Már negyvenezer halálos áldozata van a szíriai válságnak

A londoni székhelyű szervezet szerint 2011. március 15-e óta 28 ezer ember tűnt el.

A londoni székhelyű szervezet szerint 2011. március 15-e óta 28 026 ember tűnt el. Az OSDH civilnek tekinti azokat is, akik fegyvert ragadtak a rendszer fegyveres erőivel szemben. Napjainkra 10 150-re emelkedett a harcokban elesett katonák száma, közülük is 1379 volt a szolgálatmegtagadó – állította a szervezet.

A szíriai hadsereg gépei szerdán éjszaka leromboltak egy épületet az észak-szíriai nagyvárosban, Aleppóban, ahol legalább 13 ember meghalt. A ház egy korábbi magánklinika területén volt, amely a felkelők sebesültjeit látja el, de civileket is befogad.

Az OSDH egyik aktivistájának beszámolója szerint a halálos áldozatok között van egy orvos és két gyerek, valamint a felkelők tíz fegyverese.

Kedden elismerte a szíriai ellenzéki koalíciót a brit kormány. William Hague külügyminiszter arról tájékoztatta az alsóház képviselőit, hogy London a szíriai nép egyetlen törvényes képviselőjének ismeri el az Aszad-rezsim ellen fellépő erők koalícióját.

Szíria demokratikus lehet a maga módján – véli a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára nem sok reményt lát Bassár el-Aszad rendszerének fennmaradására, s rámutat, a közel-keleti ország útja a demokrácia felé egyáltalán nem egyenes, de nem is feltétlenül ezt várják el tőle.

Keresztényellenesség

Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik az a Reuters által készített fotó is, amelyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.

Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.

Gondot okoz a térségben

A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szerint komoly geostratégiai kockázatokat rejt magában az elhúzódó szíriai konfliktus a térségbeli országok számára: míg Törökország a kurdok aktivizálódásától tart, addig Izrael azt szeretné, ha Irán befolyása csökkenne. Utóbbi állam egyelőre a status quo megőrzésében érdekelt, és attól tart, hogy az USA megerősödhet a Közel-Keleten.

Sem Törökországnak, sem Szíriának nem érdeke, hogy háborúba torkolljon határ menti konfliktusuk, ennek ellenére továbbra is lövik egymást. Senki sem tudja, miért.