Az MNO többrészes sorozatban mutatja be az EP-választások történetét, a külföldi országok mellett Magyarországot is górcső alá vesszük. Az 1979-es, az 1984-es és az 1989-es voksolást a szocialisták nyerték meg, ráadásul 1994-ben sem tudott nyerni a jobboldal. 1999-ben fordult a kocka, és 2004-ben is az Európai Néppárt győzött.
Az öt évvel ezelőtti európai parlamenti választást már 27 uniós tagállamban tartották meg június 4–7.-e között. A részvételi arány 43 százalékra zuhant, ami újabb történelmi mélypont volt, a legkevesebben 2004-hez hasonlóan ismételten Szlovákiában voksoltak (19,63 százalék). 2009-ben 736 képviselőt választottak meg. Az Európai Néppárt maradt a legnagyobb frakció 267 hellyel. Az Európai Szocialista Párt létszáma jelentősen csökkent, 2007-ben 215 helye volt, míg a 2009-es választásokon 184-et szerzett meg.
A harmadik helyen a liberálisok végeztek 84 mandátummal, míg a Zöldek 55 helyet szereztek. Az ötödik legnagyobb frakció az újonnan megalakult euroszkeptikus és antiföderalista Európai Konzervatívok és Reformisták csoportja volt 54 mandátummal. A radikális baloldali erők 35, míg a szintén euroszkeptikus Európai Szabadságért és Demokráciáért csoport 32 mandátumot tudott összesíteni.
Németországban az EP-választásra nem sokkal a szeptemberi parlamenti megmérettetés előtt került sor, így az egyfajta előválasztási szereppel bírt. Az Angela Merkel vezette CDU-CSU szövetség nagyon magabiztosan verte a szocdemeket, akik csupán 23 mandátumot szereztek. A Zöldek és a liberálisok kifejezetten jól szerepeltek a legnépesebb EU-tagállamban.
Nagy-Britanniában totális vereséget szenvedett az 1997 óta hatalmon lévő Munkáspárt, akik csupán 15,8 százalékot értek el. A legnagyobb győztes a Brit Függetlenségi Párt (UKIP), és a szélsőjobboldali Brit Nemzeti Párt (BNP) volt, mivel az UKIP 16,6, míg a BNP 6,3 százalékot ért el. Bár a voksolást a konzervatívok nyerték, de finoman szólva nem lehetett elégedettek.
Franciaországban a kormányzó jobbközép Népi Mozgalomról (UMP) szólt a voksolás, de ennek ellenére az UMP szerezte meg a legtöbb voksot, bár a kisebb baloldali erők, valamint a Zöldek több mandátumot szereztek. A voksolás egyik nagy vesztese a Nemzeti Front volt, amely csupán három mandátumot tudott besöpörni. Olaszországban nagyon megbüntették az ellenzéki baloldalt, mivel Berlusconi vezette Szabadság Népe több mint 35 százalékot szerzett, míg a Demokrata Párt csak 26,1 százalékot összesített. Nagyon jó eredményt ért az Északi Liga, mivel több mint 10 százalékot sikerült elérniük, amivel a harmadik helyre futottak be.
Spanyolországban a 2004 óta kormányzó munkáspárt szoros vereséget szenvedett, így egyáltalán nem bánkódhattak a baloldali alakulatban. A jobbközép Néppárt bár diadalmaskodott, de a megszerzett 42,12 százalékos eredménye egyáltalán nem volt megnyugtató. Lengyelországban tipikus félidős voksolás volt az EP-megmérettetés, amit hatalmas fölénnyel nyert meg Donald Tusk vezette jobbközép Polgári Platform. A baloldal ott is nagyon súlyos vereséget szenvedett, csupán 7 mandátumot tudtak szerezni az 50-ből.
