A jövő héten alkotják meg végleges formájában a felsőoktatással kapcsolatos kormányrendeletet – közölte Orbán Viktor pénteken. A miniszterelnök az EU-csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján Brüsszelben újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy „ezzel az átalakítással mindenki jól jár, csak még idő kell ahhoz, hogy ezt mindenki világosan lássa”. „Jogi értelemben ott tartunk, hogy kell egy kormányrendeletet hozni, amelynek a megalkotását hetekkel ezelőtt megindítottuk, több körben tárgyalta a kormány, és valamikor a jövő héten a végleges formájában meg is alkotja” – közölte.
Gyorsan és könnyen le fog zárulni a kérdés
A rendelet tartalmát illetően Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy nincs lényeges különbség a diákok és a kormány szándékai között. „Egy nagy átalakításnál mindenki részben türelmetlen, részben meg fél, hogy ne járjon rosszul. Itt aránylag könnyű helyzetünk van az egyetemistákkal, mert ők a mi gyerekeink” – mondta.
Szerinte a kérdés viszonylag gyorsan és könnyen le fog zárulni, ám a párbeszéd „némi jóindulatot és kölcsönös megértést” érdemel. „Miről beszélünk? Hol van kormánydöntés?” – kérdezett vissza a miniszterelnök arra az újságírói felvetésre, hogy Pokorni Zoltán a minap azt mondta, „nem ildomos” ilyen keretszámcsökkentésről szóló, „durva” döntést hozni. „Mielőtt megtámadják a kormányt valamiért, engedjék meg, hogy elrontsuk azt a dolgot. (...) Amíg nincs döntés, addig nincs mi ellen tiltakozni” – fogalmazott Orbán Viktor. Arra a kérdésre, hogy bízik-e Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárban, a miniszterelnök azt válaszolta: „minden kormánytagban bízom”.
Orbán konzultál
Orbán Viktor miniszterelnök szombaton bejelentést tesz a felsőoktatás struktúráját érintő változásokról – közölte Balog Zoltán a Magyar Rektori Konferencia elnökségével folytatott megbeszélés után pénteken Pannonhalmán.
Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke az MTI-nek nem erősítette meg a szombati nyilvános bejelentés tervét. Hozzátette: a miniszterelnök szombaton konzultációkat folytat, és majd utána fogja véglegesíteni a kormány a témával kapcsolatos rendeletét.
Komoly légkörben
Az emberi erőforrások minisztere szerint az egyetemi vezetőkkel folytatott megbeszélés fontos volt „a bizalom megerősítése szempontjából”. Balog Zoltán ígéretet tett arra, hogy a felsőoktatás új struktúráját érintő változásokat a felsőoktatásban dolgozókkal együttműködésben, velük egyeztetve szeretnék elvégezni. Újságírói kérdésre válaszolva hangoztatta, szeretné a diákokat és követeléseiket komolyan venni. „Bízom benne, hogy ők is komolyan veszik magukat, és ebben a légkörben fogunk tárgyalni” – mondta. Hozzátette, hogy december 18-án lesz egyeztetés, és nem tekinti elutasításnak, hogy a diákok korábban két alkalommal nem fogadták el a meghívását.
Balog Zoltán péntek reggel arról beszélt, hogy még módosulhatnak a felsőoktatási hallgatói keretszámokra vonatkozó elképzelések. Az emberi erőforrások minisztere konkrét szakokat vagy számokat azonban nem mondott. A HÖOK levélben fordul a kormánytagokhoz és az országgyűlési képviselőkhöz, választ várva arra a kérdésre, hogy egyetértenek-e az államilag támogatott keretszámok csökkentésével.
Sikerült érvényesíteni a magyar érdekeket
Orbán Viktor pénteken Brüsszelben arról is tájékoztatott: sikerült érvényesíteni a magyar nemzeti érdekeket a tervezett bankunióval kapcsolatban az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli tanácskozásán. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nincs döntéskényszerben, hiszen bármikor kialakíthatja álláspontját arról, kíván-e csatlakozni az előirányzott bankfelügyeleti rendszerhez.
A kormányfő közölte: az egyeztetések során a hármas magyar célkitűzés az volt – és sikerült is elérni –, hogy a bankunió ne járjon versenyhátránnyal Magyarországra nézve, hogy a nem euróövezeti uniós országok esetleges csatlakozása önkéntes legyen, ha pedig az érintett ország csatlakozik, akkor az ne váljon másodrendű taggá a bankunióban, a jogok és a kötelezettségek álljanak egyensúlyban.
Látni kell a további részleteket
Annak eldöntéséhez, hogy Magyarország belépjen-e a rendszerbe, Orbán Viktor szerint egyfelől még látni kell további részleteket, valamint meg kell hallgatni a szakértők – a Nemzeti Bank elnöke, a PSZÁF, a Bankszövetség, a magyar pénzügyi szektort működtetők – véleményét. Mivel nemzeti szuverenitást érintő kérdésről van szó, parlamenti vita is szükséges – tette hozzá.
A miniszterelnök kiemelte: olyan döntéshozatali rendszerre van szükség, amelyben azokat a döntéseket, amelyeket a bankunióban részt vevő nem euróövezeti országok részvételével hoztak, az Európai Központi Bank irányító testülete – ahol az eurózónán kívüliek már nincsenek jelen – nem írhatja felül. A miniszterelnök méltatta a csúcstalálkozó előtt a bankfelügyeleti rendszer ügyében a pénzügyminiszterek – illetve őket megelőzően a szakértők – által végzett munkát. „Én már csak az aratásra jöttem” – tette hozzá.
Orbán Viktor szerint az Európai Unió válságkezelő képessége most, az év végén sokkal jobb állapotban van, mint az év elején. A kormányfő első számú célkitűzésnek nevezte, hogy Magyarország mielőbb kikerüljön a túlzott deficit miatti uniós eljárás alól. A következő feladatok sorából kiemelte a gazdasági növekedés élénkítésének szükségességét.
Vége a csúcsnak: kijelölték, merre tartson Európa
Véget ért az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója pénteken nem sokkal dél után, ezt követően az Európai Tanács, az Európai Bizottság és a soros elnök Ciprus vezetője a csúcstalálkozót és az egész félévet is értékelte. Angela Merkel német kancellár a bankfelügyelettel kapcsolatos teendőkről beszélt, Francois Hollande francia államfő pedig úgy vélekedett, a felügyelet óriási biztonságot nyújt. A csúcstalálkozón Szíria ügyéről, illetve a védelmi politika területén erősítendő együttműködés kérdéseiről is szó volt.
