A Tavares-jelentés csupán egy magánvélemény

A Tavares-jelentés közvetlen beavatkozás olyan ügyekbe, amelyek nem uniós kompetenciák. Magyarország valószínűleg nem fog eljutni a szankciókig.

Lattmann Tamás arról is beszélt, hogy az eljárás elején vagyunk, és még az első szakasz végéig sem fogunk eljutni, mert ahhoz a parlament 2/3-os többsége mellett az Európai Tanács 4/5-ös többsége is kell. A második szakaszban pedig ahhoz, hogy már szankciókról beszéljenek, a parlament 2/3-os többsége mellett a tanács egyhangú döntésére is szükség lenne, így tehát prognosztizálhatóan nem fogunk eljutni szankciókig – tette hozzá.

A Századvég Alapítvány szerint is a tervezet jelenlegi formájában csak Rui Tavares egyéni véleményének tekinthető – noha annak politikai jelentősége nem elhanyagolható. Az ügy politikai jelentőségétől viszont eltérő a jogi megítélhetőség kérdése. Az uniós jog szempontjából önmagában ennek az eseménynek nincs jelentős jogi következménye – írja közleményében a Századvég.

Az alábbi ábrán a Századvég Alapítvány az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkén alapuló jogi eljárás folyamatát mutatja be.

Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára a Kossuth rádió 180 perc című műsorában arról beszélt, hogy a Tavares-jelentés „egy nagyon súlyos dokumentum”, amelyben Rui Tavares portugál EP-képviselő ajánlásokat fogalmaz meg a magyar kormány számára. Az első rész sok ténybeli tévedést, érvek nélküli csúsztatást tartalmaz, utána pedig olyan, precedens nélküli ajánlásokat tesz, amelyekre az Európai Unió történetében még nem volt példa.

Győri Enikő hangsúlyozta: ez közvetlen beavatkozás olyan ügyekbe, amelyek nem uniós kompetenciák, ugyanis nem Brüsszelben döntenek arról, hogy milyen legyen a magyar alkotmány, vagy miként működjön Magyarországon a kormány, az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés. Kiemelte: a kabinet hisz az európai értékekben és elvekben, amit a magyar alkotmány is tükröz.

Győri Enikő a döntés hátterét firtató kérdésre reagálva kiemelte: az Európai Parlament egy politikai testület, ahol egy év múlva választásokat tartanak, ezért a baloldali pártok kihasználják az alkalmat, hogy Magyarország példáján keresztül az Európai Néppártot támadják. A politikai szándékok teljesen egyértelműek – fejtette ki.

A Magyar Nemzet értesülései szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szakbizottsága korábban azt javasolta strasbourgi ülésén, hogy indítsák el a hazánkkal kapcsolatos monitoringeljárást. A lap úgy tudja, hogy a balliberális többségű testületben mindössze egy szavazattal ment át a javaslat. A megfigyelési eljárást olyan ET-tagország ellen indíthatják, ahol kétely merült fel a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok maradéktalan érvényesülését illetően. Magyarország vonatkozásában tavaly, az alkotmányozási folyamat során merült fel ez az elképzelés.

Április közepén ismét „magyar napot” tartottak az Európai Parlamentben, többek között az alaptörvény negyedik módosításának apropóján. Viviane Reding uniós biztos Magyarországgal kapcsolatban úgy fogalmazott: a helyzet megoldására ott van a 7-es cikkely a kezünkben, „igaz, ez atombomba”.

Mint ismert, Orbán Viktor kétnapos spanyolországi útján arról beszélt, a magyar kormány várja a negyedik alkotmánymódosítás európai bizottsági vizsgálatának befejezését, és azt követően készen áll a kérdések megvitatására. A hazánkról szóló vélemények kapcsán később azt mondta: „nagyon sok a nehezen érthető és a nemzetközi sajtóban gyakran félreértelmezett körülmény”.