Vége a csúcsnak: kijelölték, merre tartson Európa

Véget ért az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója pénteken nem sokkal dél után, ezt követően Herman Van Rompuy, José Manuel Barroso, Angela Merkel és Francois Hollande is értékelt.

Dimítrisz Hrisztofiasz ciprusi államfő pedig örömének adott hangot, hogy sikerült az év vége, a ciprusi elnökség vége előtt politikai megállapodásra jutni az eurózóna közös bankfelügyeletéről. Az országának szánt lehetséges IMF–EU-mentőcsomagról a kommunista ciprusi politikus nem akart találgatásokba bocsátkozni. Elmondta, a bankszektor átvilágítására felkért cég várhatóan január közepén állapítja meg, mennyi pénz kell a szektor rendbe tételéhez. Kitért arra is, hogy a magánkézben lévő görög államadósság egy részének leírása 4,5 milliárd euróba került a ciprusi bankoknak.

Világos irányelveket szorgalmaz Merkel

Angela Merkel német kancellár az uniós csúcs végeztével pénteken kijelentette: a közös bankfelügyelet után arra is jogi eszközt kell teremteni, hogy a közös felügyelet alatt álló, bajba került bankokat szanálják. Leszögezte ugyanakkor, hogy ennek költségeit nem szabad az adófizetőkre terhelni, a költségeket azoknak kell vállalniuk, akik a bankok problémáit előidézték. A közös felügyelettel kapcsolatban a német kormány vezetője rámutatott arra is: ha az intézményi keretek készen állnak, amire ő 2014 márciusában számít, akkor világos irányelveket kell kidolgozni arra vonatkozóan, hogy miként lehetséges a közösen felügyelt bankok közvetlen feltőkésítése az Európai Stabilitási Mechanizmusból.

A gazdasági kilátásokról Angela Merkel óvatosan nyilatkozott, és ismét kijelentette: a válságból nem egyetlen intézkedés jelenti a kiutat, nincs csodafegyver. „A kiigazítás, a változások nehezek és fájdalmasak(...) jövőre nagyon alacsony lesz a növekedés, egyes országokban visszaesés lesz tapasztalható, a munkanélküliség pedig magas marad(...) Nehéz idők elé nézünk, és ebből nem tudunk egyetlen lépéssel kijutni” – fogalmazott a német kormányfő.

A tagállamok és az uniós intézmények között kötendő szerződésekről, és az ezekhez társított forrásokról a kancellár kifejtette: ennek részleteit júniusig tisztázni fogják. „A versenyképesség növekedésétől függő támogatásról van szó, és csak korlátozott méretű keretről, nem háromjegyű számokról, hanem sokkal inkább 10, 15 vagy 20 milliárd euróról” – vélekedett a konzervatív német politikus.

Biztonság

Gyorsítás

Herman Van Rompuy szerint az uniós csúcsvezetők – támaszkodva arra, hogy a pénzügyminiszterek előzőleg már megállapodtak a bankfelügyelet alapvető szabályaiban – úgy döntöttek: fel kell gyorsítani a munkát a bankunió két további pillérének, nevezetesen a bankok szanálási mechanizmusának és az EU-szintű betétgarancia-rendszernek a megteremtése érdekében.

Orbán Viktor miniszterelnök korrektnek tartja azokat az előzetesen kidolgozott feltételeket, amelyek alapján az euróövezeten kívüli államok csatlakozhatnának a létrehozandó európai bankfelügyeleti rendszerhez.

Francois Hollande bízik abban, hogy Európában már 2013 folyamán növekedés lesz tapasztalható. A francia államfő az uniós csúcstalálkozó végeztével tartott tájékoztatón úgy vélekedett, hogy az eurózóna közös bankfelügyelete hatalmas biztonságot nyújt majd a betéteseknek, az államoknak pedig nagyobb garanciát bankrendszereik stabilitására. Kifejtette: az euróválság megoldásának feltételei teljesültek, most a gazdasági válságból is ki kell kerülni.

A bankfelügyeletről született megállapodás értelmében a francia elnök szerint a franciaországi bankok 95 százaléka kerül az Európai Központi Bank (EKB) keretein belül felállítandó közös bankfelügyelet alá, a német bankszektornak pedig 82 százalékát fogja felügyelni az EKB. A bajba jutott bankoknak az Európai Stabilitási mechanizmusból történő közvetlen feltőkésítéséről a szocialista francia államfő úgy vélekedett, hogy 2013 első felében bizonyos feltételek mellett ez lehetővé válik. „A szanálási mechanizmus részleteire 2013 folyamán fény derül, 2014 elejére pedig szerintem az egész építmény elkészül” – fogalmazott a francia államfő.

Arról, hogy a tagállamok szerződésben vállalt reformokért cserébe anyagi támogatást kaphatnának, Francois Hollande kifejtette: azok az országok, amelyek hajlandóak erre, köthetnek ilyen szerződéseket az uniós intézményekkel, a pénzforrás, a szolidaritási alapnak nevezett keret részleteinek kidolgozása pedig Herman Van Rompuynek, az uniós csúcsvezetőket tömörítő Európai Tanács vezetőjének a feladata. Az uniós szerződések módosításának folyamata Hollande szerint a 2014-es európai parlamenti választások és az új Európai Bizottság megválasztása után kezdődhet el.

Prioritás

A létrehozandó egységes bankfelügyeleti mechanizmussal kapcsolatban az EU-csúcs résztvevői üdvözölték a pénzügyminiszterek által csütörtök hajnalban elért megállapodást, és felhívták az uniós társjogalkotókat – a javaslattevő Európai Bizottságot, valamint a tagállamok mellett társdöntéshozói jogkört gyakorló Európai Parlamentet –, hogy mielőbb egyezzenek meg a végrehajtásáról. Az állam- és kormányfők újólag hangsúlyozzák továbbá a bankok tőkekövetelményeire vonatkozó új szabályok jelentőségét.

„Az Európai Tanács arra sürgeti a jogalkotókat, hogy 2013 júniusáig jussanak megállapodásra a helyreállításról és szanálásról szóló irányelvre, illetve a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelvre vonatkozó javaslatok ügyében” – olvasható a következtetésekben. Mint hozzátették, e kérdésekben a tagállamokat képviselő tanácsnak a maga részéről 2013. március végéig kell megállapodásra jutnia, az irányelveket pedig – azok elfogadása után – a tagállamoknak „prioritásként kell végrehajtaniuk”.

Fejlesztési menetrend

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői péntek hajnalra Brüsszelben megállapodtak az euróövezet továbbfejlesztésének menetrendjében, anélkül azonban, hogy konkrét tartalmi kérdéseket eldöntöttek volna. Herman Van Rompuy, az uniós csúcsvezetőket összefogó testület elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a jövő júniusi uniós csúcstalálkozóig megállapodást kíván tető alá hozni a tagállamok között az euróövezeten belüli gazdasági növekedést és foglalkoztatásbővítést célzó intézkedések ügyében. Az ilyen intézkedések közé tartozik majd, hogy mechanizmust alakítanak ki a tagállami kormányok és az európai intézmények közt a reformok ügyében kötött szerződések betartásának ellenőrzésére, valamint hogy a reformok támogatása érdekében szolidaritási alapot hoznak létre. Szorosabban össze kívánják hangolni a tagállamok gazdaságpolitikáját, és jövő júniusig harmonizálni akarják az egyes országok betétgarancia-rendszereit is.

„Európának versenyképes szociális piacgazdaságnak kell maradnia”

Brüsszelben Szíria ügyét, illetve a védelmi politika területén erősítendő együttműködés kérdéseit is megvitatták. A csúcsvezetők az eredetileg tervezettnél valamivel később láttak pénteken munkához, ennek oka, hogy előző éjjel hajnalig tartott a gazdasági és monetáris unió (GMU) kiteljesítésének ütemtervéről folytatott vita. A kül-, illetve védelempolitikai témákat ugyanakkor a jelek szerint rövidebb idő alatt is elintézhetőnek tartják, mert a delegációknak már ebédet sem rendeltek, és kora délután kezdődnek a záró sajtótájékoztatók – köztük Orbán Viktor miniszterelnöké.

A gazdasági és monetáris unió céljaként az elfogadott közös következtetésekben azt jelölték meg, hogy „a gazdaságpolitikáknak teljes mértékben az erőteljes, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedésre, a költségvetési fegyelem biztosítására, a versenyképesség fokozására, valamint a foglalkoztatás, és különösen a fiatalok foglalkoztatásának a fellendítésére kell irányulniuk”. A részvevők szerint Európának „továbbra is igen versenyképes szociális piacgazdaságnak” kell maradnia, és meg kell őriznie „az európai szociális modellt.”