Mint azt a képviselőcsoport kedden – a módosító indítványok beadási határidejének lejárta után – közölte, beadványaiknak az a célja, hogy „törölje a hazai közjogi és politikai kérdésekbe minden jogalap nélkül beavatkozó, elfogadhatatlan pontokat, kijavítsa a dokumentum súlyos ténybeli tévedéseit és csúsztatásait, valamint felhívja a figyelmet azokra a jogintézményekre, amelyeket a jelentés más európai tagállam esetében nem, csak Magyarország esetében kifogásol”.
Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő az EP szabadságjogi szakbizottságának (LIBE) a megbízásából vezette azt az eseti bizottságot, amelynek a jogállamiság magyarországi helyzetének feltérképezése volt a feladata. Az eseti bizottság az elmúlt hónapokban számos részterületről készített jelentést, majd mindezeket Tavares külön, mintegy harmincoldalas összegző dokumentumba foglalta, kitérve az úgynevezett negyedik magyar alkotmánymódosítás kérdéseire is. A portugál képviselő előterjesztése ezután júniusban a LIBE elé kerül, mielőtt az EP plenáris ülésének napirendjére tűznék, valószínűleg júliusban.
A Magyarországgal szemben erősen elmarasztaló tartalmú Tavares-jelentés legtöbbet idézett eleme az, hogy a képviselő szerint az EU-szerződés hetedik cikkével összhangban indokolt lenne megvizsgálni, súlyos veszélybe kerültek-e Magyarországon az európai alapértékek. A hetedik cikk szerinti eljárás elvben akár az érintett tagállam egyes tagsági jogainak a felfüggesztéséhez is vezethet.
A Tavares-jelentéshez a magyar néppárti csoport közleménye szerint Gál Kinga mellett Hankiss Ágnes és Járóka Lívia fideszes EP-képviselő – számos magyar és nem magyar néppárti képviselő támogatásától kísérve – összesen közel kétszáz módosító indítványt nyújtott be.
A módosító indítványok egy része azoknak a pontoknak a törlésére irányul, amelyek a fideszesek szerint túlmennek az EP hatáskörén; egy másik része ténybeli korrekciókat tartalmaz, harmadik csoportja pedig Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mércét teszi szóvá. Van olyan módosító indítvány is, amely a Gyurcsány-kormány által 2006 őszén elkövetett cselekményekről szól, olyan esetekről, amelyeket – a magyar néppárti közlemény megfogalmazása szerint – „az EP baloldali többsége nem tartott aggályosnak és megtárgyalandónak”.
A fideszes EP-képviselők azt is kifogásolták, hogy a Tavares-jelentés nem határozza meg világosan és egyértelműen a demokrácia és a jogállamiság minden tagállamra egyformán érvényes normáit, és olyan rendelkezéseket kér számon Magyarországon, amelyeket más országtól nem követel meg. Hankiss Ágnes egyik módosító indítványa a fenti okokra hivatkozva az egész jelentés törlésére és napirendről történő levételére irányul.
Az MTVA brüsszeli tudósítója úgy véli, a magyar jogállamiság helyzetéről készített Tavares-jelentés nem több, mint a zöldpárti politikus magánvéleménye. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint pedig Magyarország valószínűleg nem fog eljutni a szankciókig. Győri Enikő korábban arról beszélt, hogy ez közvetlen beavatkozás olyan ügyekbe, amelyek nem uniós kompetenciák.
Felháborodásának adott hangot a Tavares-jelentésben foglalt állítások miatt a Civil Összefogás Fórum (CÖF), valamint a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) is, és a dokumentum felülvizsgálatát kérik a készítőtől. A Civil Összefogás Fórum vezetője szerint Tavares politikai megrendelésre dolgozhatott.
„Tele van tárgyi tévedésekkel, csúsztatásokkal a jogállamiság magyarországi helyzetével foglalkozó jelentéstervezet, amely Rui Tavares portugál zöldpárti politikus neve alatt fut” – közölte Giró-Szász András kormányszóvivő.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja elfogadhatatlannak tartja a magyarországi alkotmányos helyzetről előterjesztett Tavares-jelentést. A dokumentum egy precedens nélküli, balliberális politikai ultimátum, amely direkt utasításokat ad a magyar polgárok által választott Országgyűlés számára, az országot pedig tulajdonképpen nemzetközi gyámság alá helyezné. Ez az eljárás példátlan és szembemegy az Európai Unió alapvető elveivel.
