Az államtitkár kedden, a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: a megállapodást az Országgyűlés elé terjesztik, a megalakuló parlament tárgyalhatja meg azt. Hozzátette: a dokumentumot Brüsszel számára is rendelkezésre bocsátották.
Az államtitkár emlékeztetett: a kormány két megállapodás aláírását tervezte az orosz féllel. Az első a nemzetközi nukleáris együttműködésről szólt, amelyet már korábban aláírt a kabinet, és azt be is nyújtotta az Országgyűlésnek.
A Ház ezt megtárgyalta, jelenleg végszavazásra vár – fűzte hozzá az államtitkár –, ami az új parlament feladata lesz. Ez a szerződés azonban csak akkor lép hatályba, ha Magyarország a pénzügyi megállapodást is megköti az orosz féllel, és a parlament azt is elfogadja – hangsúlyozta Lázár János. Felidézte azt is, hogy tájékoztatásul Brüsszel ezt a dokumentumot is megkapta.
Mint mondta, ha az új Országgyűlés elfogadja a pénzügyi megállapodásról szóló szerződést, azzal mindkét dokumentum hatályba lép.
Kedden a Vedomosztyi című orosz napilap azt írta, hogy Oroszország és Magyarország aláírta a paksi atomerőmű bővítésére szánt mintegy 10 milliárd euró értékű állami hitelnyújtásról szóló kormányközi megállapodást. A lap Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettesnek az Interfax orosz hírügynökség számára hétfőn adott tájékoztatására hivatkozott.
Az orosz kormány március 10-én hagyta jóvá a kormányközi megállapodás tervezetét és Dmitrij Medvegyev miniszterelnök utasítást adott több tárcának, valamint a Vnyesekonombanknak és a Roszatomnak, hogy folytassanak tárgyalásokat az egyezmény aláírásáról.
Az ország sokat spórol a paksi atomerőmű bővítését finanszírozó orosz hitellel, és még kedvezőbb lehet, ha Magyarország a lejárat előtt, alacsonyabb kamatszinten törleszti – mondta a nemzetgazdasági miniszter múlt szerdán Pakson tartott sajtótájékoztatóján.
Varga Mihály elmondta: „Nem Magyarország vett fel világpiacokról hitelt, hanem Oroszországon keresztül kapjuk meg, és az orosz fél forrásköltsége, kamatszintje sokkal alacsonyabb, mint a magyar” – mondta, megjegyezve, hogy így a teljes futamidőre vonatkozóan mintegy 600 milliárd forintot takarít meg a magyar költségvetés. „Összességében álláspontunk változatlan: a paksi atomerőmű bővítésére szükség van” – húzta alá.
Azt is elmondta: a pénzügyi szerződést mind a magyar, mind az orosz kormány jóváhagyta, ennek parlamenti vitája van hátra, és „ahogy ígértük is, az Országgyűlés erről majd dönthet” – fűzte hozzá. Kitért arra, hogy a beruházás 40 százalékos magyar beszállítói arányának teljesülését a magyar kormány folyamatosan figyelemmel fogja kísérni, közvetlen beavatkozási lehetősége lesz, ha a költségek „meghaladnak egy bizonyos szintet, vagy ha a magyar partnerek bevonása a 40 százalékosnál kisebb mértékű lenne”.
Orbán Viktor a Világgazdaságnak adott pénteki interjújában beszélt arról, hogy Paksnak nemcsak a munkahelyteremtésben lesz szerepe, hanem az olcsó áram termelésében is.
A miniszterelnök korábban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén közölte: kormánya arra törekszik, hogy ne csak a háztartási, hanem az ipari energia ára is Magyarországon legyen a legolcsóbb Európában, mert csak így lehet versenyképes az Egyesült Államok energiaár-rendszerével” – mondta, hozzátéve, hogy a következő időszakban az olcsó és képzett munkaerő mellett az energiaár lesz a legfontosabb versenytényező a gazdaságban.
A miniszterelnök arról már korábban is beszélt, hogy a paksi atomerőmű megtartása és kibővítése nélkül lehetetlen olcsó áramot biztosítani a magyar emberek és az itteni vállalatok számára, mivel a rezsicsökkentésnek – mint fogalmazott – nem lenne gazdasági alapja.
