Moszkva beállt az EU–ukrán társulás mögé

Oroszország nem csak a párbeszédet szorgalmazza Kijev és a délkelet-ukrajnai „tiltakozók” között.

A moszkvai külügyminisztérium tájékoztatása szerint a két tárcavezető a Vlagyimir Putyin orosz államfő, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő által vasárnap megbeszéltek értelmében folytatta a konzultációt. Lavrov és Steinmeier megegyezett abban, hogy szoros kapcsolatot tartanak fenn az Ukrajnával kapcsolatos kérdésekben.

A külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy Ukrajnában tartós tűzszünetet kell elérni, amely állandó feltétel a kijevi hatalom és a Moszkva által „a délkelet-ukrajnai tiltakozók képviselőinek” nevezett oroszbarát erők párbeszédének megteremtéséhez.

A moszkvai közlés szerint Lavrov és német kollégája között szó volt annak szükségességéről, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) bevonják „az egymással szemben álló ukrajnai felek közötti bizalom megteremtésébe”, továbbá hogy igazságos megoldást találjanak az orosz–ukrán „gázproblémára”, és mielőbb háromoldalú egyeztetést hívjanak össze Kijev, Moszkva és Brüsszel képviselői részvételével „az Ukrajna és az Európai Unió között aláírni tervezett társulási szerződés következményeiről”.

Az Európai Unió (EU) tagállamainak külügyminiszterei hétfőn Luxembourgban üléseznek. A tanácskozáson értesülések szerint kialakíthatják egy olyan, nem katonai jellegű ukrajnai misszió válságkezelési koncepcióját, amely – az EU közös biztonság- és védelmi politikájának kereteibe illeszkedve – stratégiai támogatást nyújthatna az ukrajnai civil biztonsági terület megerősítéséhez.

Luxemburgi ülésük elején az uniós miniszterek jóváhagyták azt a rendelkezést, amely korlátozza az unióba irányuló kereskedelmet az Ukrajnához tartozó, de Oroszország által annektált Krím félszigetről. A döntés szerint csak olyan szállítmányok érkezhetnek további vizsgálódás nélkül az EU-ba, amelyekhez az ukrán hatóságok igazolását is csatolják.

Steinmeier német külügyminiszter az ülés előtt úgy nyilatkozott, Ukrajna szempontjából döntő fontosságú hét kezdődött. Reményét fejezte ki, hogy Oroszország kompromisszumkésznek mutatkozik és megakadályozza, hogy orosz fegyveresek és katonai felszerelések jussanak Kelet-Ukrajnába. Steinmeier egyúttal bejelentette, hogy kedden Kijevbe utazik, ahol mások mellett Petro Porosenko ukrán elnökkel találkozik.

Az ukrán elnöki hivatal sajtószolgálata hétfőn közölte, Petro Porosenko ukrán államfő arra kérte Angela Merkel német kancellárt, hogy személyesen is vállaljon szerepet az ország keleti részén kialakult konfliktus rendezésében. A közlemény szerint Porosenko a Merkellel vasárnap folytatott telefonbeszélgetés során kijelentette: Angela Merkel és a világ más vezetőinek „segítsége és személyes szerepvállalása rendkívül fontos lenne a Kelet-Ukrajnában kialakult válság megoldásához”.

A nemrég hivatalba lépett Nyugat-barát ukrán államfő beszámolt a német kancellárnak arról, hogy az oroszbarát szakadár erők a keleti Donyeck és Luhanszk megyében 24 órán belül több mint húsz alkalommal „sértették meg” az általa pénteken egyoldalúan kihirdetett tűzszünetet – fogalmaz az elnöki hivatal közleménye.

Merkel megerősítette, hogy segíteni fogja Porosenko béketervének megvalósulását. Mint mondta, kész mindent megtenni annak előmozdítása érdekében, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek a válságban érintett felek.

Joe Biden amerikai alelnök üdvözölte a Porosenko által kihirdetett tűzszünetet. A Fehér Ház közleménye szerint Biden a Porosenkóval folytatott vasárnapi telefonbeszélgetés során aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a kelet-ukrajnai szakadár fegyveresek nem viszonozzák az ukrán kormány által pénteken elrendelt egyhetes tűzszünetet.

Az amerikai alelnök elismerően szólt arról, hogy az ukrán elnök – összhangban béketervével – továbbra is elkötelezett amellett, hogy megbeszéléseket folytasson a kelet-ukrajnai polgári vezetőkkel. Biden hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok szorosan együttműködik a világ vezető gazdaságait tömörítő G7 többi tagjával annak érdekében, hogy újabb büntető intézkedésekkel sújtsa Moszkvát, ha utóbbi nem teszi meg az országcsoport június eleji brüsszeli csúcstalálkozóján kért intézkedéseket.

A brit külügyminiszter az uniós miniszterek ülése előtt közölte, szerinte az Európai Unió készen áll arra, hogy amint szükségesnek látja, további büntetőintézkedéseket hozzon Oroszország ellen az ukrán válságban játszott szerepe miatt. William Hague hozzátette, hogy a döntés előtt az uniós tagállamok értékelik, hogyan reagált Moszkva a múlt héten bejelentett ukrán béketervre és a Kijev által egyoldalúan meghirdetett tűzszünetre. Hague elmondta, hogy az új szankciókon „máris sokat dolgoztak”, és úgy vélte, a döntés még a héten megszülethet.

A Kreml sajtószolgálata szombaton közölte, hogy Vlagyimir Putyin támogatásáról biztosította a Porosenko által elrendelt tűzszünetet, az orosz államfő ugyanakkor sürgette, hogy a felek szüntessenek be minden ellenséges akciót, és kezdjenek el tárgyalni. Putyin hangsúlyozta: a béketerv nem lesz „életképes” a tárgyalások irányába tett gyakorlati lépések nélkül.

Hétfőn vezető orosz, köztük állami kézben lévő hírügynökségek jelentették, hogy a „Gazpromnál rögzítették”, miszerint Ukrajna a múlt csütörtök óta engedély nélkül gázt vesz ki a tranzitvezetékből. A híradásokban a Gazpromtól kapott orosz központi diszpécserszolgálati adatokra hivatkoztak.

Az orosz energiaügyi minisztériumban azonnal megcáfolták, hogy a szomszédos országban „megcsapolnák” a területén átmenő vezetéket. A tárcánál arról tájékoztattak, hogy a gázszállításokat ellenőrző és irányító központi diszpécserszolgálat adatai „műszaki átszámításokat tükröznek”. További magyarázatot nem adtak.

Az Interfax orosz hírügynökség azt közölte, hogy a diszpécserszolgálat adatai szerint június 19-én Ukrajnában 3,8 millió köbméter földgáz volt. Másnap, 20-án 4,5 millió köbmétert rögzítettek, június 21-én azonban már csak 1 millió köbmétert. Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője az újságírók megkeresésére azt mondta, hogy az elmúlt egy napban körülbelül 205 millió köbméter gázt szállítottak Ukrajnába tranzitcéllal.

Az orosz állami televízió Vesztyi Ekonomika című gazdasági híradójában arról is beszámoltak, hogy a Gazprom exporttal foglalkozó leányvállalata már egy hete bejelentette, hogy nem az Ukrajnában lévő föld alatti gáztározókból, hanem az „európai föld alatti gáztározókból” fogja kiegyenlíteni az orosz gáz iránt adott esetben erősebben emelkedő európai keresletet a téli időszakban. A Gazprom Export arról döntött, hogy a nyáron több földgázt tárol az európai országokban lévő föld alatti tározókban.

A Vesztyi azt jelentette, hogy hétfőtől a Gazprom mentesítette ukrán partnerét, a Naftohazt attól a kötelezettségétől, hogy kiegyenlítse a nyomást a tranzitvezetékben, vagyis az Ukrajnában lévő tározókból töltse fel.

Szerződés szerinti gázmennyiség érkezik Magyarországra Ukrajna irányából – közölte Lakatos Edina, az FGSZ Földgázszállító Zrt. szóvivője hétfőn az MTI érdeklődésére. Hasonló közleményt tett közzé az Eustream szlovák gázvezeték-üzemeltető is. Az Eustream felel a más uniós országokba Ukrajna felől érkező orosz földgáz Szlovákián át tartó tranzitjáért. A cég 2255 kilométer hosszú vezetéket, továbbá négy kompresszorállomást üzemeltet.