Szíria: a Nyugat nem tágít, kemény határozatot akar

Hollande, Kerry és Hague továbbra is tartja magát ahhoz, hogy „kemény és kényszerítő erejű határozat” szülessék az ENSZ-ben Szíria ügyében.

MD
2013. 09. 16. 11:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A találkozón, amelyen jelen volt Laurent Fabius, a francia diplomácia vezetője is, mindhárom fél azt az óhaját hangoztatta, hogy „pontos időrend” alapján történjék meg a szíriai rezsim vegyifegyver-készletének ellenőrzés alá vonása és megsemmisítése.

Hollande hangsúlyozta, hogy a három szövetségesnek „tartania kell azt a határozott irányvonalat, amely lehetővé tette e diplomáciai folyamat beindítását és a szolidaritást” – mondta el egy forrás az államfő környezetéből.

Tizennégy állítólagos vegyifegyver-támadással kapcsolatban vizsgálódik az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által a szíriai konfliktusban elkövetett háborús bűnök feltárásával megbízott bizottság, amely hétfőn arról is beszámolt, hogy egyre több bűncselekményt követnek el a felkelők között növekvő számban jelen lévő radikálisok. Paulo Sergio Pinheiro, a vizsgálóbizottság elnöke közölte: azt egyelőre még nem tudták megállapítani, hogy a feltételezett gáztámadásokért melyik oldal felelős, és pontosan milyen vegyi anyagokat vetettek be. Erre vonatkozóan a Szíriában korábban helyszíni mintákat vételező vegyifegyver-ellenőrök várhatóan hétfő késő délután nyilvánosságra hozandó jelentése tartalmaz majd bizonyítékokat.

A három ország a hét folyamán dolgozni kíván egy ENSZ biztonsági tanácsi határozaton, úgy ítélve meg, hogy a világszervezet ellenőrei által készített, a BT-ben hétfőn előterjesztendő jelentés az augusztus 21-i, Damaszkusz környéki vegyifegyver-támadásról „kétségkívül kedvező alkalom lesz az előrelépésre ez ügyben”.

Az Elysée-palotabeli forrás közlése szerint a felek „egyetértettek abban, hogy a határozatnak keménynek, erősnek kell lennie, pontos határidőket kell megszabnia konkrét időrenddel”, és „kényszerítő erejűnek kell lennie a szíriai rezsim kötelezettségeit illetően”. A franciák, amerikaiak és britek „úgy döntöttek, hogy rendkívüli mértékben összetartanak a héten”, s megegyeztek abban is, hogy „már mostantól munkálkodnak egy politikai megoldáson, kapcsolatban az ellenzékkel”. Hangsúlyozták, hogy „igen gyorsan kell haladni”, tekintve a „nagyon bonyolult” helyzetet.

A határozat a tervek szerint azon a keretmegállapodáson alapul majd, amelyet szombaton jelentett be John Kerry és orosz kollégája, Szergej Lavrov, és amely már pontos határidőket rögzít. Egy hetet ad Damaszkusznak arra, hogy benyújtsa vegyi fegyvereinek a listáját, amelyeket 2014 közepéig meg kell semmisíteni. Várhatóan hivatkozik majd az ENSZ alapokmányának a VII. fejezetére, amely lehetőséget ad erő alkalmazására, ha a szíriai rezsim nem teljesíti a rá rótt kötelezettségeket.

Sajtóértekezletén Kerry kijelentette: a három hatalom megállapodott Moszkvával, hogy Aszadnak viselnie kell a következményeket, ha nem tesz eleget az ENSZ követeléseinek. Mint mondta, a megállapodás „nem nyújt mentőkötelet” a szíriai vezetőnek, aki „elveszítette minden legitimitását”.

Laurent Fabius is azt hangoztatta, hogy a szíriai rezsimnek „súlyos következményekkel” kell számolnia, ha nem teljesíti a tervezett biztonsági tanácsi határozatban foglaltakat. A francia miniszter egyúttal bejelentette, hogy az ellenzéki „Szíriai Nemzeti Koalíció körüli nagy nemzetközi találkozót” szerveznek a jövő hétre New Yorkba az ENSZ-közgyűlés idejére. „Tudjuk, hogy egy politikai megoldás megtárgyalásához erős ellenzék kell” – hangsúlyozta Fabius.

Lavrov – miután egyiptomi kollégájával, Nábil Fahmival tárgyalt Moszkvában – közölte, eljött az ideje annak, hogy a szíriai ellenzéket ne csak győzködjék, hanem tárgyalóasztalhoz kényszerítsék. Lavrov hozzátette, Moszkva készen áll arra, hogy akár holnap elkezdődjön a szíriai válság politikai rendezését célzó nemzetközi tanácskozás Genfben. Szavai szerint a szíriai kormány is beleegyezett abba, hogy küldöttséget menesszen a békekonferenciára. Az orosz diplomácia vezetője azt is hangoztatta, hogy Egyiptomnak fontos szerepet kell játszania a Közel-Keleten és kiegyensúlyozottabbá teheti az Arab Liga politikáját a régióban.

Radikális iszlamista az Aszad-rezsim ellen harcoló szíriai felkelők mintegy fele egy brit tanulmány szerint. A terrorizmussal foglalkozó IHS Jane’s londoni kutatóintézet erre vonatkozó jelentését a brit The Daily Telegraph című napilap közölte hétfői számában. A tanulmány szerint 30-35 ezret tesz ki a szíriai felkelők soraiban harcoló radikális iszlamisták száma. Ezenkívül kereken 10 ezer dzsihadista harcol Szíriában, akik nem csupán az Aszad-kormány megbuktatására törnek, hanem az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet világméretű harcát támogatják.

A szíriai ellenzéki szervezetek nem hajlandók a párbeszédre Bassár el-Aszad rezsimjével, a kormányellenes csoportok közölték, egyedül arról tárgyalnának, hogy Aszad miként távozik a hatalomból. A tervek szerint Szíriában 2014-ben elnökválasztást tartanak, az ellenzék köreiben azonban kevesen veszik komolyan a voksolást, illetve többen úgy gondolják, hogy az országban zajló polgárháború közepette nem is fogják megtartani a szavazást.

Ezzel kapcsolatban Haszan Róháni iráni elnök bejelentette: „bárkit is választ meg a szíriai nép az ország vezetőjének, mi támogatni fogjuk”. Róháni beszéde némi hangsúlyváltást jelez a perzsa állam külpolitikájában, ugyanis a korábbiakban más iráni vezetők szövetségesük, Bassár el-Aszad szíriai elnök támogatását sulykolták beszédeikben, és kizárólag a nyugati hatalmakat tették felelőssé a szíriai rezsim elleni felkelésért.

Izraeli hírközlők úgy vélekedtek, Szíria után Izraelt is arra kényszeríthetik, hogy csatlakozzon a vegyi fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményhez (CWC). Az izraeli 10-es csatorna vasárnap esti híradójában megszólaló katonai szakértő, Alon Ben-David szerint a zsidó állam azért nem vált eddig a megállapodás részesévé, mert a szomszédos Szíria és Egyiptom vegyifegyver-arzenált halmozott fel. Emiatt Izrael – mint a szakértő fogalmazott – nem engedhette meg magának, hogy úgy véljék, nem rendelkezik hasonló eszközökkel.

Ben-David szerint ha ez a kifogás érvényét vesztené Szíria lefegyverzése után, és a nagyhatalmak rákényszerítenék Izraelt az egyezmény aláírására, ez nem jelentene gondot az ország számára, mert már kidolgozták azokat az eljárásokat, amelyek biztosítanák, hogy a megállapodással járó nemzetközi ellenőrzés ellenére is megőrizhetők legyenek más természetű katonai titkok.

A vegyi fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény lehetővé tenné a nemzetközi ellenőrök vizsgálódását olyan titkos létesítményekben is, mint a dimonai nukleáris reaktor vagy a Nesz Cionában működő biológiai intézet.

Barack Obama amerikai elnök vasárnap visszautasította Vlagyimir Putyinnak azt az állítását, hogy augusztus 21-én a szíriai felkelők vetettek be vegyi fegyvert Damaszkusznál. Ugyanakkor az amerikai hírszerzés egy titkos dokumentuma szerint a szíriai kormányzat ellen harcoló szélsőséges szunnita an-Núszra Front rendelkezik vegyi fegyverrel, tavasszal például a török biztonsági szervek szarint találtak e szervezet tagjainál – állítja a WND amerikai hírportál.

 

Nagyon sok érdek áll egymással szemben Szíriában, talán csak a pápa volt őszinte, mikor a békéért imádkozott. Ha ez a háború megvalósul, akkor joggal bírálják majd világszerte a Nobel-békedíjas amerikai elnököt. Ha elmarad a csapás, akkor viszont a harc tervezői valamit nagyon elrontottak. Olvassa el a Magyar Nemzet hétfői vezércikkét!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.