Szembement az alaptörvénnyel az Ab?

A Magyar Nemzet által megkérdezett alkotmányjogászok szerint az Alkotmánybíróság nem is vizsgálhatta volna az alaptörvény előzetes választási regisztrációt is tartalmazó átmeneti rendelkezéseit.

Az alkotmányjogász is kiemelte, általános jogelv, hogy a jogszabályokat nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell megítélni, az Alkotmánybíróság lényegében erre is hivatkozva dönthetett úgy, nem tekinthető átmeneti rendelkezésnek az előzetes választási regisztráció. Cservák Csaba úgy véli: csupán szépészeti kérdés, hogy az átmeneti rendelkezéseket az alkotmányozók külön jogszabályba helyezték. Bár a szakértő szerint az alkotmánybírák pénteki döntése alapján nem borítékolható az Ab-nak a választási eljárási törvényről szóló verdiktje, előrevetítheti a tartalmát.

A Fidesz tiszteletben tartja a döntést

Gulyás Gergely, a Fidesz jogi szakpolitikusa a Népszabadságnak azt nyilatkozta, az Alkotmánybíróság határozata a Sólyom László nevével fémjelzett korszak legaktivistább döntéseit idézi. Kiemelte, a Fidesz tiszteletben tartja a döntést, ám az személyes véleménye szerint szembemegy az alaptörvény azon rendelkezésével, amely alkotmányos státust biztosított az átmeneti rendelkezéseknek.

A politikus szerint jogilag nem feltétlenül lehet következtetéseket leszűrni ebből a határozatból a választási eljárási törvény napokon belül várható döntésére, ám „józan ésszel nehéz a mostani döntés időzítését figyelmen kívül hagyni”. A kormánypárti képviselő kiemelte, az Ab „közel egy évig tárgyalt az átmeneti rendelkezésekről, és éppen akkor hozott a regisztráció tartalmi vizsgálatát megnyitó döntést, amikor tíz napon belül a választási eljárási törvényről is határoznia kell”. Ugyanakkor úgy véli: föl sem vetődhet, hogy az Ab az egész jogszabályt megsemmisítse, mivel egy sor rendelkezés alkotmányossága megkérdőjelezhetetlen benne.

Gulyás Gergely úgy vélte, nem aggályos az a kormánypárti terv, miszerint a megsemmisített átmeneti rendelkezéseket beemeljék az alaptörvénybe. Emlékeztetett arra, hogy a választójog kapcsán az Alkotmánybíróság a 90-es évek elején megsemmisítette a választási eljárási törvény azon rendelkezését, amely a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat külföldi tartózkodás esetén kizárta a választói jog gyakorlásából. – A Horn-kormány alatti kétharmados többség alkotmánymódosítással a megsemmisített választási eljárási szabályt az alkotmány részévé tette – idézte fel a politikus.

Kijavítják a hibákat

Ismert, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az Ab döntésére reagálva még aznap bejelentette: a februári ülésen a parlament kijavítja a formai hibákat. Szájer József európai parlamenti képviselő pedig azt közölte, a Fidesznek sosem volt politikai vitája az Alkotmánybírósággal, kizárólag formai, s a testület döntése most pontot tesz ennek a vitának a végére. A képviselő kiemelte, hogy az Országgyűlés jóhiszeműen járt el, amikor beemelte az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvénybe.

Szájer József akkor emlékeztetett, hogy a szükséges jogi lépéseket meg kell tennie az alkotmányozónak, már csak azért is, mert az Alkotmánybíróság erre fel is hívja a parlament figyelmét. A képviselő hangsúlyozta, hogy a testület kizárólag formai hibákról számolt be, tartalmiakról nem, így „ennek a formai vitának egy viszonylag egyszerű lépéssel” már februárban véget vethetnek az Országgyűlésben.