A Magyar Nemzet információi szerint többek között ez is szerepel abban a válaszlevélben, amelyet – az eredeti tervek szerint – az Orbán-kabinet péntek este küldött el az Európai Bizottságnak (EB) az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos korábbi brüsszeli kritikákra.
A levél előkészítését ismerő kormányzati forrás arról tájékoztatta a lap munkatársát, hogy a bírósági ügyáthelyezésekkel kapcsolatban a kormány figyelembe veszi azt, hogy az EB – a jelek szerint – meg akarja várni a hasonló témákban vizsgálatot folytató velencei bizottság jelentését. Navracsics Tibor péntek reggel egyébként szintén erre utalt egy interjúban. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a közrádiónak arról is beszélt, hogy mindhárom témában folyamatos a szakértői párbeszéd hazánk és a bizottság között, és hozzátette: „elég közel vagyunk a megoldáshoz”.
Amint az ismert, a bírósági ügyáthelyezések, illetve a harmadik vitás kérdésben, politikai reklámok ügyében már az Országgyűlés előtt fekszik a kabinet javaslata. A lap azt is megtudta, hogy a kormány döntése értelmében az utóbbival kapcsolatos törvénymódosítást várhatóan vissza fogják vonni az előterjesztők. Eredetileg ebben azt kezdeményezték, hogy a pártok ne csak a közszolgálati médiában hirdethessenek az európai parlamenti (EP) választás előtt.
A Magyar Nemzet forrása szerint az EB-nek küldött válaszlevélben hazánk jelezte, hogy egy azóta született európai bírósági ítélet kimondja, az eredeti magyar tervekhez hasonló (vagyis csak a közmédiában történő ingyenes hirdetés lehetősége) más tagállam szabályozásában teljesen arányosnak minősül. A lap úgy tudja, a válaszlevelet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban (KIM) készítették elő, és a Miniszterelnökség a péntek esti órákban postázhatta.
Navracsics a pénteki interjúban egyébként azt nem tudta megmondani, hogy van-e párbeszéd az EB és a többi, hazánkat jelenleg is vizsgáló vagy már egy jelentést is elkészítő európai intézmény között. Az utóbbi körbe tartozik a portugál Rui Tavares, aki az EP szakbizottságának készített Magyarországról egy átfogó, ám hibáktól hemzsegő jelentést. Navracsics kiemelte, a képviselő által leírtak egy része nem jogi tény, csak érzések, gyanakvások megfogalmazása. Az EP eleve egy politikai testület, a jelentésnek pedig közjogilag csekély, inkább politikai hatása lehet – tette hozzá.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke április 12-én a magyar miniszterelnöknek írt levelében megerősítette az alaptörvény miatti aggodalmait. A bizottság elnöke tudatta, hogy a bizottság a módosított alaptörvény három rendelkezését tartja aggályosnak. Egyrészt azt, amely a magyar államnak az Európai Bíróság ítéletéből fakadó fizetési kötelezettségére vonatkozik. A másik aggályos pontként Barroso a módosított alaptörvénynek azt a passzusát nevezi meg, amely az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörét szabályozza. Harmadik aggályos rendelkezésként pedig – további részletesebb elemzés függvényében – a politikai hirdetések közzétételének korlátozását említi Barroso. Orbán Viktor kormányfő levelében jelezte, hogy kezdeményezte azokat a jogalkotói lépéseket, amelyekkel kezelni lehet a bizottsági elnök által jelzett aggodalmakat.
(Szilágyi-Katona)
A teljes cikket a szombati Magyar Nemzetben olvashatja.
