Januárban világszerte két parlamenti (Izrael, Jordánia), egy elnökválasztást (Csehország), valamint két népszavazást (Ausztria, Bulgária) tartottak. Ezenkívül egy tartományi választásra (Alsó-Szászország) is sor került Németországban, amely az utolsó előtti éles felmérés volt a szeptemberi országos voksolás előtt. Magyar szempontból természetesen azok a választások voltak érdekesek, amelyek a hazai politikai folyamatokra vagy éppen hazánk külpolitikai helyzetére is befolyással lehetnek a közeljövőben.
Kollaboráció és megszegett ígéretek
Ezek közül első helyen a cseh elnökválasztást érdemes kiemelni, amely az előzetes esélylatolgatások során meglehetősen simának tűnt, végül mégis nagyon intenzív és durva kampány alakult ki. Az ország történetének első közvetlen elnökválasztásának kiírását követően a felmérések egyértelműen azt mutatták, hogy a Bajnai Gordonhoz hasonlóan 2009–2010-ben szakértői kormányt vezető Jan Fischer viszonylag simán fog győzni. Ezzel szemben Milos Zeman korábbi szociáldemokrata miniszterelnök feljött az élre a versenyben, Karel Schwarzenberg jelenlegi külügyminiszter pedig óriási meglepetésre a második helyen futott be az első fordulóban.
A küzdelem ezt követően éleződött ki, mivel mindkét félnek minél nagyobb arányban kellett megszólítani azokat, akik az első körben más politikusra szavaztak. A kampányban előkerült a náci kollaboráció vádjától kezdve a Benes-dekrétumokig minden, ráadásul Václav Klaus megszegve korábbi ígéretét aktívan beszállt a korteskedésbe és Zeman mellé állt. Magyar szempontból egyértelműen Schwarzenberg sikere lett volna a nemzeti érdek, aki nyíltan elítélte és törvénytelennek nevezte a Benes-dekrétumokat. Elemzők szerint ez is lett a veszte, mivel a második körben Zeman több mint 450 ezer vokssal győzte le.
Hol lesz ennek a vége?
Izraelben a 2013-as költségvetés elutasítása miatt tartottak előre hozott voksolást január 22-én. A választás előtt sokáig úgy tűnt, hogy a Benjámin Netanjahu által vezetett Likud és a Jiszrael Béténu szövetség sima győzelmet arat majd. A miniszterelnök pozícióját erősítette a 2012. november 14–21. között a Gázai-övezetben lezajlott Felhőoszlop hadművelet is, azonban a szövetség ezt követően a szélsőjobboldali pártok rovására elkezdett gyengülni.
A választás előtt már jól látszott, hogy az eredménytől független, elhúzódó és teljesen kiszámíthatatlan koalíciós tárgyalások jöhetnek, mivel a politikai mező roppant módon szétesett, és rengeteg kis párt kerülhet a knesszetbe. A legnagyobb meglepetést az újonnan alakult centrista Yesh Atid okozta, valamint a radikális Zsidó Otthon, amely megnégyszerezte mandátumai számát. Netanjahu szövetsége bár megnyerte a választást, de 11 mandátumot vesztett 2009-hez képest, így roppant nehéz tárgyalások elé néz, amelynek eredménye mostanáig sincsen.
Sorkatonaság és atomerőmű
Ausztriában a sorkatonai szolgálatról tartottak népszavazást, amelyen a választójoggal rendelkezők 60 százaléka annak fenntartására szavazott, míg 40 százalék pártolta a teljes egészében hivatásos hadseregre való átállást. A semleges Ausztria egyike annak a hat európai uniós tagállamnak a 27-ből, ahol sorkötelezettség van. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) azzal az érveléssel próbálta megnyerni a választókat a profi hadseregnek, hogy az korszerűbb, hatékonyabb és olcsóbb. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) szerint ezzel szemben éppen a hivatásos hadsereg kerülne többe.
