Az atomenergia szabhat gátat az elszabaduló áraknak

Az országok nem hátrálhatnak ki az atomenergia mögül.

A vállalatvezetők egyenesen a versenyképesség romba döntését látják abban, hogy egyes országok kihátrálnak az atomenergia mögül, és környezetvédelmi okokra hivatkozva nem haladnak előre a palagázlelőhelyek feltárásban. Noha az IEA álláspontja szemben áll azzal a véleménnyel, hogy a környezetvédelmet szolgáló intézkedések tolják az egekig az energiaárakat, azt elismeri ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok és Európa között kialakult árkülönbség mérsékléséhez többek között a nukleáris energia a kulcs.

Erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök is tavaly Angliában, miután találkozott David Cameron brit kormányfővel. Mint mondta, a világ más gazdaságaival szembeni versenyképesség egyik feltétele az olcsó energia, ezért „nem értünk egyet azokkal, akik diszkriminálják a nukleáris energiát”. A kormányfő hangsúlyozta, a következő néhány évben Magyarországon el kell érni, hogy az energia ne legyen drágább, mint az Egyesült Államokban, ahol egyharmaddal alacsonyabbak az energiaárak. „Ez egy komoly programja lesz a következő kormánynak”, noha már a jelenlegi is tett lépéseket, hiszen a háztartások energiaára csökkent, de hasonló lépéseket kell majd tenni a versenyszférában is, amihez szükség van nukleáris energiára is – közölte a kormányfő.

Orbán a konkrétan a paksi erőmű-beruházás kapcsán – amit az elérhető piaci feltételeknél kedvezőbben finanszíroznak – már a Kossuth rádió 180 perc című műsorában azt mondta, az erőmű megtartása és kibővítése nélkül lehetetlen olcsó áramot biztosítani a magyar emberek és az itteni vállalatok számára, mivel a rezsicsökkentésnek – mint fogalmazott – nem lenne gazdasági alapja. Úgy vélte, az erőmű nélkül a magyar gazdaság sem létezhet, csak „szegény lerongyolódott és nem versenyképes” formában. (A 2010-ben nyilvánosságra hozott nemzeti energiastratégia is a nukleáris bázisú energiatermelésre alapoz, a megújuló alapú és lignitbázisú villamosenergia-termelés mellett.)

Az első két lépcsőt követően, 2014-ben jöhet a harmadik rezsicsökkentés, ami három konponenst érint. Április elsejétől 6,5 százalékkal mérséklődik a gáz fogyasztói ára, szeptember elsejétől 5,7 százalékkal a villamos energiáé, míg októbertől 3,3 százalékkal a távhőé. Ezt törvényben is rögzítették.

A terhek ilyen mértékű csökkentését a kormányzat úgy tudja elérni, hogy visszavásárolja a közműcégeket, az E.ON gázüzletágát és gáztározóit, valamint a Fővárosi Csatornázási Műveket, így a cégek közösségi tulajdonba kerülnek, tehát könnyebb érvényesíteni a „lakosság akaratát” az energiaárakban. Mint Németh Szilárd, a rezsicsökkentés végrehajtásáért felelős munkacsoport vezetője korábban fogalmazott, a cél az, hogy a cégek a hasznot ne „egy az egyben talicskába tegyék és vigyék a határon túlra”, hanem forgassák vissza a rendszerbiztonság fenntartására.

Az energiaárak részeként az áramé is magas lett, a legnagyobb növekedés 2002 és 2010 közé tehető. Paks azért stratégiai tényező az árképzésben, mert amellett, hogy a legolcsóbb villamos energiát állítja elő az országban, itt zajlik a magyar áramtermelés körülbelül 40-45 százaléka.

A két új paksi egység, ami várhatóan 2026-ban és 2027-ben készül el (az atomerőmű az oroszokkal kötött egyezmény értelmében továbbra is hazai kézben marad) pedig további, akár 13 százalékos mérséklődést is eredményezhet a villamos energia előállításának árában, alapot teremtve egy újabb rezsicsökkentésnek, négymilliárd eurónyi megrendelésnek a magyar vállalati szektor számára és nem mellesleg mintegy egymilliárd eurós adóbevételt hozva a magyar államkasszának.

Ugyanúgy fegyvertény az is, hogy Paks jelenlegi blokkjai 2037-ig leállnak, így a magyar villamosenergia-igény 40 százalékának fedezete egyszerűen eltűnik majd a rendszerből. Idézve Giró-Szász András kormányszóvivő szavait, „ha nem teszi meg a kormány ezt a lépést (bővítést – a szerk.), akkor a 2020-as évek végére, a 2030-as évekre nagymértékben nő a függés. Jelenleg is orosz technológiával működik a paksi erőmű, így ha a jövőben is orosz technológiát használnak, a függés nem növekszik”. Emlékeztetett, amellett, hogy nemzetstratégiai kérdésről van szó, 1 százalékkal növeli a bruttó hazai terméket (GDP), továbbá az építkezés ideje alatt tízezerrel nő a foglalkoztattak száma.