Az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága a LIBE még az év vége előtt beszámol a vizsgálat eredményeiről – fogalmazza meg az EP elvárását az állásfoglalás. A képviselők a dokumentumban azok fokozott védelmét sürgeti, akik hajlandóak az ügyről információval szolgálni, adatokat nyilvánosságra hozni.
„A vizsgálat az uniós polgárok magánélethez való jogával, szólásszabadságával, az ártatlanság vélelmével és a hatékony jogorvoslathoz való joggal ütköző feltételezett adatgyűjtések hatásait méri fel” – derül ki az EP közleményéből, amely azt is elárulja, hogy a képviselőknek arra vonatkozóan is ajánlásokat kell majd készíteniük, hogyan lenne szerintük javítható az európai intézmények, testületek és ügynökségek informatikai rendszereinek biztonsága.
A 483 képviselő támogatásával, 98 ellenszavazat ellenében és 65 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők komoly aggályaikat fejezik ki a PRISM és egyéb adatgyűjtő programok miatt, határozottan elítélik az EU-intézményekben végzett kémkedést, és felszólítják az Egyesült Államokat, hogy késlekedés nélkül tárja fel az adatgyűjtési ügy minden részletét. A nyomásgyakorlás egyik eszközeként az állásfoglalás a légi utasok adatainak és a bankinformációk cseréjéről szóló tárgyalások felfüggesztését is felveti.
Az amerikai hatóságok a teljes belföldi levélforgalmat regisztrálják – jelentette csütörtökön a The New York Times. A lap arról is írt korábban: az amerikai hírszerző szervek titkos adatmegfigyelésének részleteit kiszivárogtató Edward Snowden korántsem informatikus volt, hanem hacker.
Az adatgyűjtési botrány főszereplője, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség korábbi munkatársa 21 országban kért menedékjogot, a többség azonban visszautasította.
A parlament szintén komoly aggályainak ad hangot az egyes uniós tagállamok – például az Egyesült Királyság, Svédország, Hollandia, Németország és Lengyelország – hasonló adatgyűjtő programjairól érkezett hírek miatt. A képviselők az állásfoglalással azt is sürgetik, hogy ezek az országok maguk is vizsgálják meg, összeegyeztethetőek-e a programok az uniós joggal.
Barack Obama amerikai elnök korábban Angela Merkel német kancellárnak azt ígérte: tájékoztatni fogja az amerikai szervek hírszerzési gyakorlatáról.
A francia titkosszolgálatok (DGSE) megfigyelnek és elraktároznak minden elektronikus kommunikációt, e-mailt, SMS-t, faxot, Facebook- és Twitter-bejegyzést Franciaországban és külföldön is – írta csütörtök délután megjelent számában a Le Monde. A liberális napilap szerint Franciaország az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési és elemző programjához (PRISM) hasonló rendszert működtet „teljesen törvénytelenül”.
„A DSGE szisztematikusan begyűjti a Franciaországban számítógépek és telefonok által kibocsátott elektromágneses jeleket, hasonlóan a franciák és a külföld közti mozgásokhoz: a teljes kommunikációnk után kémkednek” – fogalmazott a lap. Hozzátette: „Minden e-mailt, SMS-t, telefonhívás listáját, Facebook- és Twitter-bejegyezést aztán évekre elraktároznak”.
A lap szerint már az is illegális, hogy ezt a hatalmas adatbázist a DSGE használja, de ahhoz hozzáférése van hét másik szervnek, többek között a belső elhárításnak, a vámőrségnek és a pénzmosás elleni hivatalnak is, amelyek naponta szemezgetnek belőle. „Mindezt teljesen diszkréten, a törvényesség határán, minden komoly ellenőrzés nélkül. A politikusok ezzel tökéletesen tisztában vannak, de a titoktartás a szabály” – hangsúlyozta a Le Monde.
A Le Monde elismeri, hogy a DSGE arzenálja fontos a terrorizmus elleni harchoz, de mint a lap megjegyezte: bárkit, bárhol és bármikor megfigyelhetnek. A Leleplezések a francia Big Brotherről című írás szerzői megjegyezték: Jean-Marc Ayrault miniszterelnök és az illetékes parlamenti bizottság „vitatja a Le Monde következtetéseit”, a hírszerzőszervek pedig nem kívánták kommentálni azokat.
Franciaország megtagadta a menedékjogot az Edward Snowdentől, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottjától – közölte csütörtökön a francia belügyminisztérium. „Franciaország sok más országhoz hasonlóan a moszkvai nagykövetsége közvetítésével megkapta Snowden menedékjogi kérelmét. A jogi elemzés részleteinek és az érintett helyzetének figyelembe vételével a kérelemnek nem adunk helyt” – olvasható a közleményben.
Moszkva barátságtalan gesztusnak tartja a francia, spanyol és portugál hatóságoknak a bolíviai elnök különgépével kapcsolatos magatartását – közölte csütörtökön az orosz külügyi szóvivő. Alekszandr Lukasevics szavai szerint az Evo Moralest szállító repülőgép francia, spanyol, portugál területen való átrepülésének megtagadása nem csak Bolíviával, hanem Oroszországgal szemben is barátságtalan cselekedetnek tekinthető.
A Rosszija 24 állami hírtelevízió jelentése szerint az amerikai titkosszolgálatok volt alkalmazottja még mindig a moszkvai Seremetyjevo nemzetközi repülőtér tranzitvárójában tartózkodik, immár június 23-a óta. Az értesülés meg nem nevezett diplomáciai forrásból származik.
