Januárban világszerte két parlamenti (Izrael, Jordánia), egy elnökválasztást (Csehország), valamint két népszavazást (Ausztria, Bulgária) tartottak. Ezenkívül egy tartományi választásra (Alsó-Szászország) is sor került Németországban, amely az utolsó előtti éles felmérés volt a szeptemberi országos voksolás előtt. Magyar szempontból természetesen azok a választások voltak érdekesek, amelyek a hazai politikai folyamatokra vagy éppen hazánk külpolitikai helyzetére is befolyással lehetnek a közeljövőben.
Kollaboráció és megszegett ígéretek
Ezek közül első helyen a cseh elnökválasztást érdemes kiemelni, amely az előzetes esélylatolgatások során meglehetősen simának tűnt, végül mégis nagyon intenzív és durva kampány alakult ki. Az ország történetének első közvetlen elnökválasztásának kiírását követően a felmérések egyértelműen azt mutatták, hogy a Bajnai Gordonhoz hasonlóan 2009–2010-ben szakértői kormányt vezető Jan Fischer viszonylag simán fog győzni. Ezzel szemben Milos Zeman korábbi szociáldemokrata miniszterelnök feljött az élre a versenyben, Karel Schwarzenberg jelenlegi külügyminiszter pedig óriási meglepetésre a második helyen futott be az első fordulóban.
A küzdelem ezt követően éleződött ki, mivel mindkét félnek minél nagyobb arányban kellett megszólítani azokat, akik az első körben más politikusra szavaztak. A kampányban előkerült a náci kollaboráció vádjától kezdve a Benes-dekrétumokig minden, ráadásul Václav Klaus megszegve korábbi ígéretét aktívan beszállt a korteskedésbe és Zeman mellé állt. Magyar szempontból egyértelműen Schwarzenberg sikere lett volna a nemzeti érdek, aki nyíltan elítélte és törvénytelennek nevezte a Benes-dekrétumokat. Elemzők szerint ez is lett a veszte, mivel a második körben Zeman több mint 450 ezer vokssal győzte le.
Hol lesz ennek a vége?
Izraelben a 2013-as költségvetés elutasítása miatt tartottak előre hozott voksolást január 22-én. A választás előtt sokáig úgy tűnt, hogy a Benjámin Netanjahu által vezetett Likud és a Jiszrael Béténu szövetség sima győzelmet arat majd. A miniszterelnök pozícióját erősítette a 2012. november 14–21. között a Gázai-övezetben lezajlott Felhőoszlop hadművelet is, azonban a szövetség ezt követően a szélsőjobboldali pártok rovására elkezdett gyengülni.
A választás előtt már jól látszott, hogy az eredménytől független, elhúzódó és teljesen kiszámíthatatlan koalíciós tárgyalások jöhetnek, mivel a politikai mező roppant módon szétesett, és rengeteg kis párt kerülhet a knesszetbe. A legnagyobb meglepetést az újonnan alakult centrista Yesh Atid okozta, valamint a radikális Zsidó Otthon, amely megnégyszerezte mandátumai számát. Netanjahu szövetsége bár megnyerte a választást, de 11 mandátumot vesztett 2009-hez képest, így roppant nehéz tárgyalások elé néz, amelynek eredménye mostanáig sincsen.
Sorkatonaság és atomerőmű
Ausztriában a sorkatonai szolgálatról tartottak népszavazást, amelyen a választójoggal rendelkezők 60 százaléka annak fenntartására szavazott, míg 40 százalék pártolta a teljes egészében hivatásos hadseregre való átállást. A semleges Ausztria egyike annak a hat európai uniós tagállamnak a 27-ből, ahol sorkötelezettség van. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) azzal az érveléssel próbálta megnyerni a választókat a profi hadseregnek, hogy az korszerűbb, hatékonyabb és olcsóbb. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) szerint ezzel szemben éppen a hivatásos hadsereg kerülne többe.
Bulgáriában egy új atomerőmű építéséről kérték ki a választók véleményét, amelyet a román határ közelében fekvő észak-bulgáriai Belenében építenének meg, igaz, a lakossághoz intézendő kérdés közvetlenül nem erre a projektre vonatkozott. Egyébként a rendszerváltás óta ez volt az ország történetének első népszavazása. Az érvényességhez 60 százaléknak kellett volna megjelennie az urnáknál, azonban csak 20,22 százalék élt állampolgári jogával, így bár az igenek több mint 60 százalékos fölényben voltak, a referendum érvénytelen lett.
Egy fővel kapott ki Merkel
Végezetül érdemes még megemlékezni az alsó-szászországi voksolásról, amelyen már a felmérések is roppant szoros eredményt vetítettek előre, és végül a szociáldemokrata–zöld koalíció egyfős többséget szerzett a tartományi parlamentben. Az Angela Merkel vezette jobbközép–liberális koalíciónak természetesen nem jött jól ez a vereség, azonban országos szinten a szocdemek és Peer Steinbrück kancellárjelöltjük meglehetősen népszerűtlen, és éppen ezért messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni ebből a választásból a szeptemberi országos megméretésre.
