Szembement az alaptörvénnyel az Ab?

A Magyar Nemzet által megkérdezett alkotmányjogászok szerint az Alkotmánybíróság nem is vizsgálhatta volna az alaptörvény előzetes választási regisztrációt is tartalmazó átmeneti rendelkezéseit.

Az Alkotmánybíróság múlt pénteki határozata formai okok miatt megsemmisítette az alaptörvény előzetes választási regisztrációt is tartalmazó átmeneti rendelkezéseit. A Magyar Nemzet által megkérdezett alkotmányjogászok szerint a testület nem is vizsgálhatta volna ezt a jogszabályt.

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, az Alkotmánybíróság nem is vizsgálhatta volna az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt, ugyanis az – félreérthető elnevezésével szemben – valójában alkotmánykiegészítés volt. Ifjabb Lomnici Zoltán úgy látja: alapvető hiba az elnevezése alapján vizsgálni egy jogszabályt. Álláspontja szerint az előzetes választási regisztráció nem ütközik az alaptörvénybe, és számos komoly érv szól a bevezetése mellett.

Elsőként az, hogy – az ellenzők állításával szemben – jelenleg Magyarországon nincs megfelelő lakcím-nyilvántartási regiszter, és emiatt 2010-ben több ezer ember nem tudott szavazni. Másodsorban az állampolgároknak nem jelent többletterhet a regisztráció, hiszen az eddigi kettő helyett mostantól csak egy választási forduló lesz, vagyis csupán annyi a változás, hogy mostantól a feliratkozás lesz az első forduló.

Véget vethetne a visszaéléseknek

Az alkotmányjogász szerint nagyon fontos szempont az is, hogy a regisztráció gátat vet a korábbi választási visszaéléseknek, így például a szavazók buszoztatásának, voksaik megvételének – akár egy tál gulyáslevesért. Ifjabb Lomnici Zoltán kiemelte: az Egyesült Államokban már működő előzetes választás intézményének későbbi bevezetéséhez is nélkülözhetetlen a regisztráció, amely egyébként számos nyugati országban működik. Belgiumban például pont ugyanaz a regisztrációs szisztéma működik, mint nálunk. A szakértő megjegyezte: az Alkotmánybíróság pénteki döntése megnyitotta az utat a választási eljárási törvény várható megsemmisítése előtt.

Az Ab tágan értelmezte saját hatáskörét

Cservák Csaba alkotmányjogász, a Károli Gáspár Református Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője a lapnak úgy nyilatkozott: az Alkotmánybíróság meglehetősen tágan értelmezte saját hatáskörét, hiszen egy olyan kérdésről (mi tartozhat bele az alaptörvénybe) döntött, aminek kapcsán kérdéses, hogy egyáltalán volt-e joga dönteni. Ugyanis az átmeneti rendelkezéseknek maga az alaptörvény adott alaptörvényi szintű hierarchikus rangot – hangsúlyozta a tanszékvezető.

Az alkotmányjogász is kiemelte, általános jogelv, hogy a jogszabályokat nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell megítélni, az Alkotmánybíróság lényegében erre is hivatkozva dönthetett úgy, nem tekinthető átmeneti rendelkezésnek az előzetes választási regisztráció. Cservák Csaba úgy véli: csupán szépészeti kérdés, hogy az átmeneti rendelkezéseket az alkotmányozók külön jogszabályba helyezték. Bár a szakértő szerint az alkotmánybírák pénteki döntése alapján nem borítékolható az Ab-nak a választási eljárási törvényről szóló verdiktje, előrevetítheti a tartalmát.

A Fidesz tiszteletben tartja a döntést

Gulyás Gergely, a Fidesz jogi szakpolitikusa a Népszabadságnak azt nyilatkozta, az Alkotmánybíróság határozata a Sólyom László nevével fémjelzett korszak legaktivistább döntéseit idézi. Kiemelte, a Fidesz tiszteletben tartja a döntést, ám az személyes véleménye szerint szembemegy az alaptörvény azon rendelkezésével, amely alkotmányos státust biztosított az átmeneti rendelkezéseknek.

A politikus szerint jogilag nem feltétlenül lehet következtetéseket leszűrni ebből a határozatból a választási eljárási törvény napokon belül várható döntésére, ám „józan ésszel nehéz a mostani döntés időzítését figyelmen kívül hagyni”. A kormánypárti képviselő kiemelte, az Ab „közel egy évig tárgyalt az átmeneti rendelkezésekről, és éppen akkor hozott a regisztráció tartalmi vizsgálatát megnyitó döntést, amikor tíz napon belül a választási eljárási törvényről is határoznia kell”. Ugyanakkor úgy véli: föl sem vetődhet, hogy az Ab az egész jogszabályt megsemmisítse, mivel egy sor rendelkezés alkotmányossága megkérdőjelezhetetlen benne.

Gulyás Gergely úgy vélte, nem aggályos az a kormánypárti terv, miszerint a megsemmisített átmeneti rendelkezéseket beemeljék az alaptörvénybe. Emlékeztetett arra, hogy a választójog kapcsán az Alkotmánybíróság a 90-es évek elején megsemmisítette a választási eljárási törvény azon rendelkezését, amely a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat külföldi tartózkodás esetén kizárta a választói jog gyakorlásából. – A Horn-kormány alatti kétharmados többség alkotmánymódosítással a megsemmisített választási eljárási szabályt az alkotmány részévé tette – idézte fel a politikus.

Kijavítják a hibákat

Ismert, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az Ab döntésére reagálva még aznap bejelentette: a februári ülésen a parlament kijavítja a formai hibákat. Szájer József európai parlamenti képviselő pedig azt közölte, a Fidesznek sosem volt politikai vitája az Alkotmánybírósággal, kizárólag formai, s a testület döntése most pontot tesz ennek a vitának a végére. A képviselő kiemelte, hogy az Országgyűlés jóhiszeműen járt el, amikor beemelte az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvénybe.

Szájer József akkor emlékeztetett, hogy a szükséges jogi lépéseket meg kell tennie az alkotmányozónak, már csak azért is, mert az Alkotmánybíróság erre fel is hívja a parlament figyelmét. A képviselő hangsúlyozta, hogy a testület kizárólag formai hibákról számolt be, tartalmiakról nem, így „ennek a formai vitának egy viszonylag egyszerű lépéssel” már februárban véget vethetnek az Országgyűlésben.