A köztársasági elnök azt mondta: „Brüsszel szívében magyar ünnep a mai”, abban az országban, amely az első világháborút követően „gyermekmentő vonatok fogadásával írta be magát a szívünkbe”, s ahol tízezer magyar lelt új otthonra. Kiemelte, hogy akik most állampolgársági esküt tesznek, nem arról tesznek hitet, hogy magyarok, mert eddig is azok voltak, és eskü nélkül is azok maradnak. „Ma arra tesznek esküt, hogy Önök számára magyarnak lenni nem csupán színfolt, családtörténeti érdekesség. Arra készülnek, hogy önként, szabad választásuk alapján megerősítsék: igazi hazájuknak a magyarok országát tekintik. Azt ígérik meg, hogy kiveszik részüket abból a felelősségből, amelyet Magyarország sorsa iránt érzünk” – fogalmazott beszédében a köztársasági elnök. Arra is kitért, hogy az eskütevők között olyan is van, akit évtizedeken át üldöztek szülőföldjén csak azért, mert ősei nevét viselte.
Nevet kellett változtatnia, hogy tanulhasson
Teleki Kálmán az eskütételt követően az MTI-nek elmondta, hogy Romániában nevet kellett változtatnia, hogy tanulhasson, valamint éveken át megfigyelte és zaklatta őt a román kommunista titkosszolgálat, a Securitate csak azért, mert egy ősi magyar arisztokrata család, a Teleki-família sarja. „Számomra nagy dolog, hogy van egy papírom is, amelyben elismerik, hogy magyar vagyok, én mindig magyarnak éreztem magam” – jelentette ki Teleki Kálmán.
Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi nagykövete elmondta, hogy a magyar kormány kiemelt nemzetpolitikai feladatnak tekinti a határon kívül élő magyar közösségek megszólítását és legitim törekvéseinek felkarolását. A külképviselet vezetője úgy vélekedett, hogy ennek egyik legjelentősebb vívmánya az egyszerűsített honosítás. Kifejtette, hogy Brüsszelben a mostani a tizenötödik ilyen alkalom, és a belgiumi nagykövetségen eddig 242-en tették le az esküt. A világ több tucat pontján pedig több mint 280 ezren tettek magyar állampolgársági esküt az egyszerűsített honosítás lehetőségének létrejötte, 2011. január 1. óta.
