A brüsszeli szavazáson – a kiszivárgott hírek szerint – 26 tagország vezetője a Londonban „túlzottan föderalistának” tartott Junckert támogatta, míg ellene csak David Cameron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök szavazott. Korábbi nyilatkozatokból úgy tűnt, hogy a Juncker jelölését ellenző tagállamok köre szélesebb.
Jeremy Hunt brit egészségügyi miniszter szombaton a Sky televíziónak nyilatkozva egyenesen gyávának nevezte azokat a kormányfőket, akik „nem voltak készek arra, hogy kiálljanak, és nyilvánosan ugyanazt mondják, mint magánbeszélgetéseken”. Úgy véli, így jóval nehezebb lesz „meggyőzni a brit népet”, hogy az unió valóban hatékony reformokba kezd, ahogyan azt Londonban szeretnék.
Philip Hammond védelmi miniszter szintén bírálta azokat, akik korábban fenntartásaiknak adtak hangot azzal az irányvonallal szemben, amelyen az unió halad, de a brüsszeli csúcstalálkozón már másképp foglaltak állást. „Nagyon csalódott vagyok – mondta ő is a Skynak –, hogy mindazok, akik azt jelezték, hogy osztják aggodalmainkat azzal az útvonallal kapcsolatban, amelyen Európa halad, nem tartottak ki, amikor kellett.”
William Hague brit külügyminiszter, akit a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában a London által alkalmatlannak tartott Jean-Claude Juncker EU-bizottsági elnöki jelölésének lehetséges következményeiről kérdeztek, kijelentette: „túl korai lenne” már most arra a következtetésre jutni, hogy valószínűtlennek tűnik a további brit EU-tagsághoz elengedhetetlennek tekintett uniós reformok megvalósulása. Közölte: a Juncker jelöléséről döntő uniós csúcstalálkozó is hivatalosan rögzítette, hogy a mind szorosabb EU-integráció elve nem terjeszthető ki automatikusan mindegyik tagállamra. Hague szerint ez is az egyik jele annak, hogy érvényesülhetnek a brit reformigények.
William Hague mindazonáltal megismételte azt a hivatalos brit álláspontot, amely szerint az Európai Parlament legnagyobb, néppárti frakciójának „csúcsjelöltjeként” számon tartott Juncker jelölésével az EP jogkörei szélesedtek az uniós tagállamok állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács rovására.
Arra a kérdésre, hogy egyetért-e azokkal az egybehangzó hétvégi brit sajtóértékelésekkel, amelyek szerint az EU-csúcson történtek után Nagy-Britannia egy lépéssel közelebb került az Európai Unió „kijárati ajtajához”, William Hague a vasárnapi BBC-műsorban csak annyit mondott: a brit EU-tagság jövőjéről végső soron a brit választóknak kell majd dönteniük, annak ismeretében, hogy milyen eredményekkel járnak az EU-reformról és a brit–EU viszonyrendszer átalakításáról London által tervezett tárgyalások.
