Az amerikai elnök szerint az adósságplafon emelésének két módja lehet: a kongresszus magára vállalja annak felelősségét, vagy az elnököt bízza meg azzal, amit ő örömmel vállalna. Mint mondta, az adósságplafon emelése nem újabb kiadások jóváhagyását jelenti, hanem csak megteremti a lehetőségét annak, hogy az állam kifizesse azokat a számlákat, amelyeket a kongresszus egyszer már jóváhagyott.
„Nem vagyunk kéregető nemzet” – szögezte le az elnök. Ezzel egyebek között arra utalt, hogy az Egyesült Államok képes eleget tenni fizetési kötelezettségeinek és kizárólag a tavalyi, hasonló adósságplafon-emelési válság miatt veszítette el az ország az AAA kategóriájú hitelminősítését.
Újabb válság?
„A republikánusok nem fognak váltságdíjat szedni azért cserébe, hogy nem teszik tönkre az amerikai gazdaságot” – hangoztatta elszántságát az elnök, aki szerint az ellenzéki párt „felelőtlensége” újabb válságba taszíthatja az országot. „Bízom benne, hogy a józan ész felülkerekedik” – mondta Obama az első elnöki ciklusát lezáró fehér házi sajtóértekezletén.
Az Egyesült Államok technikailag december végén érte volna el az adósságplafont, ha a pénzügyminisztérium nem vezetett volna be rendkívüli intézkedéseket. A tárca manőverezési lehetőségei ugyanakkor valamikor február 15. és március 1. között kimerülnek. A képviselőházban többségben lévő republikánusok a kormányzati kiadások további csökkentését támasztották az adósságplafon megemelésének feltételéül.
Obama január 11-én a Fehér Ház kabinetfőnökét, Jack Lew-t jelölte pénzügyminiszteréül. Az új pénzügyminiszter első feladata az lesz, hogy a kongresszusi republikánusokkal megegyezésre jusson a csaknem 16,4 ezer milliárd dolláros adósságplafon megemeléséről. A pénzügyi tárca már most is rendkívüli eljárásokat alkalmaz a kormányzati kiadások fedezésére.
Sok kérdés maradt
Obama január 3-án írta alá az úgynevezett „költségvetési szakadék” elkerüléséről kötött kétpárti megállapodást. A szenátus és a képviselőház 2-án szavazta meg a vonatkozó törvényt, amely révén elkerülhetővé váltak a jelentős adóemelések és az összesen mintegy 600 milliárd dolláros költségvetési megszorítások. A kétpárti egyezséggel létrejött megállapodás híján az automatikusan életbe lépő megszorítások újabb recesszióval fenyegették volna a világ legnagyobb gazdaságát, ami kedvezőtlen hatással lett volna az egész világra.
Ugyanakkor londoni pénzügyi elemzők helyzetértékelései szerint nem oldotta meg az Egyesült Államok hosszú távú államháztartási problémáit a „költségvetési szakadék” elkerüléséről létrejött megállapodás, és kétséges, hogy az amerikai politika jelenlegi állapotában egyáltalán képes-e fenntartható pályára állítani a közfinanszírozási rendszert.
Obama rendeleteket helyezett kilátásba
Hétfői sajtóértekezletén az amerikai elnök rendeletek kihirdetését helyezte kilátásba a fegyvertartás szabályainak megszigorítása érdekében. „Biztos vagyok benne, hogy ezen lépések némelyike nem igényel törvénykezést és belül van az elnöki hatáskörömön” – jelentette ki Obama. Az elnök hangoztatta, amennyiben lehetősége nyílik arra, hogy lépést tegyen a fegyveres erőszak lehetőségének csökkentésére, akkor azt meg fogja tenni.
Ismert, az elnök Joe Bident bízta meg a fegyvertatás szigorításával kapcsolatos konkrét tervek kidolgozásával, aki megígérte, legkésőbb a hét közepén főnöke asztalára teszi javaslatait. A szigorúbb fegyverviselési szabályok támogatói az idővel versenyeznek, hiszen addig kell eredményt elérni, amíg az emberek nem felejtik el a szörnyűségeket, például a newtowni mészárlást. Joe Biden alelnök tehát nagy bejelentésre, a milliós tagsággal és forrásokkal bíró fegyverlobbi pedig élet-halál harcra készül.
Fegyvervásárlási láz
A fegyvertartás kilátásba helyezett szigorításának hatására fegyvervásárlási láz tört ki Amerikában, és az elmúlt hónapban elérte a százezres nagyságrendet a fegyverlobbi fő erejének számító Nemzeti Lőfegyver Szövetség (NRA) új tagjainak száma. Az NRA a múlt hét végén, röviddel azután, hogy képviselői találkoztak Joe Bidennel, közleményben szögezte le, hogy ellenez mindenféle új szabályozást. A szövetség elnöke a hét végén a CNN-nek kijelentette: a félautomata fegyverek 2004-ben lejárt tilalmának visszaállítására irányuló kezdeményezés előreláthatóan nem kapja meg a szükséges támogatást a kongresszusban.
