A Rui Tavares portugál zöldpárti politikusnak címzett levélben az áll: „Úgy illene, hogy megköszönjük aggódását a magyar jogbiztonság és jogállamiság védelme okán. Ám köszönetet mégsem mondhatunk, csupán felháborodásunknak adhatunk hangot, hiszen Ön jelentéstervezetében olyan állításokat fogalmaz meg, amelyeknek – a tények alapján – a valósághoz aligha van köze.”
A civilek többek között azt kérdezték Rui Tavarestől, honnan tájékozódott arról, hogy az új alaptörvény megalkotása előtt nem volt párbeszéd, mikor olvasta a magyar médiatörvényt, miből vonta le azt a következtetést, hogy az Alkotmánybíróság nem tudja betölteni alkotmányvédő szerepét. Ezek kapcsán azt írták, hogy 2010. július 20-tól kezdődött az előkészítő munka, amelyben mindenki kifejthette véleményét, leírhatta javaslatait a parlament honlapján keresztül az alaptörvény tervezetével kapcsolatban.
A médiatörvény kapcsán arról tájékoztatják Rui Tavarest, hogy részletes, kötelező jogi eljárásokat tartalmaz a médiatörvény, sőt a korábban már közölt uniós elvárásoknak megfelelő módosítása 2013 áprilisában hatályba is lépett.
A civilek hangsúlyozták, hogy „az Alkotmánybíróság oly módon védi az alkotmányt, hogy néha a parlament nem tudja betölteni közhatalom-gyakorló szerepét. S az is tény, hogy az Alkotmánybíróság jogköre a rá vonatkozó módosítást követően – a korábbiaktól eltérően más típusú ügyekben – kifejezetten megnőtt.” Közölték, az általuk jelzett bármely témában a részletes jogszabályi hivatkozások nevesítésével szívesen állnak a politikus rendelkezésére.
Az „5000 szellemi honvédő magyar állampolgár nevében” a CÖF–CET vezetősége által írott levélben az olvasható, elvárják Rui Tavarestől, hogy „jelentéstervezetét bírálja felül, a tényeknek megfelelően módosítsa, vagy vonja vissza, és téves állításaiért kérjen elnézést azoktól a magyar állampolgároktól, akik a (...) születési idejének dátumakor a legsötétebb jogállamiság-nélküliségben élték megnyomorított életüket már 27 éve, és még 17 évig.”
Korábban a két szervezet José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének és Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének címzett nyílt levelükben azt a kérdést tették fel: „Egyes EP-képviselők milyen erkölcsi és jogi alapon bírálják és értékelik elégtelennek a magyar demokráciát, miközben egy definiálatlan, soha meg nem szavazott 'európai értékrendre' hivatkoznak?”
