Nikoletti Antal a Raiffeisen esetleges kivonulásával kapcsolatban úgy vélekedett, ha egy cég elhagy egy piacot, szívességet tesz versenytársainak. Hosszú távon nem tűnik kifizetődőnek azon bankok stratégiája, melyek az ügyfelek helyett a gyors növekedésre koncentrálnak – tette hozzá.
Ahhoz a kérdéshez, hogy a gazdasági helyzet javulása ellenére is maradnak-e a különadók, a helyettes államtitkár nem kívánt kommentárt fűzni, de azt megjegyezte, hogy ezekkel az összegekkel is számolnak az állami költségvetésben. Nikoletti úgy vélte, Magyarország a régió egyik legversenyképesebb országa, így főként a termelő iparban további befektetőket várnak. A kormány öt osztrák nagyvállalattal is stratégiai partnerségről tárgyal – mondta.
Fricz Tamás politológus a Die Pressében arról írt, mi az, amit szerinte a nemzetközi sajtójelentésekben az antiszemitizmussal összefüggésben „elhallgatnak” Magyarországról és ami miatt torz kép jelenik meg a médiában.
A vendégkommentátor szerint feltűnő, hogy a cikkekben a probléma vázolása, a kritikák és az értékelések hasonlóan csengenek, és a végkövetkeztetések is hasonlítanak. Meglátása szerint az antiszemitizmussal kapcsolatos vádak a miniszterelnök és pártja, a társadalom, de mindenekelőtt a Jobbik ellen irányulnak – a baloldali ellenzék ellen viszont soha.
Fricz úgy vélte, hogy „a külföldi cikkek nagy része nem tesz világos különbséget a nemzeti konzervatív kormánypárt, a Fidesz és a szélsőjobboldali Jobbik között”. A nemzetközi sajtó célja szerinte, hogy „egy kalap alá vegye a Fideszt és a Jobbikot, így ugyanis könnyebb antiszemitizmussal és szélsőjobboldalisággal vádolni a kormányt”.
A szerző szerint a szóban forgó cikkekben a tényeket, adatokat és információkat is gyakran elferdítik. Azt például nem írják le, hogy az iskolákban az ezredforduló óta minden évben megemlékeznek a holokausztról, jövőre pedig holokauszt-emlékév lesz.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!