A rezsicsökkentés törvényi hátteréről szólva a kormányfő azt mondta, a megfelelő jogszabályhoz tapasztalatai szerint a kétharmados törvény lenne jó, ez azonban még kérdés a frakción belül. A kormányfő szerint a készülő közmű-szolgáltatási törvény a rezsicsökkentésnél is nagyobb vitákat fog kiváltani a nemzetközi térben, holott vannak nyugat-európai példák. Ezek között említette a dán távfűtés működését, amelyben a magáncégeknek vissza kell fordítaniuk a hasznot a rendszerbe. A miniszterelnök úgy látja, külön kell választani a működést és a fejlesztést fedező bevételt, valamint a profitot, meggyőződése szerint ugyanis Magyarországon jelentős haszonnal működnek a szolgáltatók.
„Az engem nem hat meg, hogy ők azt állítják, a lakossági üzletágon nincsen profitjuk, miközben a magyar energiapiacon jelentős profitot tesznek zsebre. Akkor méltóztassanak alkalmazkodni a saját működésükben úgy, hogy a lakosságnak olcsóbb legyen az energia” – fogalmazott, feltéve a kérdést – a magas magyar rezsiárakra utalva –, hogy „miért csak a magyarok járnak megint pórul”?
A közmű-szolgáltatási jogszabályról szólva megjegyezte, „az európai jogon kifent jogászi logikája szerint” nem egészséges, ha árszabályozási kérdéseket kétharmados törvény szabályoz, de a Fidesz-frakcióban senki sem bízik a szocialistákban, hiszen egyszer már privatizálták az energiaszolgáltatókat, utána engedték, hogy az árak az egekbe szökjenek, majd sorozatosan árat emeltek. Ezért alakult ki egy olyan reflex a képviselőcsoportban, hogy a szocialistákkal szemben kétharmados törvénnyel lehet megvédeni az embereket – mondta.
Orbán a rádióinterjúban közölte azt is, hogy a kormány folyamatosan tárgyal hat-hét nagyon komoly, korábban privatizált közműcég visszavásárlásáról, állami kézbe vételéről. Konkrét vállalatneveket nem említett, de úgy fogalmazott: „a vízműveknél is ez a helyzet és a szemétszolgáltatásnál is”. A kormányfő szavai szerint ha megmarad a társadalmi támogatottság, egy-két év múlva közösségi tulajdonban lévő közszolgáltatási rendszer működhet Magyarországon. Felidézte egyúttal, hogy már korábban visszavásárolták a pécsi és a budapesti vízművet, és tárgyalnak Főgáz-ügyben is.
Felvetette továbbá azt is, hogy az energetikai hivatal alá kellene szervezni a villamosenergia- és a gázelosztás alapvető adatait – amelyekkel ma a magáncégek rendelkeznek –, hogy az államnak naprakész információi legyenek. Mint fogalmazott, „most szerszámozzuk fel a rezsihivatalt”. Ismét hangsúlyozta a fogyasztóvédelem megerősítésének szükségességét is.
A közműcégeknek a nonprofittá alakítással kapcsolatos várható reakcióját firtató felvetésre Orbán Viktor úgy válaszolt: „ilyenkor kell megfelelő nagyságú bicepsszel rendelkeznie az állami rezsihivatal vezetőjének”. Az általa használt „rezsiharc” kifejezés alátámasztására megjegyezte, hogy ő is folytatott „barátságosnak tűnő, de brutális” tárgyalásokat nagy nemzetközi cégek „morózus hangulatban, felfegyverkezve” megjelenő vezetőivel.
Elmondta továbbá, hogy az idén télen is biztosítanak majd – a zömében állami erdőkből kitermelt – szociális tűzifát a piaci ár alatt, az önkormányzatokon keresztül. Az ezt szolgáló költségvetési keretet idén megkétszerezték, így mintegy kétmilliárd forint értékű szociális tűzifát fognak szétosztani – ismertette a miniszterelnök. Hozzátette, a szén esetében is hasonló rendszerben gondolkodnak. Ráadásul – bár a kormányon belül is vita van róla – a szénbányászatot a jövő szempontjából fontos területnek tartja, és szeretné, ha legalább a szociálisszén-ellátást biztosító újabb, kisebb bányák nyílnának meg. „Erről tárgyalások zajlanak, készülődünk itt is egy váratlan tettre” – fogalmazott.
Orbán szólt arról is, hogy nem tartja elkerülhetőnek azt a csatát sem, amely a gazdasági szereplők rezsijének csökkentésével kapcsolatos. Mint fogalmazott: a rezsicsökkentés következő állomása, hogy ne csak a lakossági, de a gazdasági szférában is alacsonyabbak lehessenek a rezsiköltségek, a gazdaság versenyképességéhez ugyanis – a jól képzet munkaerő mellett – ez is alapvetően hozzájárulhat – hangsúlyozta a kormányfő. „A választások után a következő magyar kormánynak választ kell adnia arra a kérdésre, hogy milyen eszközökkel tudjuk levinni az Amerikai Egyesült Államok energiaárszintjére a mi magyar energiaárszintünket.” Hozzáfűzte, az Egyesült Államokban 30 százalékkal olcsóbb a gazdaság által használt energia ára, mint Európában.
A rezsicsökkentéssel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: az idei 20 százalékos mérséklés után januárban újra megvizsgálják, van-e lehetőség a rezsiköltségek további csökkentésére. A rezsicsökkentéshez szükséges információk begyűjtése nem volt egyszerű, ezért kellett az energiahivatalból létrejött rezsihivatal, és az így beérkezett adatok alapján jött ki a mérséklés 20-30 százalékos lehetséges mértéke – mondta Orbán. Ha tisztában lesznek azzal, valóban mekkora profitjuk is van a szolgáltatóknak, akkor tudnak egyértelműen dönteni a rezsicsökkentés folytatásáról – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: nem hisz azoknak, akik azt állítják, nem lehet tovább csökkenteni a háztartások költségeit.
Orbán felidézte a múlt vasárnapi kötcsei polgári pikniken tartott beszédét, amelyben – mint kifejtette – arról szólt, hogy a magyar embereknek van egy politikai kultúrája, amelyet adottságként kell kezelni. Ez azt jelenti – folytatta –, hogy „egy magyar embernek nagyon nehezen jön ki a száján az a mondat, hogy jól mennek a dolgok, még akkor is, ha egyébként valami ilyesmit gondol”.
„Ezért ha kormánypártként mi azzal állunk ki, hogy emberek, itt vannak az adatok, tessék megnézni, a dolgok jó irányba vagy jól mennek, akkor a kommunista múlt miatt ezt sikerpropagandának fogják tekinteni” – fogalmazott, közölve, hogy ezért arra kérte a kötcsei résztvevőket is, ne ezzel próbálkozzanak, mert így ellenállásba fognak ütközni. Ehelyett használják azt az „értelmezést”, hogy „Magyarország jobban teljesít”, és legalább annyit beszéljenek a még megoldandó dolgokról, mint az eredményekről – idézte múlt heti beszédének tartalmát a miniszterelnök.
Szavai szerint ezt a gondolatot értetlenséggel szokták fogadni, mert sokan úgy gondolják, a jó kormányzás önmagáért beszél, és ez alapján az emberek a kabinet munkájának meghosszabbítására szavaznak. Horn Gyula néhai miniszterelnök is ezt gondolta 1998-ban, „voltak is érvek egyébként a kezében meg tények is” – tette hozzá.
A magyar emberek azonban másképpen, egy bonyolultabb mechanizmus eredményeként szoktak dönteni a választáson: „a remény fontosabb a magyar választópolgár számára, mint a tény; ez egy döntő eleme a magyar népléleknek” – jelentette ki Orbán. Ezért szerinte csak olyan választási programmal érdemes előállni, amely nem arról szól, mit tett a politika, hanem hogy mi az a lehetőség, amelyet fel tud kínálni az embereknek, akik ezt ki tudják használni, ha ügyesek.
Összegzése szerint ezért „sokkal inkább a reményről, a jövőről és az emberekről kell szólnia ennek a választásnak”.
