Megfogalmazása szerint az energiapolitika Magyarországon nem érzelmi, nem is politikai kérdés, hanem „a leghúsbavágóbb gyakorlati realitás”. Magyarország vagy fenntartja az atomerőműben előállított villamosenergia-arányt, vagy növelnie kell az orosz gázimportot – mondta.
A magyar kormány célja azonban az – magyarázta –, hogy csökkenjen az Oroszországból érkező importgáz jelentősége az ország energiarendszerén belül. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a szlovák–magyar gázvezeték-összeköttetésnek köszönhetően jövő január 1-jétől először érkezhet majd Magyarországra nem orosz eredetű gáz.
Jelezte ugyanakkor azt is – megindokolva a paksi atomerőmű orosz bővítését –, hogy mivel a paksi reaktorok orosz gyártmányúak, ezért nem vállalható, hogy ezek esetében más műszaki megoldásokat alkalmazzanak.
A lengyel kormányfő az energiaunióról szólva úgy fogalmazott: nem oroszellenes politikáról van szó, hanem fontos az energiafüggetlenség mind tagállami, mind uniós szinten. Meg kell törni a monopolhelyzeteket – főleg ami az energiaforrásokat illeti –, hogy ne legyen ilyenben se Oroszország, se más – nyomatékosította.
Kérdésre megjegyezte, Lengyelországnak semleges az álláspontja azzal kapcsolatban, hogy Magyarország orosz részvétellel bővíti majd atomerőművét. Hozzátette, megérti azt, hogy minden országnak megvan a maga szükséglete, persze ez nem egy kényelmes helyzet pont a mai kontextusban, de Lengyelország is importálja a gázt Oroszországból, együttműködik energetikailag Oroszországgal, tehát önmagában ez nem bűn.
A megbeszélésen téma volt az ukrán válság is, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor jelezte, Európa bonyolult év előtt áll.
Donald Tusk azt emelte ki, hogy a magyar és a lengyel nézetek és kihívások hasonlóak az ukrán helyzet ügyében, hiszen mindketten szomszédosak Ukrajnával, ahol magyar és lengyel kisebbség egyaránt él. Mind Magyarország, mind Lengyelország érdekelt az ukrán dráma békés rendezésében, amelynek nincs alternatívája – jelentette ki.




