Orbán: Magyarországon legyen a legolcsóbb az energiaár

A miniszterelnök szerint célul kell tűzni, hogy a magyar gazdasági növekedés az előttünk álló időszakban kétszerese legyen a német bővülésnek.

Tíz pontban foglalta össze Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az új szerkezetű magyar gazdaság kiépítésének folytatásához szükséges lépéseket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) budapesti rendezvényén, a Gazdasági évnyitó című fórumon.

A még Magyarország előtt álló teendők közé sorolta, hogy az államadósság finanszírozásába sokkal nagyobb arányban kell bevonni hazai forrásokat, végig kell vinni az újraiparosítást, be kell fejezni „a nemzetközi térben való helyfoglalást” – az együttműködés kialakítását Törökországgal és Indiával –, és meg kell változtatni a bankszektor „tabukérdésnek” számító tulajdonviszonyait. Utóbbival kapcsolatban megerősítette: a pénzügyi szektor legalább 50 százalékának nemzeti kézben kell lennie.

Emellett a mezőgazdaságban meg kell valósítani a birtokszerkezet átalakítását, hogy a kis-, valamint középbirtokok és a nagybirtokok aránya 80:20 legyen – folytatta Orbán a kamarai tagok előtt. A feladatok közé sorolta, hogy az állami egyetemek közreműködésével innovációs központok épüljenek ki, a munkát terhelő adók tovább csökkenjenek, a hangsúly a fogyasztási típusú adókra helyeződjön, és a népességfogyás miatt a demográfiai szempontok is jelenjenek meg a gazdasági döntésekben.

Szorgalmazta továbbá a minél olcsóbb energiaárakat és a teljes foglalkoztatottság elérését, ami szavai szerint maximum 3-3,5 százalékos munkanélküliséget jelent, mert a 9-10 százalékos szint folyamatos veszélyt jelent.
Az energiaárakról szólva megismételte: kormánya arra törekszik, hogy ne csak a háztartási, hanem az ipari energia ára is Magyarországon legyen a legolcsóbb Európában. A cél az, hogy „mi, magyarok versenyképesek legyünk az Egyesült Államok energiaár-rendszerével” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a következő időszakban az olcsó és képzett munkaerő mellett az energiaár lesz a legfontosabb versenytényező a gazdaságban.

Ennek kapcsán korábban arról írtunk, hogy hatalmas különbségek mutatkoznak az energiaárak terén Európa és Amerika között. Ha ebből nem sikerül faragni, azt sokan fogják érezni. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) már most is húsz éven át tartó gyötrelemre figyelmeztet, a piaci szereplők versenyhátrányukból keletkező magatartása pedig arra sarkallja az országokat, hogy ne hátráljanak ki az atomenergia mögül. Felismerve a helyzetet, a paksi atomerőmű bővítésével az Orbán-kormány most elejét veszi ezeknek a folyamatoknak.

Az iparpolitikával kapcsolatban újból kijelentette, hogy ha kormánya folytathatja politikáját, 2018-ra elérhető, hogy az ipari termelés hozzájárulása a nemzeti össztermékhez egész Európában Magyarországon legyen a legmagasabb. Ez az új szerkezetű magyar gazdaság egyik fő eleme – fogalmazott –, és ezzel Magyarország lehet a legiparosodottabb ország Európában. Mindemellett Orbán azt is célul tűzte, hogy a magyar gazdasági növekedés a következő időszakban kétszerese legyen a német bővülésnek, mert „ez benne van a magyar gazdaságban”.

Szavai szerint a jelenlegi kormánytöbbség választási programja egy szóban összefoglalható: „folytatjuk”, szerényebben szólva: „folytatni szeretnénk” az elmúlt négy évben elkezdett politikát. A miniszterelnök nyomatékosította, hogy a kétharmados többséget tartja Magyarország elmúlt évekbeli legnagyobb nemzetközi versenyelőnyének, ugyanis ez tette lehetővé a politikai stabilitást, az erős politikai vezetés megőrzését, amely nélkül nem lehetséges sikeres gazdaságpolitika. „Ha meg akarjuk őrizni a versenyelőnyünket a világgazdaságban, akkor stabilitásra, gyorsaságra lesz szükség”, különösen az új szerkezetű magyar gazdaság felépítésének említett folytatásához – tette hozzá.

Csaknem egyórás beszédében kijelentette, hogy az elmúlt egy évben végre sikerült a saját lábára állítani Magyarországot, 2013-ban sikerült elérni, hogy külső segítség nélkül álljon a lábán a magyar gazdaság, ami azonban nem azonos az izolálódással, mert továbbra is részesei vagyunk a globális gazdaságnak. Ezzel összefüggésben jelezte, azt kell elérni, hogy a világgazdasági partnereink is érdekeltek legyenek Magyarország sikerében. E logika alapján próbál szövetséget kötni Magyarország Németországgal, Japánnal, az Egyesült Államokkal, Kínával és – bár most az ukrán válság miatt ez „kényes téma” – Oroszországgal is – sorolta, megjegyezve: könnyen lehet, hogy a Törökországgal való stratégiai együttműködés is energiaalapú lesz.

Közölte egyúttal, hogy március 30-án átadják a Magyarországot és Szlovákiát összekötő földgázvezetéket, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország történetében először olyan gáz is érkezzen az országba, amely nem Oroszországból származik. A kormányfő ismét sürgette, hogy a saját lábán álló, exportképes magyar középvállalatok jelenlegi, körülbelül kétezres számát 12 ezerre növeljék.

Az Európai Unió és Magyarország viszonyáról azt mondta, hogy összevetve a más tagállamokkal szembeni közösségi eljárások számával, a magyar gazdaságpolitikát nem lehet renitensnek nevezni. „A nemzeti érdek képviselete nem egy magyar kurucos mentalistából”, hanem az EU belső szerkezetéből, döntéshozatali rendszeréből fakad – mondta. Orbán beszédét azzal zárta, hogy a magyar észjárást is saját lábra kell állítani, mert „senki nem járta ki az utat előttünk”, vagyis meg kell találni a nemzetgazdaságnak legtöbb esélyt nyújtó saját utat. Eljárt az idő a nyugat-európai politikai tételek „blablázása” fölött – fogalmazott, kijelentve, hogy minden tekintetben meg kell újítani Magyarországot.

A magyar gazdaság növekedési pályája fenntartható – hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerdán Budapesten. Hozzátette: a megkezdett strukturális átalakítást be kell fejezni, az uniós forrásokat a gazdaságba kell forgatni, és fontos gazdasági szempontból hatékonnyá tenni a kutatás-fejlesztés-innováció területét. Elemi érdek a gazdasági visszarendeződés megakadályozása – jelentette ki Parragh.

Az MKIK elnöke utalt arra, hogy a világ lakosságának 8 százaléka az Európai Unióban él, itt állítják elő a világ GDP-jének 25 százalékát, itt fizetik ki a világ jóléti kiadásainak 50 százalékát. A kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem marad így, a világ fejlődésében változás lesz, a piac átrendeződik, ez pedig esélyt jelent a lehetőség megragadására.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László szerint valamennyi nemzeti erőforrást össze kell hangolni és együtt kell működtetni, mert csak így lehet lépést tartani a robbanásszerű technológiai fejlődéssel és hasznot húzni belőle. A fórumon Parragh hangsúlyozta: bár fontos a költségvetési hiánycél, illetve hogy folyik-e Magyarország ellen uniós túlzottdeficit-eljárás, a gazdaságpolitika nem csak erről szól.

„Új ipari forradalom zajlik körülöttünk, és a belépő új technológiák által kínált lehetőségeket ki kell használni” – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László előadásában kiemelte: a rezsicsökkentés jövedelemátrendeződést eredményezett a szolgáltatók és a lakosság között, így csökkent a lakosság eladósodottsága, és nőttek a megtakarítások. 2013-ban 1100 milliárd forinttal gyarapodott a lakosság megtakarítása, a hitelállománya pedig mintegy 400 milliárd forinttal csökkent. A versenyképesség szempontjából fontos energiaárak alakulását a visegrádi négyek körében vizsgálva kiderül, hogy 2006 és 2009 között a magyar ipari áram ára csaknem 34 százalékkal, a magyar ipari gáz ára 36,7 százalékkal volt magasabb, 2010 és 2013 között pedig már 4,3, és 3,3 százalékkal maradt alatta a térség árainak.

Stratégiai ágazattá kívánja fejleszteni a magyar kormány a sportot – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a megújult ceglédi városi uszoda átadásán március 18-án. Kiemelte: a sport támogatása és a sporton keresztül a családok életének jobbá tétele a kormány szívügye, és a terület az elmúlt három évben mintegy 185 milliárd forintos támogatást kapott.

A munkahelyteremtés fontosságát hangsúlyozta a kormányfő Mezőtúron, a RAFI Hungária Kft. harmadik üzemcsarnokának átadásán. A kormányfő beszédében kiemelte: a magyar ipar a német iparral való együttműködés nélkül nagyon nehezen tudna megállni a lábán, ezért „elemi érdekünk, hogy érkezzenek ide olyan külföldi befektetők, akik nem elvisznek valamit, hanem hoznak, munkahelyeket hoznak létre”.