Az Alkotmánybíróság múlt pénteki határozata formai okok miatt megsemmisítette az alaptörvény előzetes választási regisztrációt is tartalmazó átmeneti rendelkezéseit. A Magyar Nemzet által megkérdezett alkotmányjogászok szerint a testület nem is vizsgálhatta volna ezt a jogszabályt.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, az Alkotmánybíróság nem is vizsgálhatta volna az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt, ugyanis az – félreérthető elnevezésével szemben – valójában alkotmánykiegészítés volt. Ifjabb Lomnici Zoltán úgy látja: alapvető hiba az elnevezése alapján vizsgálni egy jogszabályt. Álláspontja szerint az előzetes választási regisztráció nem ütközik az alaptörvénybe, és számos komoly érv szól a bevezetése mellett.
Elsőként az, hogy – az ellenzők állításával szemben – jelenleg Magyarországon nincs megfelelő lakcím-nyilvántartási regiszter, és emiatt 2010-ben több ezer ember nem tudott szavazni. Másodsorban az állampolgároknak nem jelent többletterhet a regisztráció, hiszen az eddigi kettő helyett mostantól csak egy választási forduló lesz, vagyis csupán annyi a változás, hogy mostantól a feliratkozás lesz az első forduló.
Véget vethetne a visszaéléseknek
Az alkotmányjogász szerint nagyon fontos szempont az is, hogy a regisztráció gátat vet a korábbi választási visszaéléseknek, így például a szavazók buszoztatásának, voksaik megvételének – akár egy tál gulyáslevesért. Ifjabb Lomnici Zoltán kiemelte: az Egyesült Államokban már működő előzetes választás intézményének későbbi bevezetéséhez is nélkülözhetetlen a regisztráció, amely egyébként számos nyugati országban működik. Belgiumban például pont ugyanaz a regisztrációs szisztéma működik, mint nálunk. A szakértő megjegyezte: az Alkotmánybíróság pénteki döntése megnyitotta az utat a választási eljárási törvény várható megsemmisítése előtt.
Az Ab tágan értelmezte saját hatáskörét
Cservák Csaba alkotmányjogász, a Károli Gáspár Református Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője a lapnak úgy nyilatkozott: az Alkotmánybíróság meglehetősen tágan értelmezte saját hatáskörét, hiszen egy olyan kérdésről (mi tartozhat bele az alaptörvénybe) döntött, aminek kapcsán kérdéses, hogy egyáltalán volt-e joga dönteni. Ugyanis az átmeneti rendelkezéseknek maga az alaptörvény adott alaptörvényi szintű hierarchikus rangot – hangsúlyozta a tanszékvezető.
Az alkotmányjogász is kiemelte, általános jogelv, hogy a jogszabályokat nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell megítélni, az Alkotmánybíróság lényegében erre is hivatkozva dönthetett úgy, nem tekinthető átmeneti rendelkezésnek az előzetes választási regisztráció. Cservák Csaba úgy véli: csupán szépészeti kérdés, hogy az átmeneti rendelkezéseket az alkotmányozók külön jogszabályba helyezték. Bár a szakértő szerint az alkotmánybírák pénteki döntése alapján nem borítékolható az Ab-nak a választási eljárási törvényről szóló verdiktje, előrevetítheti a tartalmát.
A Fidesz tiszteletben tartja a döntést
Gulyás Gergely, a Fidesz jogi szakpolitikusa a Népszabadságnak azt nyilatkozta, az Alkotmánybíróság határozata a Sólyom László nevével fémjelzett korszak legaktivistább döntéseit idézi. Kiemelte, a Fidesz tiszteletben tartja a döntést, ám az személyes véleménye szerint szembemegy az alaptörvény azon rendelkezésével, amely alkotmányos státust biztosított az átmeneti rendelkezéseknek.
A politikus szerint jogilag nem feltétlenül lehet következtetéseket leszűrni ebből a határozatból a választási eljárási törvény napokon belül várható döntésére, ám „józan ésszel nehéz a mostani döntés időzítését figyelmen kívül hagyni”. A kormánypárti képviselő kiemelte, az Ab „közel egy évig tárgyalt az átmeneti rendelkezésekről, és éppen akkor hozott a regisztráció tartalmi vizsgálatát megnyitó döntést, amikor tíz napon belül a választási eljárási törvényről is határoznia kell”. Ugyanakkor úgy véli: föl sem vetődhet, hogy az Ab az egész jogszabályt megsemmisítse, mivel egy sor rendelkezés alkotmányossága megkérdőjelezhetetlen benne.
Gulyás Gergely úgy vélte, nem aggályos az a kormánypárti terv, miszerint a megsemmisített átmeneti rendelkezéseket beemeljék az alaptörvénybe. Emlékeztetett arra, hogy a választójog kapcsán az Alkotmánybíróság a 90-es évek elején megsemmisítette a választási eljárási törvény azon rendelkezését, amely a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat külföldi tartózkodás esetén kizárta a választói jog gyakorlásából. – A Horn-kormány alatti kétharmados többség alkotmánymódosítással a megsemmisített választási eljárási szabályt az alkotmány részévé tette – idézte fel a politikus.
Kijavítják a hibákat
Ismert, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az Ab döntésére reagálva még aznap bejelentette: a februári ülésen a parlament kijavítja a formai hibákat. Szájer József európai parlamenti képviselő pedig azt közölte, a Fidesznek sosem volt politikai vitája az Alkotmánybírósággal, kizárólag formai, s a testület döntése most pontot tesz ennek a vitának a végére. A képviselő kiemelte, hogy az Országgyűlés jóhiszeműen járt el, amikor beemelte az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvénybe.
Szájer József akkor emlékeztetett, hogy a szükséges jogi lépéseket meg kell tennie az alkotmányozónak, már csak azért is, mert az Alkotmánybíróság erre fel is hívja a parlament figyelmét. A képviselő hangsúlyozta, hogy a testület kizárólag formai hibákról számolt be, tartalmiakról nem, így „ennek a formai vitának egy viszonylag egyszerű lépéssel” már februárban véget vethetnek az Országgyűlésben.
