Mégis büntetik a székely zászlót kitűzőket?

Az ügyészség nem a megfelelő törvénycikkelyt jelölte meg jogalapként – állapította meg a bíróság.

A bíróság megállapította: az ügyészség nem a megfelelő törvénycikkelyt jelölte meg jogalapként, amikor arról határozott, hogy nem rendel el nyomozást. Álláspontja szerint a bűnvádi eljárás elindítását arra hivatkozva kellett volna elutasítani, hogy a panaszos által kifogásolt cselekedet (a székely zászló kitűzése) nem szerepel a büntető törvénykönyvben.

A bíróság Ilie Sandru maroshévízi nyugalmazott tanár keresete alapján vizsgálta meg, hogy helyesen döntött-e a csíkszeredai és a Hargita megyei ügyészség a zászlóügyben. A szerdán hozott jogerős ítéletet csütörtökön közölték a bíróság honlapján.

Elvesztette alapfokon a Kovászna megyei Barót önkormányzata azt a pert, amelyet a székely zászló kitűzése és a polgármesteri hivatalon szereplő magyar „Városháza” felirat miatt indított ellene a megye prefektusa.

A reklámokra vonatkozó egyik jogszabályra hivatkozva felszólította a marosvásárhelyi rendőrség a Magyar Polgári Pártot (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP), hogy távolítsa el marosvásárhelyi székházáról a székely zászlót.

Sükös József, a bepanaszolt vezetők ügyvédje azt hangsúlyozta, hogy a bíróság sem tartotta indokoltnak a nyomozás elrendelését a zászlót kitűző intézményvezetők ellen. Rossznak tartotta azonban, hogy a bíróság „nem csapta rá az ajtót a feljelentőre”, hanem „megint beengedte őt a pályára”.

Az ügyészségnek ugyanis a bíróság által megjelölt jogalapra hivatkozva újabb határozatban kell elutasítania a bűnvádi eljárás elindítását, ez pedig lehetőséget nyújt arra, hogy a feljelentő tovább folytassa a pereskedést.

Hargita megyében március és április folyamán a rendőrség hallgatta ki azoknak a közintézményeknek a vezetőit, amelyekre kitűzték a székely zászlót. Az intézményvezetőknek arról kellett írásos nyilatkozatot adniuk, hogy miért tűzték ki a zászlót, ki utasította erre őket, mit jelképez a lobogó, kitől kapták azt.

A csíkszeredai, székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi ügyészség Ilie Sandru nyugalmazott tanár feljelentése alapján indította el a vizsgálatot, amelyet a bűnvádi eljárás elutasításával zárt. Korábban ugyanennek a személynek a feljelentése alapján törölte el a Marosvásárhelyi Táblabíróság a székely zászlót hivatalos megyezászlóvá nyilvánító határozatot.

A szervezők becslése szerint 120 ezren, a hatóságok állítása szerint 15 ezren vettek részt a Székelyek Nagy Menetelésén, amelyen a résztvevők kinyilvánították: élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a Székelyek Nagy Menetelésének legfontosabb üzenete az, hogy Székelyföld és a székelyek léteznek. A magyar kormány a székelyeket és valamennyi határon túli magyart támogatja – tette hozzá.

Áttörést hozhat a Székelyek Nagy Menetelése

Jól sikerült akciónak tekinthető az október 27-i Székelyek Nagy Menetelése rendezvény, és az önrendelkezés szempontjából is pozitív hozadékai lehetnek – állapította meg a Mensura Transylvanica erdélyi politikaelemző központ legfrissebb elemzésében. Többnyire visszhangtalan maradt az esemény a hétfői román sajtóban, az elvétve megjelent kommentárok többsége pedig kudarcnak állította be.