A Kisvárdát és a Paksot sem érintené érdemben a szigorítás, a Zalaegerszeg állásfoglalásában szintén csekély hatással számolt. A ZTE szerint elsősorban azok az egyesületek kerülhetnek nehéz helyzetbe, amelyek a bajnokság átlagánál lényegesen magasabb fizetéseket kínálnak. A zalaiak saját bérszintjüket jóval szerényebbnek tartják, így nem várnak jelentős változást. A klub ugyanakkor úgy látja, hogy az NB I élmezőnyében nem ritkák a havi tízezer eurót meghaladó fizetések, és az ilyen játékosok szerződtetését a jövőben visszafoghatják az új feltételek.
Debrecenben és Győrben még számolnak, Újpesten kivárnak
A DVSC egyelőre nem vállalkozott a várható következmények megbecslésére. A debreceniek jelezték, hogy a végleges jogszabály megismerése után tudják majd felmérni az esetleges gazdasági és sportszakmai hatásokat, és akkor alakítják ki álláspontjukat.
A bajnoki címvédő ETO FC Győr ugyancsak a részletekre vár. Az Újpest szintén arra hivatkozva nem foglalt állást, hogy a változtatás még tervezeti szakaszban van.
A Puskás Akadémia, a Nyíregyháza és a Budapest Honvéd nsem adott érdemi választ.
A Hivatásos Labdarúgók Szervezete nem vár tömeges távozást
Miközben a Ferencváros komoly versenyhátránytól tart, a Hivatásos Labdarúgók Szervezete kevésbé borúlátó. Horváth Gábor főtitkár szerint a labdarúgók többségének éves keresete a 60 millió forintos határ alatt marad, ezért az új szabályozás várhatóan nem okoz tömeges elvándorlást.
A szakember ugyanakkor elismerte, hogy a külföldi játékosok szerződtetésénél már lehetnek következmények: egyes légiósok számára kevésbé vonzóvá válhatnak a magyar klubok ajánlatai.
Az NB I-es reakciók alapján tehát az adóváltozás nem egyformán érintené a mezőnyt.
