A Tisza-kormány bejelentése alapjaiban rengetheti meg a magyar kézilabdát

A labdarúgás mellett a kézilabda lehet leginkább érintett a sportolókat érintő, 2027-től tervezett magyarországi adózási szabályváltozásban. Eszerint jövőre 500 helyett 60 millió forintig tudnak ekho szerint adózni a kézilabdázók is, ez pedig súlyos következményekkel lehet a Győr és a Ferencváros női, valamint a Veszprém és a Szeged férficsapatára egyaránt.

Estelle Nze Minko hét éve játszik Győrben, előtte három évig Siófokon kézilabdázott Fotó: Győri Audi ETO KC/Peka Roland

Az elmúlt három klubvilágbajnokságból kettőt is megnyert és a harmadikon is finalista Veszprém az előző 14 BL-idényből 13-szor legalább a negyeddöntőig jutott, és a bakonyiaknál nagyon várják, hogy a mostani évadban végre a csúcsra is felérjen a klub. Efelé neves igazolásokkal is tett lépéseket: tavaly és idén összesen tíz világklasszis légióst szerződtettek az Építők, 2026 nyarán Emil Nielsen is csatlakozott, vele eddig hibátlan az együttes. Éppen a dán kapus kapcsán került nyilvánosságra a közelmúltban, hogy szándéka szerint nem töltené ki a 2029-ig szóló veszprémi szerződését, s máris arról tárgyal, hogy 2027 elején a német Bundesligában szereplő Flensburg csapatához igazol. A Handballtransfer úgy tudja, ennek oka épp a magyarországi adózás módosítása, és ezzel nincs egyedül.

A Szeged még sosem járt a BL négyes döntőjében, és a csoportkör eddigi alakulása alapján aligha a mostani évadban szakad meg ez a sorozat. Néhány éve a Tisza-partiak is tucatszámra vásároltak külföldi kézilabdázókat, a közelmúltban már inkább a fiatalítás és a magyarok beépítése volt fókuszban. Mario Sostaric, Borut Mackovsek és Sebastian Frimmel nélkül így is nehéz elképzelni a csapatot, ez a három légiós már bő öt éve segíti a klubot – nekik is drasztikus változás lesz, ha jövőre kedvezőtlenebb adózási viszonyokkal szembesülnek.

Mario Sostaric tíz éve a Szeged légiósa. Fotó: NurPhoto via AFP/Ruben de la Rosa

Mennek vagy maradnak a világklasszisok?

Ha már a szegedieknél kiemeltük, a Fradinál Emily Vogel és Angela Malestein, Győrben pedig Kari Brattset Dale, Linn Blohm, Veronica Kristiansen és Estelle Nze Minko azok a légiósok a mostani keretből, akik 2021-ben vagy előtte csatlakoztak jelenlegi klubjukhoz (Veszprémben nincs ilyen külföldi játékos). Várhatóan nem csupán a friss igazolásokat, hanem őket is nehéz lesz marasztalni jóval alacsonyabb nettó fizetésért annál, mint amihez Magyarországon eddig hozzászoktak.

Ugyanis jókora bruttó fizetésemeléshez lenne szükség ahhoz, hogy a mostani – rendre több millió forintos – összeget kapják kézhez a kézilabdázók jövőre is minden hónapban. A sportolók szerződéseiben jellemzően van vis maior helyzetre utaló záradék, és a jelenlegi akár épp egy ilyen váratlan eseménynek tekinthető, vagyis a kontraktusuk különösebb jogi aggályok nélkül felbontható lehet.

Az egykori világválogatott Borsos Attila és Császár Gábor májusban arról beszélt, hogy a magyar kézilabdában nemzetközi szemmel nézve is irreálisan magas fizetések vannak jelen. Később kiderült, hogy a Szegedről azóta távozott Jim Gottfridsson például havonta majdnem 16 millió forintnak megfelelő összeget keresett. Bár lehetséges, hogy ez kissé kiugró érték, elvégre a legtöbb játékos pontos bére nem publikus, ezeknek további növelését a milliárdos nagyságrendű éves költségvetéssel rendelkező négy élcsapat is aligha szívesen vállalja.

A holland Angela Malestein (jobbra) 2020 óta erősíti az FTC női kézilabdacsapatát. Fotó: AFP/Attila Kisbenedek

Ekho: az adózási szabályváltozás lehetséges hatásai a magyar kézilabdára

Légiósok távozása vagy jóval kisebb összegért való maradása, esetleg a bruttó bérköltségek rohamos megnövelése – nagyjából ez a három kimenetel lehetséges jövőre mind a négy élklubnál, bár közülük a középső elég valószínűtlen: a legnagyobb klasszisok fizetési igénye aligha változik, külföldön pedig jobb eséllyel megkaphatnák a kért összeget. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyarországi adózási reform a külföldi riválisokkal szemben versenyhátrányt is okozhat, hiszen a négy hazai élcsapat keretszűkítését és fiatalítását vonhatja maga után. Ahol pedig a játékosokat meg szeretnék tartani, ott el kell kezdeni gondolkodni a bérek megfelelő kigazdálkodásában, akár új szponzorok megszerzésével.

Egyelőre nehéz látni, hogy a szabályváltozás előnyére vagy hátrányára válik majd a magyar kézilabdának. Nem kizárt, hogy klubszinten jelentős visszaesés következik mindkét nemnél, miközben a válogatottakat illetően előrelépés lesz azáltal, hogy több hazai játékos kap lehetőséget az élcsapatokban.

Lapunk megkereste a Győr, a Ferencváros, a Szeged és a Veszprém együttesét is, hogy az elmúlt napokban miként reagáltak házon belül Magyar Péter bejelentésére, illetve meglátásuk szerint milyen hatással lesz mindez a játékosok és a klubok saját jövőjére. Amennyiben választ kapunk, arról tájékoztatjuk olvasóinkat.