Az Alkotmánybíróság kezében van a határon túli magyarság sorsa

Több százezer ember, köztük a hazai kisebbségek és a határon túl élő és dolgozó magyar állampolgárok választójogát veszélyezteti az Alkotmánybíróság, ha esetlegesen megsemmisíti a választási eljárásról szóló törvényt.

Az új szabályozás emellett annak a több százezer magyar állampolgárnak is biztosítja a szavazás egyszerűségét, akik külföldön vállaltak munkát, de itthoni lakcímmel rendelkeznek. A regisztráció megoldást hoz azon tízezrek számára is, akik például 2010-ben kimaradtak a választói névjegyzékből, így nem szavazhattak.

Jól látszik, hogy abban az esetben, ha az Ab megsemmisíti a regisztrációra vonatkozó rendelkezést, akkor azzal több százezer ember szavazati jogát sodorja veszélybe, és adott esetben fosztja meg őket ennek az Európa-szerte elterjedt jognak a gyakorlásában.

Mint azt a Velencei Bizottság korábban megerősítette a regisztráció fontos alapot képez a választásra jogosultak egyenlő és általános részvételének biztosításához az adott választásnál. Ennek szellemében fogadta el a parlamenti többség az eljárási törvényt, amely az egyenlőséget minden, a választáson indulni vagy voksolni szándékozó állampolgárra kiterjesztette.

Nincs többletteher

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek szerdán úgy nyilatkozott, az előzetes választási regisztráció nem ütközik az alaptörvénybe, és számos komoly érv szól a bevezetése mellett. Elsőként az, hogy – az ellenzők állításával szemben – jelenleg Magyarországon nincs megfelelő lakcím-nyilvántartási regiszter, és emiatt 2010-ben több ezer ember nem tudott szavazni. Másodsorban az állampolgároknak nem jelent többletterhet a regisztráció, hiszen az eddigi kettő helyett mostantól csak egy választási forduló lesz, vagyis csupán annyi a változás, hogy mostantól a feliratkozás lesz az első forduló.

Gulyás Gergely szerint jogilag nem feltétlenül lehet következtetéseket leszűrni ebből a határozatból a választási eljárási törvény napokon belül várható döntésére, ám „józan ésszel nehéz a mostani döntés időzítését figyelmen kívül hagyni”. A kormánypárti képviselő kiemelte, az Ab „közel egy évig tárgyalt az átmeneti rendelkezésekről, és éppen akkor hozott a regisztráció tartalmi vizsgálatát megnyitó döntést, amikor tíz napon belül a választási eljárási törvényről is határoznia kell”. Ugyanakkor úgy véli: föl sem vetődhet, hogy az Ab az egész jogszabályt megsemmisítse, mivel egy sor rendelkezés alkotmányossága megkérdőjelezhetetlen benne.