Nem oldotta meg az Egyesült Államok hosszú távú államháztartási problémáit a „költségvetési szakadék” elkerüléséről keddre virradóra létrejött kongresszusi megállapodás, és kétséges, hogy az amerikai politika jelenlegi állapotában egyáltalán képes-e fenntartható pályára állítani a közfinanszírozási rendszert – vélekedtek szerdai helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.
A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – és az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szakelemzőinek szerdán nyilvánosságra hozott egybehangzó megállapítása szerint gyakorlatilag annyi történt, hogy az amerikai törvényhozás két hónappal kitolta a döntést a szövetségi költségvetés kiadási megszorításairól.
A CEBR elemzői szerint így 2013 is olyan év lesz, amelyben az euróövezet „veszélyes” állapota mellett az amerikai költségvetési problémák okoznak jelentős gazdasági bizonytalanságokat Nyugaton.
A Commerzbank szakelemzői is azt jósolták, hogy a most elért kompromisszum ellenére „folytatódik a nagy politikai dráma”, mivel két hónapon belül elölről kezdődik a politikai vita az automatikus kiadáscsökkentésekről, valamint az államadósság-limit emeléséről. A ház szerint a legutóbbi időszak tapasztalatai alapján aligha várható, hogy a hátralévő időt a döntéshozók hatékonyabban használják ki, mint eddig, mivel az amerikai politikai rendszer képtelennek tűnik arra, hogy ne az utolsó pillanatban jusson egyezségre az ilyen jellegű ügyekben.
A nyugati demokráciák alkalmatlanok fenntartható költségvetési politika kidolgozására?
A Commerzbank szakértői szerint általánosságban is felmerül az a kérdés, hogy a nyugati demokráciák politikai rendszerei milyen mértékben alkalmasak fenntartható költségvetési politika kidolgozására.
A szakmai és társadalmi konszenzus az, hogy a jegybankok monetáris politikáját el kell választani a politikai rendszertől, mert csak így lehet működőképes, és ennek eredményeként a nyugati demokráciák központi bankjai általában függetlenek.
Elképzelhető ugyanakkor, hogy a nagy horderejű költségvetés-politikai kérdések eldöntését sem kellene politikai pártokra bízni, hiszen az euróövezeti adósságválság és az amerikai költségvetési politika legutóbbi tapasztalatai egyértelműen okot adnak a kételkedésre azzal kapcsolatban, hogy a demokratikus döntéshozatali folyamat képes-e fenntartható költségvetési politika kialakítására – fejtegették szerdai londoni elemzésükben a Commerzbank szakértői.
A piacok mindazonáltal kedvezően reagáltak a kongresszusi egyezség hírére.
Szinte azonnal reagáltak a piacok
A Londoni Értéktőzsde (LSE) legnagyobb tőkeértékű vállalati részvényei alkotta irányadó FTSE-100 árfolyamindex a szerdai kereskedésben 2 százalékos emelkedéssel 6015 pont környékén járt, 2011 júliusa óta első ízben áttörve a hatezer pontos szintet. A tavalyi naptári évben 5997 pont volt a mutató napközbeni csúcspontja.
Jelentősen javultak az euróövezeti periféria gyenge pénzügyi helyzetű gazdaságainak kockázati jelzőszámai is.
Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató csoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szerdai kimutatása szerint a spanyol államadósság-törlesztés leállására kínált piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama – a gazdasági országkockázat megítélésének egyik fő mérőszáma – a szerdai londoni kereskedésben a 299,5 bázispontos előző záró után 288 bázispont környékén mozgott. Portugália CDS-középárfolyama 442,8 bázispontról 436 bázispontra, Olaszország szuverén törlesztésbiztosítási tranzakcióinak árazása 289 bázispontról 270 bázispontra süllyedt.
Magyar CDS-középárfolyam gyakorlatilag nem változott
A magyar CDS-középárfolyam gyakorlatilag nem változott a szerdai londoni jegyzésben a 278,4 bázispontos – vagyis tízmillió euró államadósságra számolva 278 ezer eurót valamivel meghaladó – előző esti zárószinthez képest.
Obama aláírására vár
Ismert, az Egyesült Államok republikánus többségű képviselőháza is jóváhagyta kedd éjjel az úgynevezett költségvetési szakadék elkerüléséről kötött kétpárti megállapodást, amely így már csak az elnök aláírására vár. A képviselőházban többséggel bíró republikánusok egy napi intenzív politikai mérlegelés után tettek le arról a szándékukról, hogy további mintegy 300 milliárd dollárnyi kiadáscsökkentésekkel módosítsák a megállapodást. A kompromisszumot keddre virradóra elsöprő többséggel jóváhagyó szenátus vezetői ugyanis estére értésre adták, nem hajlandók újra szavazni egy módosított változatról.
Nem volt könnyű megállapodni
Mint ismert, az elmúlt hétvégén nem sikerült egyezségre jutni a „költségvetési szakadék” (fiscal cliff) elkerüléséről. Barack Obama amerikai elnök még december 28-án találkozóra hívta a washingtoni Fehér Házba a Demokrata Párt és a Republikánus Párt két-két vezető politikusát, hogy a december 31-ei határidő lejárta előtt még egyszer megpróbáljanak megállapodni azokról az intézkedésekről, amelyekkel elkerülhető a „költségvetési szakadék”. A Nomura befektetési bank még december 21-én arra számított, hogy nem jön létre megállapodás idén az amerikai költségvetési szanálási programról.
Barack Obama szerint aki rá szavazott, az egyben a gazdagok magasabb adóira is szavazott. „Ez az adóemelés központi kérdés volt a kampány során. Rengeteget vitáztunk róla, de a választók nekem adtak igazat” – fogalmazott korábban a régi-új elnök.
