, hogy az uniós költségvetésnek más a logikája, mint a nemzeti költségvetéseknek” – mondta Győri Enikő. Szavai szerint abban nincs vita, hogy Nagy-Britannia és Magyarország egyaránt pénzügyi helyzetének konszolidálásán dolgozik, mivel mindkét gazdaság nehéz időszakot él át. Magyarország ugyanakkor úgy gondolja, hogy a válságkezelést jobban szolgálná egy nagyvonalúbb közös uniós költségvetés, mint egy befagyasztott vagy csökkentett büdzsé.

Van közös pont Nagy-Britannia és hazánk között

„Azt gondolom, hogy a főösszeg tekintetében nem fogunk egyetérteni, de abban a kérdésben, hogy azon belül mit is finanszírozzunk, tudtunk közös pontot találni, mégpedig azt, hogy a kohéziós folyósításokat a legkevésbé fejlett országokra és régiókra kell összpontosítani; Nagy-Britannia ebben partner” – mondta Győri Enikő.

Ahhoz, hogy az unió egyes tagországai sikerrel lábaljanak ki a válságból, az EU-ból érkező fejlesztési forrásokra is szükség van. „Legalább annyi befektetésre és támogatásra van szüksége Magyarországnak a következő hét évben, mint amennyi az elmúlt hét év során rendelkezésre állt” – szögezte le Orbán Viktor az Európai Bizottság október eleji költségvetés-tervezetét támogató nyilatkozat elfogadása után.

Cameron felkészült a konfrontációra

A The Sunday Telegraph című tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lapnak a múlt héten például Cameron kijelentette: „felháborító” lenne az EU-költségvetés „hatalmas arányú” emelése, miközben Nagy-Britannia kiadáscsökkentő intézkedésekre kényszerül. „Ha arra kerül a sor, hogy nemet kell mondani egy olyan egyezségre, amely nem megfelelő Nagy-Britanniának, akkor nemet fogok mondani” – mondta a brit miniszterelnök.

David Cameron, Nagy-Britannia miniszterelnöke az elmúlt időszakban többször is egyenes utalást tett arra, hogy a 2014–2020-as EU-költségvetés ügyében kész a konfrontációra Brüsszellel, és megvétózza a következő EU-költségvetés emelésére irányuló kísérleteket. Erre Angela Merkel német kancellár úgy reagált, hogy Nagy-Britannia ilyen hozzáállása mellett nincs értelme EU-csúcstalálkozót rendezni a következő uniós költségvetési keretről.

Nincs intézkedés a szabad mozgás kérdésében

Győri Enikő összegzésében elmondta továbbá azt, hogy londoni tárgyalásain felvetette, mi a hivatalos brit álláspont az EU-n belüli szabad mozgás kérdésében, amely része az uniós és a tagállami hatáskörök Nagy-Britanniában folyó hosszú távú felülvizsgálatának. Az államtitkár kijelentette: brit partnerei biztosították őt arról, hogy London ez ügyben semmiféle azonnali intézkedésre nem készül. A brit kormány is tudja, hogy Nagy-Britanniának sok előnye származik a képzett, dolgozni akaró közép-európai munkavállalók tevékenységéből. Viszont megoldást szeretne találni a társadalmi ellátórendszerekben tapasztalható visszaélések problémájára – mondta Győri Enikő, hozzátéve, nincs arról szó, hogy a legálisan Nagy-Britanniában munkát vállaló magyaroknak „csomagolniuk kellene”.

Theresa May brit belügyminiszter a napokban közölte: felkérte William Hague külügyminisztert arra, hogy az unión belüli szabad utazás is legyen része annak a stratégiai felülvizsgálatnak, amelyet a brit kormány folytat Nagy-Britannia és az EU jövőbeni hatásköri viszonyának meghatározása végett. A miniszterelnök pedig egy minapi BBC-interjúban kijelentette, hogy egyetért belügyminisztere felvetésével.