„Jobbak a magyarok, mint a többiek, kedvesebbek és tisztelettel bánnak az emberekkel, nem elnyomóként viselkednek” – tette hozzá. A főtiszt – aki Németországban és Törökországban tanult – szólt arról is: mindenképpen béke lesz az országban hamarosan, és ezt, ha kell, a tálibokkal együtt érik el. Megjegyezte, tisztában vannak az ország korlátaival, „tudjuk, hogy Afganisztán szegény és a körülmények rosszak, de nem adjuk fel, ahogy a múltban sem”. A háború után hasonló lesz a helyzet, mint közvetlenül a szovjet kivonulás után, és az ország újra egységes lesz – tette hozzá.
Az alezredes annak a katonai tábornak a parancsnoka, ahol a magyar katonák a horvátokkal közösen képeznek ki afgán katonákat. A honvédség logisztikai mentorcsoportjában jelenleg 11-en szolgálnak Kabulban; a hathetes felkészítés alatt egyebek mellett karbantartásra, főzésre, gépjárművezetésre és más ellátó szolgálatra oktatják az afgánokat.
Egy másik afgán főtiszt, Abdul Rahman őrnagy, aki a magyar légi kiképzők helikopteres tanfolyamán vesz részt Kabulban, az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy kiváló a kapcsolat a magyar katonák és a helyiek között. Több olyan afgán pilóta is van, aki régen a Szovjetunióban együtt járt iskolába a magyar mentorokkal. A magyarokkal való kiváló viszony annak is köszönhető, hogy „nagyon sok afgán tanult valamikor Magyarisztánban, ezek az emberek pedig jó emlékekkel tértek vissza, így az országnak és a magyar katonáknak jó a hírük” – mondta.
A honvédség légi kiképző csoportja (Mi-35 Air Mentor Team) 2010 nyarán kezdte meg munkáját Kabulban; jelenleg 12-en dolgoznak a csoportban, a mandátumuk 2013 májusáig szól. Elsődleges feladatuk az afgán légierő harci helikoptereseinek elméleti és gyakorlati kiképzése.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) adatai szerint összesen mintegy ezer magyar katona teljesít szolgálatot valamelyik külföldi misszióban; a legtöbben Afganisztánban, Koszóvóban és Bosznia-Hercegovinában állomásoznak.
NATO-műveletekben megközelítőleg 500 magyar katona vesz részt; közülük 230 látja el a kabuli nemzetközi repülőtér katonai védelmét, körülbelül 110 dolgozik a Tartományi Újjáépítő Csoportban (PRT), több mint 50-en a magyar–amerikai műveleti tanácsadó és összekötő csoportban (OMLT) és szintén megközelítőleg 50-en egyéni beosztásokban teljesítenek szolgálatot. További mintegy 100 katona dolgozik a közép-ázsiai országban a légikiképzés-támogató, a légi tanácsadó és a különleges műveleti csoportnál, valamint az úgynevezett Nemzeti Támogató Elemnél.
A honvédség második legnagyobb kontingense a koszovói, amelyben csaknem 200 magyar katona vesz részt, míg Bosznia-Hercegovinában több mint 160-an teljesítenek szolgálatot.
A HM közlése szerint néhány katona Kongóban, Ugandában és Grúziában is dolgozik mint tanácsadó, kiképző vagy megfigyelő, de összlétszámuk alig több mint tíz. Magyar katonák vannak még Nyugat-Szaharában (heten), Libanonban (négyen) és Cipruson (nyolcvanan), valamint a Sínai-félszigeten (huszonhat katona és tizenhat rendőr).
A nagy leterheltség ellenére is jól végzik a dolgukat a honvédség katonái Afganisztánban – mondta Benkő Tibor vezérkari főnök november 23-án, miután hazatért a közép-ázsiai országban tett látogatásáról.
A nemzetközi közösség és az afgán hatóságok is nagyra értékelik a magyar katonák teljesítményét – mondta korábban Hende Csaba honvédelmi miniszter.
Ismert, a kormány kiemelt törekvése volt az önkéntes tartalékosi rendszer létrehozása. A kormányváltáskor összesen 17-en voltak, de számuk ma már több ezerre rúg. A cél, hogy 2014-re 8000-en legyenek.
Egyre növekvő terhek mellett végzik feladataikat a kabuli repülőtér őrzésével megbízott magyar katonák. Már megkezdődött a 2014-es kivonulásra való felkészülés, emiatt már most jelentősen nőtt a forgalom Afganisztán fővárosának repülőterén.
