Hogyan dől el, hol húzódik Kína és Japán határa?

Tokió diplomáciai tiltakozását fejezte ki Pekinggel szemben, mivel hétfőn három kínai hajó hatolt be az ország parti vizeire egy vitatott kelet-kínai-tengeri szigetcsoportnál.

BuL
2013. 01. 21. 19:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szuga Josihida szóvivő közölte: Clinton nyilatkozata annak a jele, hogy Washington elkötelezett az amerikai–japán védelmi szövetség mellett. Leszögezte, hogy Tokió „értékeli és üdvözli a nyilatkozatot”. Clinton még pénteken Kisida Fumio japán külügyminiszterrel közös washingtoni sajtótájékoztatóján ezt mondta: az Egyesült Államok elítél minden olyan egyoldalú akciót, amely arra irányul, hogy gyengítse Tokió fennhatóságát a Japánban Szenkaku, Kínában Tiaojü néven ismert szigetek felett. Azt is leszögezte, hogy a két ország közti védelmi szerződés értelmében az Egyesült Államok felelősséggel tartozik a szigetcsoport védelméért, amennyiben azt támadás érné.


Peking agresszív hangnemben reagált Clinton szavaira, és arra szólította fel Washingtont, hogy „ügyeljen a szavaira és legyen óvatos a cselekedeteivel”. A kínai állami média – amely korábban háborúval is megfenyegette Japánt a szigetvita miatt – hétfőn azzal vádolta Tokiót, hogy „vérszemet kapott” az amerikai támogatás miatt. Megfigyelők szerint retorzióként Clinton kijelentéseire hétfőn három kínai őrhajó behatolt a Szenkaku-szigetek parti vizeire, amelyeket Japán jogilag államterületének tekint. Tokió az incidens miatt diplomáciai tiltakozását fejezte ki Pekinggel szemben. Szuga azt is leszögezte, hogy a terület történelmileg és a nemzetközi jog alapján is Japán szerves részét képezik.

Kihat a világra

Tajvan és Dél-Korea autó-, illetve elektromosberendezés-gyártó, valamint turisztikai iparága is profitálhat rövid távon a japán–kínai szigetvitából. Eközben a japán autógyártók kénytelenek visszafogni termelésüket.

Magyarországon is éreztette hatását a fellángoló ellentét. Szeptember végén 150-200-an vonultak a budapesti japán nagykövetség elé. Másnap Pekingben japán–kínai egyeztetés volt külügyminiszter-helyettesi szinten, a japán és a tajvani parti őrség pedig vízágyúkkal támadta egymást.

Több száz éves dokumentumokkal, japán készítésű térképpel, tudósok szakvéleményével és a vezetés által kiadott fehér könyvvel igyekszik bizonyítani Kína, hogy a vitatott szigetek a fennhatósága alá tartoznak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.