Ukrajna összehívná az ENSZ BT-t

Az ukrán parlament felszólította Oroszországot a fenyegető lépések leállítására, kezdeményezték az ENSZ BT összehívását.

Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök sürgősséggel összehívta a nemzetbiztonsági szervek vezetőit, hogy rendkívüli ülés keretében tekintsék át a legutóbbi fejleményeket. Turcsinov azzal vádolta az orosz erőket, hogy közreműködnek az események „eszkalációjában” a Krím félszigeten. Ezért jutott arra az elhatározásra, hogy a nemzetbiztonságért felelős vezető tisztségviselőkkel azonnal összeüljön, értékeljék a helyzetet, és megtárgyalják a további lépéseket.

A legfrissebb jelentések szerint helyi orosz fegyveresek jelentek meg a Belbek szevasztopoli katonai repülőtér környékén. Amint azt az Interfax orosz hírügynökség internetes oldalán megbízható szevasztopoli katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a katonai egyenruhások célja megakadályozni „valamilyen fegyveresek” érkezését. A repülőtér területén egy páncélozott harci jármű is látható. Péntekre virradóra fegyveresek egy csoportja hatolt be Szimferopol légikikötőjébe. Az „ismeretlenek” már elhagyták a repülőteret, de a történtekről továbbra is ellentmondó értesülések látnak napvilágot.

Arszen Avakov ukrán belügyminiszter a Facebook-oldalán kijelentette, hogy „az orosz hadiflotta egységei blokád alá vonták” a Belbek szevasztopoli nemzetközi repülőteret. „A repülőtéren belül ukrán katonák és határőrök tartózkodnak. Kívül álarcos fegyveres katonák jelzés nélküli egyenruhában vannak, nem titkolva ugyanakkor hovatartozásukat” – írta a miniszter.

Hangsúlyozta, hogy azt, ami a szevasztopoli repülőtéren történik, fegyveres behatolásnak és megszállásnak, mindenféle nemzetközi norma és megállapodás megsértésének tekinti. „Ez nyíltan a fegyveres vérontás kiprovokálását szolgálja egy szuverén állam területén” – szögezte le Avakov.

A bécsi hatóságok befagyasztották tizennyolc ukrán állampolgár ausztriai bankszámláit a kijevi kormány kérésére – közölte pénteken az osztrák külügyminisztérium. Az érintettek nevét nem hozták nyilvánosságra, csak azt, hogy korrupcióval és az emberi jogok megsértésével gyanúsítják őket.

Az EU egyebek mellett a vízumkiadás megtagadását és az unió területén tartott vagyonuk befagyasztását helyezte kilátásba azon ukrán politikusokkal szemben, akik felelőssé tehetők a múlt heti kijevi vérontásért.

Osztrák sajtóértesülések szerint a szankcionáltak között lehet Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök, aki januári lemondását követően rövid időre Bécsbe utazott. Andrij Kljujev neve is felmerült a médiában, ő az elnöki hivatal korábbi vezetője, Janukovics bizalmasa, vagyonát több száz millió dollárra becsülik.

A Krímbe vezető utak mentén géppisztolyokkal felfegyverzett ismeretlenek ellenőrző pontokat állítottak fel Csanga és Armjanszke falvak körzetében, a Perekopi-földszoroson, s átvizsgálják szárazföldről a félszigetre érkező járműveket – jelentette pénteken hajnalban az Unian hírügynökség az ukrán TSzN hírcsatornára hivatkozva.

A feloszlatott Berkut rendőri rohamosztag egyenruhájába öltözött fegyveresek, illetve karszalagot – az orosz zászló színeivel – viselő civilek tucatjai betonakadályokat létesítettek, és golyószóróknak tüzelőállásokat építettek ki (szintén orosz zászlókkal fellobogózott homokzsákokkal) a két településnél. A Szevasztopolból és a környező falvakból érkezett fegyveresek újságíróknak azt állították, hogy céljuk megakadályozni ukrán nacionalisták bejutását a Krímbe, s elérni a félsziget csatlakozását Oroszországhoz.

Az Unian jól tájékozott forrásokra hivatkozva csütörtök éjszaka beszámolt arról is, hogy másfél tucatnyi katonai teherautón érkezett ismeretlen fegyveresek egy csoportja lezárta a szevasztopoli nemzetközi repülőtérre, Belbekre vezető utat is, illetve annak a vendégháznak a körzetét, ahol egykoron Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök, illetve más magas beosztású állami vezetők is nyaraltak.

A Krím félszigeti Szevasztopolban állomásozik az orosz Fekete-tengeri Flotta, amely egy 2010-ben, Janukovics elnökké választása után aláírt szerződés értelmében 2042-ig használhatja az oroszok számára stratégiailag és érzelmileg is fontos haditengerészeti támaszpontot.

Előzőleg csütörtök hajnalban helyi orosz fegyveresek elfoglalták a Krími Autonóm Köztársasági parlamentjének épületét a dél-ukrajnai Szimferopolban. Az ideiglenes ukrán vezetés válaszul készültségbe helyezte az ukrán rendőrség teljes állományát, beleértve a különleges erőket is. A Rosszija 24 orosz állami hírtelevízió jelentése szerint az épületfoglalók azt állítják: azért vonták ellenőrzés alá a törvényhozás épületét, hogy az előző nap történt összetűzéseket elkerülendő, szavatolják a parlament normális működését.

A Krím félsziget hadászati jelentőségét az orosz Fekete-tengeri Flotta támaszpontjai adják. Mivel a Szovjetunió felbomlása után a stratégiai jelentőségű Krím félsziget Ukrajnához került, ezért Oroszország kénytelen bérelt támaszpontokon állomásozni. Szevasztopolban van a legjelentősebb bázis, de a Balaklavában és Feodosszijában is komoly a jelenlét. A Fekete-tengeri Flotta Oroszország katonai biztonságát hivatott garantálni a dél felől érkező fenyegetésekkel szemben. Az orosz–ukrán flottaszerződésekben ugyanakkor Oroszország elismeri Ukrajna joghatóságát Szevasztopol és a Krím félsziget felett. (Wikipedia, Grotius.hu)

Viktor Janukovics oroszbarát ukrán elnök múlt szombati megbuktatása után, minden jel szerint a Krím, Ukrajna egyetlen, többségében orosz ajkú régiója vált az új hatalommal szembeni ellenállás egyik utolsó bástyájává. Az új ukrán vezetők az elmúlt napokban többször is aggodalmukat fejezték ki a krími szakadár törekvések jelei miatt.

A krími fejlemények nagyon aggasztják az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) csütörtökön Bécsben kiadott közleménye szerint. „Nyomatékosan arra kérek minden érintett felet, hogy felelősségteljesen és óvatosan járjon el ebben a bizonytalan helyzetben” – írta Didier Burkhalter svájci külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke a kommünikében. Ezenkívül arra kért minden felet, hogy „tegyen meg minden lehetséges intézkedést az esetleges további erőszakos cselekmények elkerülése érdekében, és tartózkodjon mindenféle erőszakos tettől”.

A svájci Tim Guldimann, az EBESZ elnökének ukrajnai különmegbízottja és a finn Astrid Thors, a szervezetnek a nemzeti kisebbség ügyében felelős főbiztosa „a következő napokban” a Krímbe utazik – tette hozzá az elnök.

„Túl egyszerű lenne azt mondani, hogy minden az elnök hibája. Úgy gondolom, hogy egy harmadik erő befolyásolta azt, ami történt” – mondta a tüntetők elleni állami erőszakról a Le Monde című napilapnak Hanna Herman, Viktor Janukovics egyik volt tanácsadója, az exelnök egyik legközelebbi munkatársa. A tanácsadó nem mondta ki, de az interjút készítő újságíró szerint egyértelműen jelezte, hogy harmadik erőként Moszkvára gondol.

„Nem hiszem el, hogy (Janukovics) képes lett volna eldönteni és parancsot adni az emberek megölésére a Majdanon” – hangsúlyozta a korábban kormányzó Régiók Pártjának képviselője. Hozzátette: „Amikor éppen jó úton voltunk vele, a telefon csengett, és ki kellett mennünk. Amikor visszamentünk, más lett. A mesterlövészekről nem is tudom, honnan jöttek.”

Az orosz kormány jóváhagyta pénteken azt a törvénymódosítási javaslatot, amely szerint egyszerűsített eljárásban kapnának orosz állampolgárságot „az orosz gazdaság számára fontos” külföldi befektetők, vállalkozók és jól képzett szakemberek. Ennek legalább 3 éves oroszországi tartózkodás a feltétele. A törvénymódosítás szükségességét a kormányban nem hozták összefüggésbe az ukrajnai eseményekkel és ottani orosz ajkú lakosság helyzetével. A héten azonban a liberális-demokraták már benyújtottak a dumába azt a javaslatot, hogy a törvényhozás alsóháza egyszerűsítse az orosz állampolgárság megszerzését az ukrán állampolgároknak.

Hanna Herman szerint döntésképtelensége lett Janukovics veszte: „Elutasította az európai integrációt, de a Putyinhoz való közeledést is. Azt gondolta, hogy lehetséges sem az egyik, sem a másik oldalhoz nem tartozni. (...) A rendszer olyan volt, hogy mindenki a vesztét akarta. A kisemberek, Moszkva és az oligarchák érdeke egybeesett. Ezt nem lehetett feloldani.”

A volt tanácsadó úgy véli, hogy Moszkvának egyszerűen elege lett abból, hogy Viktor Janukovics folyamatosan lavírozott Brüsszel és keleti szomszédja között. A Majdanon pedig a „nagyon rendes embereken” kívül „nagyon sok bűnöző és az oligarchák pénze” is jelen volt. Szerinte ez utóbbiak is támogatták a hatalom bukását, mert minden egy kézben koncentrálódott. „Janukovics fia, Alexandr irányított mindent” – hívta fel a figyelmet Herman.

Arra a kérdésre, hogy terheli-e felelősség Janukovicsot a 82 ember haláláért, Herman azt mondta, hogy „nem szabad ördögnek lefesteni” a volt elnököt. Szerinte a fiának, „Alexandrnak nagyon erős befolyása volt” az apjára. „Ha valaki nem tetszett Alexandrnak, az nagyon nehéz helyzetbe került. (...) Janukovics elhagyta a (gyermekei) anyját és bűntudatot érzett előttük. A személyiségének voltak nagyon szimpatikus oldalai, mély gátlásokkal” – mondta a volt tanácsadó.

Emlékeztetett arra, hogy Janukovics anyja meghalt, apja újranősült, a mostohaanyja pedig rosszul bánt vele, ezért végül nagyanyja vette magához, majd az utcán élt bűnözők között. Már kiskorúként is volt börtönben, aztán verekedés miatt egy évre ítélték. „Ezt követően az volt az egyetlen vágya, hogy gazdag legyen és revánsot vegyen” – mondta a volt tanácsadó.

Herman ma már úgy gondolja, hogy a börtönt megjárt embereket nem lenne szabad a hatalom közelébe engedni. „A börtön megtöri az embert. Amikor ezt mondom, Julija Timosenkóra (volt kormányfőre) is gondolok” – hívta fel a figyelmet Herman. „Janukoviccsal és Julijával is az a probléma, hogy nem tudtak egymásnak megbocsátani mindazokért, ami köztük történt” – tette hozzá.

A volt tanácsadó saját bevallása szerint azért maradt az utolsó pillanatig Janukovics mellett, mert ha elment volna, „senki más nem mondta volna meg az igazságot az elnöknek. Az emberek csak azt ismételgették neki, hogy minden rendben van.”

Az Egyesült Államok támogatja az ukrán vezetést abban, hogy kikerüljön a politikai válságból, helyreállítsa a rendet, reformokat vezessen be az egészséges gazdaság kialakítása érdekében, tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit és jó viszonyt alakítson ki szomszédaival – mondta Joe Biden amerikai alelnök Arszenyij Jacenyuknak, az újonnan megválasztott ukrán miniszterelnöknek, mikor csütörtök este felhívta őt telefonon.

Az új ukrán kormány amerikai elismerése szempontjából fontos ez a telefonhívás – jegyezte meg tudósításában az AP amerikai hírügynökség. Washington korábban kijelentette, hogy a fővárosból való elmeneküléssel Viktor Janukovics ukrán államfő lemondott hatalmáról, bár Janukovics közleményben tagadta ezt. Biden többször beszélt vele korábban, a válság napjaiban.