A 2010 decemberében letartóztatott Julian Assange június 19-e óta él a nagykövetségen, és időközben Ecuadortól politikai menedékjogot is kapott. Az ausztrál állampolgárságú férfi el akarja kerülni, hogy kiadják Svédországnak, ahol két fiatal nő nemi erőszakkal vádolja. Assange – aki tagadja a vádakat – elsősorban attól tart, előfordulhat, hogy Svédországból az Egyesült Államokba küldik tovább, ahol szerinte kémkedésért halálra is ítélhetik, miután a WikiLeaks titoknak számító amerikai diplomáciai táviratokat tett közzé az interneten.
Csaknem két évvel ezelőtti letartóztatása után nem sokkal Assange-t óvadék, valamint 140 ezer font kezességvállalás ellenében házi őrizetbe helyezték át.
Jelezték, hogy Assange elszökhet
A westminsteri magisztrátusi törvényszék hétfői megállapítása szerint a garanciát vállaló kilencfős csoport tagjainak biztosítaniuk kellett volna, hogy Assange feladja magát. Howard Riddle bíró a döntést bejelentve hangoztatta: amikor a törvényszék hozzájárult a házi őrizethez, már jelezte, hogy fennáll a kockázata a gyanúsított szökésének. A bírák mindazonáltal enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy pártfogói bíztak abban: a gyanúsított az előírásoknak megfelelően jár el, amikor ismét meg kell majd jelennie a hatóságok előtt.
A rendelkezés szerint a kezesek részlegesen felelősek Assange szökéséért, és a 140 ezer fontból összesen 93 ezret be kell fizetniük november 6-áig. A garanciát nyújtók között van az orvosi Nobel-díj egyik 2002-es nyertese, John E. Sulston, valamint az Assange-nak több mint egy éven át otthont adó brit arisztokrata, Vaughan Smith is.
