Orbán: Nagyon világos érveink vannak

A magyarok alapvetően szabadságharcosok, erőteljes nemzeti érzelmekkel; ezt hazafiasságnak is lehet nevezni – nyilatkozta Orbán Viktor egy portugál televíziónak.

A magyar kormányfővel készített interjút szombat este sugározta, vasárnap és hétfőn pedig többször megismétli a hírtelevízió. Arra a riporteri kérdésre, hogy véleménye szerint miért fogalmazódnak meg kétségek az európai intézmények részéről a demokrácia iránti elkötelezettségével kapcsolatban, a kormányfő az angol nyelvű interjúban azt mondta: a szabadságharcosság stílusát tekintve őszinteséget, egyenes beszédet is jelent, amit Európában néha populizmusnak neveznek.

„Én nem vagyok populista, mindössze a lehető legnagyobb mértékben próbálok egyenesen, egyértelműen beszélni az emberekkel” – mondta Orbán Viktor. Mindemellett az Európai Néppárt – amelynek a Fidesz is tagja – és a szocialisták között erőteljes harc zajlik az európai küzdőtéren, ezért „meglehetősen logikus, hogy a szocialisták rendszeresen támadnak bennünket, mi pedig támadjuk a szocialistákat” – tette hozzá. Orbán Viktor szerint ráadásul Magyarország „jó jelöltté vált arra”, hogy bírálatok érjék, mivel a 2010-es választások után a kormány igen széles körű változásokat hajtott végre.

Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint összeesküvésről van-e szó, Orbán Viktor úgy fogalmazott: az összeesküvést titokban szövik, a jelenlegi fejlemények pedig „egyáltalán nem titokban, sőt meglehetősen nyíltan zajlanak”. Van mögötte bizonyos mértékű ideológia is – említette meg.

Kijelentette: az ő értelmezése szerint a mai Európában olyan fő irányvonal érvényesül, amely alapvetően egyházellenes, vallásellenes, családellenes, és nagyon nemzetközi, nemzetellenes. „Nekünk olyan elképzelésünk van Európáról, amely továbbra is elismeri a kereszténység fontosságát, alapja továbbra is a család, és Európát a nemzetek Európájaként értelmezi, így amit mi jelenleg képviselünk, az nem a fő irányvonal” – mondta a miniszterelnök. Ugyanakkor: ő Európa-párti politikus, az Európai Uniót viszont nemzetek közösségének tekinti, és úgy tarja, hogy a büszkeségnek, a nemzet iránti tiszteletnek az Európai Unióhoz tartozás örökös elemének kell lennie.

Az európai szabályokat meg kell védeni, de vitatkozni is kell, mivel úgy nem lehet élni, hogy „ha Brüsszelből valaki azt mondja, hogy valami nem jó, azt csak úgy elfogadjuk”. „Nagyon világos érveink vannak minden döntésünkkel kapcsolatban, és készek vagyunk európai módon tárgyalni” – mondta Orbán Viktor.

A bankokra kirótt adókkal kapcsolatos riporteri felvetésre a miniszterelnök kijelentette: Európában jelenleg nem igazságos a teherviselés elosztása. Nem igazságos teherviselés esetén viszont nem lehetséges egyszerre a válságkezelés, a versenyképesség javítása, az államadósság csökkentése és ezzel egy időben a társadalmi-politikai stabilitás fenntartása. „Nagyon világosan megmondtam: a multinacionális cégeket be kell vonni a tehermegosztásba, és ebben részt kell vállalnia a pénzügyi szektornak is ... ez állandósult eleme gazdaságpolitikánknak, és az emberek ezt megértik.” Kifejtette ezzel kapcsolatban: Magyarország szegény ország, a havi nettó átlagjövedelem 500 euró, a nyugdíj nem éri el a havi 300 eurót.

Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint a végrehajtott reformok működnek-e, Orbán Viktor azt mondta: úgy gondolja, hogy igen, mivel például Magyarország az egyetlen ország, amely ki tudott kerülni egy IMF-program hatálya alól. „Erről soha nem történik említés, de Magyarország volt az első, amely pénzügyileg összeomlott, még a görögök előtt, 2008-ban. Csak nemzetközi pénzügyi injekciók tartottak bennünket életben, és IMF-program hatálya alá kerültünk, amelyet én leállítottam, és kiléptünk (belőle)” – mondta a kormányfő.

Hangsúlyozta: Magyarország annak az öt EU-tagállamnak egyike, amelyek csökkentették az állami eladósodottságot; az államháztartási hiány tavaly a GDP-érték 1,9 százaléka volt, ami „egészen jó szám”. Ezzel kapcsolatban kijelentette: reméli, hogy Magyarország kikerülhet az EU túlzottdeficit-eljárása alól.

A gazdasági növekedéssel egyelőre nehézségek vannak, tavaly nem volt növekedés, de minden szakértői előrejelzés szerint a növekedés az idén visszatér, és jövőre már egész jó ütemű lesz – tette hozzá.

A környező országokban élő magyarság és Magyarország kapcsolatáról Orbán Viktor kifejtette: az Európai Unió célja az, hogy a határok a korábbinál kevésbé fontosak legyenek, ennek része „Schengen, a szabadkereskedelem, a munkaerő és a tőke szabad áramlása – mindez összhangban van nemzeti törekvéseinkkel ... az egyesített Európa választ kínál a magyar nép előtt álló nemzetstratégiai kihívásokra is”.

A Jobbikkal kapcsolatos kérdésre a kormányfő kijelentette: az új magyar alaptörvény középpontjában az emberi méltóság áll, és ez minden magyar állampolgárra vonatkozik. Az alaptörvényben – és ez abszolút újítás az európai jogtörténetben – vannak olyan eszközök, amelyek nem csupán az egyének, hanem az egyes közösségek méltóságát is védik.

Tudatában kell lenni azonban annak is, hogy a magyar történelem utóbbi több mint száz évében a radikális jobboldalnak és a radikális baloldalnak mindig volt hozzávetőleg 16-17 százaléka, s „ezzel a hozzánk hasonló mérsékelt erőknek számolniuk kell” – mondta a miniszterelnök.