Elkészült az a jelentéstervezet, amit a magyar jogállamiság helyzetéről készített egy portugál zöldpárti politikus. Rui Tavares szerint súlyosan sértheti az uniós jogokat a magyar alkotmány módosítása. A szöveg még nem végleges, azt ugyanis az Európai Parlament szabadságjogi bizottságának és plenáris ülésének is el kell fogadnia. A magyar néppárti küldöttség elfogadhatatlannak tartja a jelentéstervezet tartalmát.
Vígh Zoltán, az MTVA brüsszeli tudósítója a köztévé Az Este című műsorában arról számolt be, hogy a keddi szakbizottsági ülésen úgy döntöttek, két hetet kapnak az EP-képviselők és az érintett felek, hogy megjegyzéseket, kiegészítéseket fűzzenek a szöveghez, amely a jelenlegi állapotban nem több, mint Rui Tavares félhivatalos magánvéleménye, és nem tükrözi semmilyen testület álláspontját. Az egyeztetés befejeztével szavaznak a bizottságban a többé-kevésbé végleges változatról. Amennyiben a bizottság nem törli az egész jelentést, akkor kerül a plenáris ülés napirendjére, ott pedig megint a pártpolitikai céloktól és erőviszonyoktól függően megszavazhatják, de az is lehetséges, hogy nem – tette hozzá Vígh Zoltán.
Az alaptörvény negyedik módosításának nagy része összhangban áll vagy összeegyeztethető az európai normákkal és sztenderdekkel – részben, ha megfelelően értelmezik azokat –, és néhány része támadható – derült ki a Martonyi János külügyminiszter által felkért külföldi szakértők jelentésének összegzéséből.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja elfogadhatatlannak tartja a magyarországi alkotmányos helyzetről előterjesztett Tavares-jelentést. A dokumentum egy precedens nélküli, balliberális politikai ultimátum, amely direkt utasításokat ad a magyar polgárok által választott Országgyűlés számára, az országot pedig tulajdonképpen nemzetközi gyámság alá helyezné. Ez az eljárás példátlan és szembe megy az Európai Unió alapvető elveivel. Az MSZP ezzel szemben elégedett volt a jelentéssel.
Lattmann Tamás Az Estében hangsúlyozta, a jelentéstervezet jelenleg alapvetően politikai ügy. A nemzetközi jogász attól azonban óva intett mindenkit, hogy megpróbálja leegyszerűsíteni a dolgot, mert az EP-ben nem nevezi ki magát csak úgy senki jelentéstevőnek. „A negyedik alaptörvény-módosítás és sok más kérdés igenis kiváltanak egyféle európai, politikai érdeklődést” – mondta. Hozzátette: az alapprobléma, hogy az EU a tagállami jogalkotás legfontosabb jogtermékét veszi kritika alá.
Lattmann Tamás arról is beszélt, hogy az eljárás elején vagyunk, és még az első szakasz végéig sem fogunk eljutni, mert ahhoz a parlament 2/3-os többsége mellett az Európai Tanács 4/5-ös többsége is kell. A második szakaszban pedig ahhoz, hogy már szankciókról beszéljenek, a parlament 2/3-os többsége mellett a tanács egyhangú döntésére is szükség lenne, így tehát prognosztizálhatóan nem fogunk eljutni szankciókig – tette hozzá.
A Századvég Alapítvány szerint is a tervezet jelenlegi formájában csak Rui Tavares egyéni véleményének tekinthető – noha annak politikai jelentősége nem elhanyagolható. Az ügy politikai jelentőségétől viszont eltérő a jogi megítélhetőség kérdése. Az uniós jog szempontjából önmagában ennek az eseménynek nincs jelentős jogi következménye – írja közleményében a Századvég.
Az alábbi ábrán a Századvég Alapítvány az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkén alapuló jogi eljárás folyamatát mutatja be.
Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára a Kossuth rádió 180 perc című műsorában arról beszélt, hogy a Tavares-jelentés „egy nagyon súlyos dokumentum”, amelyben Rui Tavares portugál EP-képviselő ajánlásokat fogalmaz meg a magyar kormány számára. Az első rész sok ténybeli tévedést, érvek nélküli csúsztatást tartalmaz, utána pedig olyan, precedens nélküli ajánlásokat tesz, amelyekre az Európai Unió történetében még nem volt példa.
Győri Enikő hangsúlyozta: ez közvetlen beavatkozás olyan ügyekbe, amelyek nem uniós kompetenciák, ugyanis nem Brüsszelben döntenek arról, hogy milyen legyen a magyar alkotmány, vagy miként működjön Magyarországon a kormány, az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés. Kiemelte: a kabinet hisz az európai értékekben és elvekben, amit a magyar alkotmány is tükröz.
Győri Enikő a döntés hátterét firtató kérdésre reagálva kiemelte: az Európai Parlament egy politikai testület, ahol egy év múlva választásokat tartanak, ezért a baloldali pártok kihasználják az alkalmat, hogy Magyarország példáján keresztül az Európai Néppártot támadják. A politikai szándékok teljesen egyértelműek – fejtette ki.
A Magyar Nemzet értesülései szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szakbizottsága korábban azt javasolta strasbourgi ülésén, hogy indítsák el a hazánkkal kapcsolatos monitoringeljárást. A lap úgy tudja, hogy a balliberális többségű testületben mindössze egy szavazattal ment át a javaslat. A megfigyelési eljárást olyan ET-tagország ellen indíthatják, ahol kétely merült fel a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok maradéktalan érvényesülését illetően. Magyarország vonatkozásában tavaly, az alkotmányozási folyamat során merült fel ez az elképzelés.
Április közepén ismét „magyar napot” tartottak az Európai Parlamentben, többek között az alaptörvény negyedik módosításának apropóján. Viviane Reding uniós biztos Magyarországgal kapcsolatban úgy fogalmazott: a helyzet megoldására ott van a 7-es cikkely a kezünkben, „igaz, ez atombomba”.
Mint ismert, Orbán Viktor kétnapos spanyolországi útján arról beszélt, a magyar kormány várja a negyedik alkotmánymódosítás európai bizottsági vizsgálatának befejezését, és azt követően készen áll a kérdések megvitatására. A hazánkról szóló vélemények kapcsán később azt mondta: „nagyon sok a nehezen érthető és a nemzetközi sajtóban gyakran félreértelmezett körülmény”.
