Az Egyesült Államok elítéli a Horthy-szobor vasárnapi felavatását, és szükségesnek tartja, hogy a legmagasabb rangú magyar vezetők is határozottan és egyértelműen ítéljék el a történteket – derül ki a budapesti amerikai nagykövetség csütörtöki kommünikéjéből. Eszerint ők a „náciszövetséges Horthy Miklós” mellszobrának felállítását „egy etnikai gyűlölettel és antiszemitizmussal azonosított magyar politikai párthoz”, a Jobbikhoz kötik, és akik szervezték, azok „nemcsak saját intoleranciájuknak vitték hírét, hanem Magyarországról is drámaian negatív képet festettek”. Elismerték, a magyar kormány egyes tagjai helytelenítették a szoborállítást, ám szerintük a legmagasabb rangú magyar vezetőknek is „gyorsan, határozottan és egyértelműen” el kell ítélniük a történteket.
A követség közleményével ellentétben Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető még vasárnap provokációnak nevezte a szoborállítást, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár pedig azt mondta, a Horthy-korszakot történészeknek, és nem politikusoknak kell megítélniük, és minden ilyen politikai provokáció árt a kérdés megítélésének. Ismeretes, a fővárosi Szabadság téren a Hazatérés templomának előterében – jobbikos politikusok részvételével – avatták fel a mellszobrot. Előtte istentiszteleten ifj. Hegedűs Lóránt lelkész hirdetett igét, aki ellen fegyelmi vizsgálatot indítottak a református egyházban. Az eseményt ellentüntetés kísérte.
Minden parlamenti párt érintett lehet az Egyesült Államok nemzetbiztonsági ügynökségéhez, az NSA-hoz fűződő lehallgatási botrányban, és a velünk egy szövetségi rendszerben lévő nagyhatalom az érdekei szerint üzletelhetett azokkal az adatokkal, amelyeket a magyar politikai közélet szereplőiről célzottan gyűjthettek. Így értékelték a Magyar Nemzet kérdésére nevük elhallgatását kérő hírszerzési szakemberek azt, hogy a magyarországi politikai befolyásszerzés gyanúja is felmerült az Egyesült Államokat érintő lehallgatási botránnyal összefüggésben.
Az Egyesült Államok nem először avatkozik be a magyar belpolitikába. Mint arról a lap csütörtökön beszámolt, hazai baloldali és balliberális körök is kedvezményezettjei lehettek annak a nemzetközi botrányt kiváltó lehallgatás- és adatgyűjtés-sorozatnak, amelyet az Egyesült Államok nemzetbiztonsági ügynöksége, az NSA folytatott Magyarországon, feltehetőleg a Szabadság téri amerikai nagykövetség épületében. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén elhangzottak alapján két párt esetében vetődhet fel a politikai befolyásszerzés gyanúja. A lap úgy tudja, a kormányfő a jövő hét közepéig találkozik valamennyi parlamenti párt frakcióvezetőjével a lehallgatási botrány ügyében. A Demokratikus Koalíció és a Bajnai Gordon-féle Együtt–PM nem kapott meghívást az Orbán Viktor által kezdeményezett egyeztetésre.
Amerikai körök egyébként jelentős pénzzel is támogatnak balliberális csoportokat a színfalak mögött. Például Bajnai csapata is jelentős amerikai támogatást kapott, és Gyurcsány cégcsoportja is sorra nyer el megbízásokat a Soros György amerikai spekuláns érdekeltségébe tartozó alapítványtól. A színfalak előtt pedig rendre úgy avatkozik be belpolitikai kérdésekbe az Egyesült Államok itteni kirendeltsége, hogy azzal a balliberális oldalnak kedvezzen. Emlékezetes, a magyar alkotmányozás folyamatát is sorozatosan támadások érték, miként az egyházügyi törvényt vagy a médiatörvényt is. Utóbbi kapcsán különösen a Klubrádió „betiltása” miatt tiltakoztak amerikai körök, noha a rádió az elhúzódó peres eljárások idején is zavartalanul sugározhatott. (Kapcsolódó hír, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa úgy döntött: hivatalból eljárást indít a Klubrádió budapesti 92,9 MHz-es frekvenciára szóló szerződésének hatósági szerződéssé alakítása érdekében. A testület ezzel párhuzamosan megteszi a szükséges lépéseket a rádió közösségi médiaszolgáltatásként való elismeréséhez, amely lehetővé teszi az ingyenes sugárzást.)
Ugyancsak nyomást próbáltak gyakorolni a magyar kormányzatra a Sukoró-ügyben. Az amerikai nagykövetség munkatársai egy munkaértekezleten számon kérték Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztoson, amiért nyomozás folyik az ügyben, majd annak ellenére minősítették politikai indíttatásúnak a büntetőeljárást, hogy akkor a volt kormányfőt még meg sem gyanúsították. A lehallgatási ügyben a lap kereste az amerikai nagykövetséget, hogy miként kommentálják az értesülést, illetőleg azt tudakolták, adtak-e át lehallgatásból származó információkat hazai balliberális köröknek, ám lapzártáig nem érkezett válasz.
Az információ átadásra vonatkozó kérdésükre az Együtt–PM sajtóosztályán azt válaszolták: „Bajnai Gordon és az Együtt–PM-szövetség politikusai szerint a nemrégiben napvilágra került információk alapján kirajzolódó lehallgatások szövetségesek között elfogadhatatlanok.” Hozzátették: ha ilyesmiről bármikor tudomásuk lett volna, azonnal kifejezték volna tiltakozásukat. Arra a kérdésükre viszont, politikusaik kaptak-e ilyen, lehallgatásból származó információkat, nem válaszoltak. A DK-sokat az ügyben nem sikerült elérnie a Magyar Nemzetnek.
(A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatja.)
