Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény annak nyomán tette közzé jelentését, hogy szakemberei június 24. és 27. között Magyarországon tájékozódtak a gazdaságpolitikai fejleményekről. Az ilyen jellegű megfigyelés alá azokat a tagországokat vonják az EU-ban, amelyek korábban – így Magyarország 2008 és 2010 között – uniós pénzügyi támogatásban részesültek. A magyar támogatási program 2010 novemberi lejárta óta ez volt az ötödik ilyen magyarországi helyszíni tájékozódás.
Az uniós megbízottak megállapították, hogy miközben az autógyártásban keletkezett új kapacitások növelik az exportot és az ipari termelést, a gazdasági válságból való kilábalást nagymértékben elősegítik ösztönző intézkedések is. Ilyen ösztönző intézkedésre példaként említették a központi bank növekedésfinanszírozó projektjét, a szabályozott rezsiköltségek csökkentését, a közmunkaprogramot, valamint az uniós alapok megnövekedett felhasználását.
Mindezek ugyanakkor – vélik Brüsszelben – óvatosságra intenek a gazdasági helyzet kilátásainak elemzésekor, mert 2015-ben ezeknek az ösztönző hatásoknak a csökkenése nyomán valamelyest lassulhat a gazdasági növekedés. Az Európai Bizottság szerint annak köszönhetően, hogy a folyó fizetési és a tőkemérleg egyenlege folyamatosan pozitív szaldót mutat, csökken a külső eladósodottság, és az adósság finanszírozása olajozottan biztosítható a rekordalacsony hozamú állampapírok iránti erős keresletből. Ugyanakkor még mindig magas az államadósság és a külföldi eladósodottság szintje, és ez – az alacsony növekedési potenciállal együtt – jelentős sérülékenységet okoz.
Az uniós szakértők szerint a 2014–2015-ös magyar kormányzati deficitcélok teljesíthetők. A küldöttség ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy bár a deficitet a 3 százalékos küszöb alatt tartják, a közszféra eladósodottsága még nem került egyértelműen süllyedő pályára. Az Európai Bizottság idén tavaszi gazdasági előrejelzése értelmében Magyarországon fennáll annak a kockázata, hogy nem sikerül teljesíteni a stabilitási és növekedési paktum előírásait.
Magyarországnak valószínűleg további pénzügyi konszolidációs erőfeszítést kell tennie azért, hogy a kívánatos ütemben folytatódjon az eladósodottság csökkentése, és ezáltal elkerülhető legyen a túlzottdeficit-eljárás ismételt megindítása jövő tavasszal – állapította meg közleményében az Európai Bizottság.
Magyarországnak – hangsúlyozta az uniós küldöttség – erősítenie kell a középtávú növekedési kilátásokat a szerkezeti reformok ösztönzésével, a brüsszeli bizottság idei országspecifikus ajánlásaival összhangban. Ennek keretében „szilárd és kiegyensúlyozottabb társasági adórendszerre” van szükség, ideértve egyebek között a torzító hatású szektorális adók kivezetését, valamint – a foglalkoztatás ösztönzése érdekében – az alacsony jövedelműek adóékjének csökkentését.
A gazdasági szereplők számára a „normális hitelezés helyreállítását”, a bankok működési környezetének javítását, a bankokra nehezedő adóterhek enyhítését szintén követelményként fogalmazta meg az Európai Bizottság a fenntartható növekedés biztosítása érdekében. Az uniós küldöttség nyugtázta a kormány azon erőfeszítését, hogy megoldja a devizahiteles jelzálogszerződések ügyét, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a célt „konzultatív megközelítéssel” és az érintettek közötti „megfelelő tehermegosztással” kell megpróbálni elérni.
Végezetül a brüsszeli szakértők arra szólították fel Magyarországot, hogy javítsa az üzleti légkört, stabilizálja a szabályozási kereteket, valamint segítse elő a piaci versenyt, különösen a szolgáltatási szektorban meglévő akadályok lebontásával.
A jobb növekedési adatok az adósságráta további csökkenését vetítik előre – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-vel, reagálva az Európai Bizottság kedden kiadott jelentésére, amelyben azt írták: Magyarországnak valószínűleg további pénzügyi konszolidációs erőfeszítést kell tennie azért, hogy a kívánatos ütemben folytatódjon az eladósodottság csökkentése, és ezáltal elkerülhető legyen a túlzottdeficit-eljárás ismételt megindítása jövő tavasszal.
Az NGM közleményében kiemelte: az adósságszámra év közben számtalan tényező hat, emiatt gyorsan és folyamatosan változik, ezért csak az év végi számnak van jelentősége. 2014 végén az adósságráta - a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartásával és a 3 százalékos gazdasági növekedéssel – továbbra is csökkenő pályán marad. Így a 2014. évi tényszámok tükrében a bizottság is kénytelen lesz elismerni Magyarország adósságcsökkentő erőfeszítéseit.
A magyar álláspont szerint az államadósság drámai növekedése 2010-ben megállt, 85 százalékról 2013 végére sikerült 79 százalékra leszorítani a mértékét. Miközben az unió legtöbb tagországa növelte az adósságállományát, Magyarország a válság ellenére visszafordította a folyamatot. Mindezt úgy tudta elérni, hogy közben az állami vagyont is gyarapította. Az NGM szerint a brüsszeli prognózist módszertani bizonytalankodás övezi, feltételezésük nem tényszámokon, hanem a saját előrejelzésükön alapul, ezért Magyarország folyamatosan egyeztet a bizottsággal.
A jelentés nem veszi figyelembe, hogy a magyar gazdasági növekedés idén, a korábban várt 2 százalék helyett minden valószínűséggel 3 százalék környékén lesz. Az idei első féléves, legfrissebb adatok mindezt teljes mértékben alátámasztják – áll a közleményben.
A gazdasági tárca úgy látja: a konjunkturális folyamatok erősödéséből adódóan a 2015. évi növekedés is kedvezőbb lehet a bizottság által várttól. Az elemzők által használt klasszikus hüvelykujj szabály alapján 1 százalékponttal magasabb növekedés önmagában 0,7-0,8 százalékponttal javítja az adósságrátát. A közlemény rögzíti: a bizottság legújabb jelentésében a többi között azt javasolja, hogy Magyarország vezesse ki a különadókat, csökkentse az alacsonyabb keresetűek adókedvezményét, ne adjon kedvezményes hiteleket a kis- és középvállalkozóknak.
A brüsszeli bizottság azután tette közzé jelentését, hogy munkatársai június 24. és 27. között Magyarországon tájékozódtak a gazdaságpolitikai fejleményekről. Az ilyen jellegű megfigyelés alá azokat a tagországokat vonják az EU-ban, amelyek korábban – így Magyarország 2008 és 2010 között – uniós pénzügyi támogatásban részesültek. A magyar támogatási program 2010 novemberi lejárta óta ez volt az ötödik ilyen magyarországi helyszíni tájékozódás.
Dinamikusan bővült a kiskereskedelmi forgalom az MTI által megkérdezett makrogazdasági elemzők szerint, akik így az idei gazdasági bővülés egyik legnagyobb összetevőjének nevezték a lakossági fogyasztást. A GKI javította 2014-re vonatkozó növekedési előrejelzését, így a bruttó hazai termék 2,5 százalékos növekedésével számol.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság kijött a válságból, a visszaesésből, a gazdaság teljesítménye 2013 vége óta egyre ütemesebben növekszik. Az idei első öt hónap adatai azt mutatják, hogy a magyar gazdaság az Európai Unió tagállamai között is dobogós helyen van.
Korábban londoni elemzők is javították hazánk gazdaságának növekedési előrejelzéseit: szerintük a növekedés minősége és dinamikája is javulásnak indult. Nem most korrigáltak először a szigetország szakértői.
