Orbán: Mindenki jól jár

A jövő héten alkotják meg végleges formájában a felsőoktatással kapcsolatos kormányrendeletet – közölte a miniszterelnök pénteken Brüsszelben.

Komoly légkörben

Az emberi erőforrások minisztere szerint az egyetemi vezetőkkel folytatott megbeszélés fontos volt „a bizalom megerősítése szempontjából”. Balog Zoltán ígéretet tett arra, hogy a felsőoktatás új struktúráját érintő változásokat a felsőoktatásban dolgozókkal együttműködésben, velük egyeztetve szeretnék elvégezni. Újságírói kérdésre válaszolva hangoztatta, szeretné a diákokat és követeléseiket komolyan venni. „Bízom benne, hogy ők is komolyan veszik magukat, és ebben a légkörben fogunk tárgyalni” – mondta. Hozzátette, hogy december 18-án lesz egyeztetés, és nem tekinti elutasításnak, hogy a diákok korábban két alkalommal nem fogadták el a meghívását.

Balog Zoltán péntek reggel arról beszélt, hogy még módosulhatnak a felsőoktatási hallgatói keretszámokra vonatkozó elképzelések. Az emberi erőforrások minisztere konkrét szakokat vagy számokat azonban nem mondott. A HÖOK levélben fordul a kormánytagokhoz és az országgyűlési képviselőkhöz, választ várva arra a kérdésre, hogy egyetértenek-e az államilag támogatott keretszámok csökkentésével.

Sikerült érvényesíteni a magyar érdekeket

Orbán Viktor pénteken Brüsszelben arról is tájékoztatott: sikerült érvényesíteni a magyar nemzeti érdekeket a tervezett bankunióval kapcsolatban az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli tanácskozásán. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nincs döntéskényszerben, hiszen bármikor kialakíthatja álláspontját arról, kíván-e csatlakozni az előirányzott bankfelügyeleti rendszerhez.

A kormányfő közölte: az egyeztetések során a hármas magyar célkitűzés az volt – és sikerült is elérni –, hogy a bankunió ne járjon versenyhátránnyal Magyarországra nézve, hogy a nem euróövezeti uniós országok esetleges csatlakozása önkéntes legyen, ha pedig az érintett ország csatlakozik, akkor az ne váljon másodrendű taggá a bankunióban, a jogok és a kötelezettségek álljanak egyensúlyban.

Látni kell a további részleteket

Annak eldöntéséhez, hogy Magyarország belépjen-e a rendszerbe, Orbán Viktor szerint egyfelől még látni kell további részleteket, valamint meg kell hallgatni a szakértők – a Nemzeti Bank elnöke, a PSZÁF, a Bankszövetség, a magyar pénzügyi szektort működtetők – véleményét. Mivel nemzeti szuverenitást érintő kérdésről van szó, parlamenti vita is szükséges – tette hozzá.

A miniszterelnök kiemelte: olyan döntéshozatali rendszerre van szükség, amelyben azokat a döntéseket, amelyeket a bankunióban részt vevő nem euróövezeti országok részvételével hoztak, az Európai Központi Bank irányító testülete – ahol az eurózónán kívüliek már nincsenek jelen – nem írhatja felül. A miniszterelnök méltatta a csúcstalálkozó előtt a bankfelügyeleti rendszer ügyében a pénzügyminiszterek – illetve őket megelőzően a szakértők – által végzett munkát.  „Én már csak az aratásra jöttem” – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint az Európai Unió válságkezelő képessége most, az év végén sokkal jobb állapotban van, mint az év elején. A kormányfő első számú célkitűzésnek nevezte, hogy Magyarország mielőbb kikerüljön a túlzott deficit miatti uniós eljárás alól. A következő feladatok sorából kiemelte a gazdasági növekedés élénkítésének szükségességét.

Vége a csúcsnak: kijelölték, merre tartson Európa

Véget ért az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója pénteken nem sokkal dél után, ezt követően az Európai Tanács, az Európai Bizottság és a soros elnök Ciprus vezetője a csúcstalálkozót és az egész félévet is értékelte. Angela Merkel német kancellár a bankfelügyelettel kapcsolatos teendőkről beszélt, Francois Hollande francia államfő pedig úgy vélekedett, a felügyelet óriási biztonságot nyújt. A csúcstalálkozón Szíria ügyéről, illetve a védelmi politika területén erősítendő együttműködés kérdéseiről is szó volt.