A brit kormány elismerte a szír ellenzéket

A brit külügyminiszter tájékoztatta az alsóház képviselőit, hogy London a szíriai nép egyetlen törvényes képviselőjének ismeri el az Aszad-rezsim ellen fellépő erők koalícióját.

Hague szerint a brit kormány arra a hivatalos álláspontra jutott, hogy az ellenzéki koalíció hiteles alternatívát kínál Bassár el-Aszad elnök rendszerével szemben. A külügyminiszter hozzátette: ha a szíriai válságra nem sikerül diplomáciai megoldást lelni, a brit kormány nem zár ki semmilyen más – a nemzetközi joggal összeegyeztethető – fellépést, ha ezzel életek menthetők meg. Hague nem részletezte, hogy mit ért más fellépés alatt, de a legutóbbi napokban már tett alig burkolt utalást arra, hogy London nem veti el a katonai beavatkozást, jóllehet nem ezt a módszert részesíti előnyben.

A miniszter múlt pénteken Londonban fogadta a szíriai ellenzék koalíciójának a vezetőit, és a tárgyalások után tartott sajtótájékoztatóján – arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e a külső katonai beavatkozást – közölte: a kormány mellett működő nemzetbiztonsági testület éppen előző nap tekintette át az összes lehetőséget, és a kormány ezek közül „egyiket sem zárja ki”.

Diplomáciai megoldást kell találni a szíriai helyzetre

Hague akkor sem részletezte az áttekintett lehetőségeket, kijelentette azonban, hogy történjék bármi, a szíriai válságra elsősorban diplomáciai és politikai megoldást kell találni.

Az ellenzéki koalíció hivatalos elismerését bejelentő keddi alsóházi nyilatkozatában a brit külügyminiszter közölte: kormánya felkéri a szír ellenzéket, hogy küldjön Londonba állandó politikai képviselőt. Nagy-Britannia emellett 1,6 millió font (565 millió forint) segélyt nyújt az Aszad-rezsim ellen küzdő erőknek távközlési eszközök beszerzéséhez.

A brit kormány segítséget ad az ellenzéknek a politikai és humanitárius intézményrendszer kiépítéséhez is, és stabilizációs feladatokkal megbízott szakértői csoportot küld Szíriába az ellenzéki erők által ellenőrzött térségek alapszintű közszolgáltatásainak biztosítására. Hague keddi alsóházi nyilatkozatában kijelentette: az elismerésről hozott döntés előzményeként a múlt pénteki londoni tárgyalásokon a brit kormány biztosítékokat kapott a szíriai ellenzék vezetőitől arra, hogy az Aszad-ellenes koalíció tiszteletben tartja az emberi jogokat, és Szíria demokratikus jövőjéért kíván tevékenykedni.

Szíria demokratikus lehet a maga módján – véli a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára nem sok reményt lát Bassár el-Aszad rendszerének fennmaradására, s rámutat, a közel-keleti ország útja a demokrácia felé egyáltalán nem egyenes, de nem is feltétlenül ezt várják el tőle.

Keresztényellenesség

Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik az a Reuters által készített fotó is, amelyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.

Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.

Gondot okoz a térségben

A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szerint komoly geostratégiai kockázatokat rejt magában az elhúzódó szíriai konfliktus a térségbeli országok számára: míg Törökország a kurdok aktivizálódásától tart, addig Izrael azt szeretné, ha Irán befolyása csökkenne. Utóbbi állam egyelőre a status quo megőrzésében érdekelt, és attól tart, hogy az USA megerősödhet a Közel-Keleten.

Sem Törökországnak, sem Szíriának nem érdeke, hogy háborúba torkolljon határ menti konfliktusuk, ennek ellenére továbbra is lövik egymást. Senki sem tudja, miért.