Johannes Teyssen a lapnak azt is elmondta, hogy az Európa számlájára írható versenyhátrányból fakadóan a nehézipari cégek egyszerűen elhagyják a piacot. Az E.ON vezetője az interjúban kitért arra is, hogy Európa láthatóan nem törekszik arra, hogy energiapolitikáját megváltoztatva lefaragjon ebből a különbségből. Egy álom, egy vízió, amit a politikusok mondanak, de az egyensúly csak évek múlva állhat be, rengeteg innovációt követően – vélekedett a szakember.
Teyssen állításait alapozzák meg azok a tények is, hogy a vezető iparági résztvevők fontolóra vették, hogy áthelyezik a gyártást az Atlanti-óceán másik oldalára, a mérsékeltebb energiaárak miatt. Amerikába tudniillik a földgáz harmad-, sok esetben negyedannyiba kerül, mint az öreg kontinensen.
A kérdést már megvitatták az Európai Unió állam -és kormányfőinek Brüsszelben rendezett csúcsán is nemrég, sőt az új, Angela Merkel vezette német kormányban is komoly prioritással bír.
Az E.ON vezetője úgy látja, hogy a vállalatok számára létszükséglet egy kiegyensúlyozottabb árfekvés a célravezetőbb energiapolitika zálogaként, hiszen beruházásaik sorsa múlhat ezen, „Akkora az előny, amit már nem engedhetünk meg magunknak” – szögezte le Teyssen. Ha az Európai Unió beszállna a palagáz-kitermelésbe és engedélyt adna a szükséges technológia alkalmazására, akkor is minimum öt évbe kerül majd, hogy a megfelelő szintre fejlesszék az iparágat – mondta az interjúban.
Teyssen szerint meg kell oldani az európai energiaárak körül magasodó problémákat, ugyanakkor el kell fogadni azt a tényt, hogy a megújuló energia soha nem fogja tudni helyettesíteni a földgázt. Rossz irányba módosították a piacot azok az uniós támogatások, ami pont ezekre az alternatívákra, így a nap- és szélenergia-beruházások felfuttatására ösztönzik a tagállamokat. Teyssen ezzel magyarázta azt a lobbifolyamatot is, amit akár az E. ON, vagy más vezető energiacégek végeznek ez EU-ban, elérve, hogy a támogatások egy részét felhasználhassák a gázerőművek fejlesztésére is.
Ismert, Orbán Viktor miniszterelnök is azt emelte ki a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy a gazdaság versenyképességéhez alapvető – a jól képzett munkaerő mellett – a vállalatok rezsijének csökkentése. „A választások után a következő magyar kormánynak választ kell adnia arra a kérdésre, hogy milyen eszközökkel tudjuk levinni az Amerikai Egyesült Államok energiaárszintjére a mi magyar energiaárszintünket.” Hozzáfűzte, az Egyesült Államokban 30 százalékkal olcsóbb a gazdaság által használt energia ára, mint Európában.
