Tíz pontban foglalta össze Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az új szerkezetű magyar gazdaság kiépítésének folytatásához szükséges lépéseket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) budapesti rendezvényén, a Gazdasági évnyitó című fórumon.
A még Magyarország előtt álló teendők közé sorolta, hogy az államadósság finanszírozásába sokkal nagyobb arányban kell bevonni hazai forrásokat, végig kell vinni az újraiparosítást, be kell fejezni „a nemzetközi térben való helyfoglalást” – az együttműködés kialakítását Törökországgal és Indiával –, és meg kell változtatni a bankszektor „tabukérdésnek” számító tulajdonviszonyait. Utóbbival kapcsolatban megerősítette: a pénzügyi szektor legalább 50 százalékának nemzeti kézben kell lennie.
Emellett a mezőgazdaságban meg kell valósítani a birtokszerkezet átalakítását, hogy a kis-, valamint középbirtokok és a nagybirtokok aránya 80:20 legyen – folytatta Orbán a kamarai tagok előtt. A feladatok közé sorolta, hogy az állami egyetemek közreműködésével innovációs központok épüljenek ki, a munkát terhelő adók tovább csökkenjenek, a hangsúly a fogyasztási típusú adókra helyeződjön, és a népességfogyás miatt a demográfiai szempontok is jelenjenek meg a gazdasági döntésekben.
Szorgalmazta továbbá a minél olcsóbb energiaárakat és a teljes foglalkoztatottság elérését, ami szavai szerint maximum 3-3,5 százalékos munkanélküliséget jelent, mert a 9-10 százalékos szint folyamatos veszélyt jelent.
Az energiaárakról szólva megismételte: kormánya arra törekszik, hogy ne csak a háztartási, hanem az ipari energia ára is Magyarországon legyen a legolcsóbb Európában. A cél az, hogy „mi, magyarok versenyképesek legyünk az Egyesült Államok energiaár-rendszerével” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a következő időszakban az olcsó és képzett munkaerő mellett az energiaár lesz a legfontosabb versenytényező a gazdaságban.
Ennek kapcsán korábban arról írtunk, hogy hatalmas különbségek mutatkoznak az energiaárak terén Európa és Amerika között. Ha ebből nem sikerül faragni, azt sokan fogják érezni. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) már most is húsz éven át tartó gyötrelemre figyelmeztet, a piaci szereplők versenyhátrányukból keletkező magatartása pedig arra sarkallja az országokat, hogy ne hátráljanak ki az atomenergia mögül. Felismerve a helyzetet, a paksi atomerőmű bővítésével az Orbán-kormány most elejét veszi ezeknek a folyamatoknak.