Brüsszelben is elismerik a magyar eredményeket

Az Európai Bizottság üdvözölte a magyar makrogazdasági helyzetnek az utóbbi időben tapasztalt javulását.

Magyarországnak valószínűleg további pénzügyi konszolidációs erőfeszítést kell tennie azért, hogy a kívánatos ütemben folytatódjon az eladósodottság csökkentése, és ezáltal elkerülhető legyen a túlzottdeficit-eljárás ismételt megindítása jövő tavasszal – állapította meg közleményében az Európai Bizottság.

Magyarországnak – hangsúlyozta az uniós küldöttség – erősítenie kell a középtávú növekedési kilátásokat a szerkezeti reformok ösztönzésével, a brüsszeli bizottság idei országspecifikus ajánlásaival összhangban. Ennek keretében „szilárd és kiegyensúlyozottabb társasági adórendszerre” van szükség, ideértve egyebek között a torzító hatású szektorális adók kivezetését, valamint – a foglalkoztatás ösztönzése érdekében – az alacsony jövedelműek adóékjének csökkentését.

A gazdasági szereplők számára a „normális hitelezés helyreállítását”, a bankok működési környezetének javítását, a bankokra nehezedő adóterhek enyhítését szintén követelményként fogalmazta meg az Európai Bizottság a fenntartható növekedés biztosítása érdekében. Az uniós küldöttség nyugtázta a kormány azon erőfeszítését, hogy megoldja a devizahiteles jelzálogszerződések ügyét, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a célt „konzultatív megközelítéssel” és az érintettek közötti „megfelelő tehermegosztással” kell megpróbálni elérni.

Végezetül a brüsszeli szakértők arra szólították fel Magyarországot, hogy javítsa az üzleti légkört, stabilizálja a szabályozási kereteket, valamint segítse elő a piaci versenyt, különösen a szolgáltatási szektorban meglévő akadályok lebontásával.

A jobb növekedési adatok az adósságráta további csökkenését vetítik előre – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-vel, reagálva az Európai Bizottság kedden kiadott jelentésére, amelyben azt írták: Magyarországnak valószínűleg további pénzügyi konszolidációs erőfeszítést kell tennie azért, hogy a kívánatos ütemben folytatódjon az eladósodottság csökkentése, és ezáltal elkerülhető legyen a túlzottdeficit-eljárás ismételt megindítása jövő tavasszal.

Az NGM közleményében kiemelte: az adósságszámra év közben számtalan tényező hat, emiatt gyorsan és folyamatosan változik, ezért csak az év végi számnak van jelentősége. 2014 végén az adósságráta - a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartásával és a 3 százalékos gazdasági növekedéssel – továbbra is csökkenő pályán marad. Így a 2014. évi tényszámok tükrében a bizottság is kénytelen lesz elismerni Magyarország adósságcsökkentő erőfeszítéseit.

A magyar álláspont szerint az államadósság drámai növekedése 2010-ben megállt, 85 százalékról 2013 végére sikerült 79 százalékra leszorítani a mértékét. Miközben az unió legtöbb tagországa növelte az adósságállományát, Magyarország a válság ellenére visszafordította a folyamatot. Mindezt úgy tudta elérni, hogy közben az állami vagyont is gyarapította. Az NGM szerint a brüsszeli prognózist módszertani bizonytalankodás övezi, feltételezésük nem tényszámokon, hanem a saját előrejelzésükön alapul, ezért Magyarország folyamatosan egyeztet a bizottsággal.

A jelentés nem veszi figyelembe, hogy a magyar gazdasági növekedés idén, a korábban várt 2 százalék helyett minden valószínűséggel 3 százalék környékén lesz. Az idei első féléves, legfrissebb adatok mindezt teljes mértékben alátámasztják – áll a közleményben.

A gazdasági tárca úgy látja: a konjunkturális folyamatok erősödéséből adódóan a 2015. évi növekedés is kedvezőbb lehet a bizottság által várttól. Az elemzők által használt klasszikus hüvelykujj szabály alapján 1 százalékponttal magasabb növekedés önmagában 0,7-0,8 százalékponttal javítja az adósságrátát. A közlemény rögzíti: a bizottság legújabb jelentésében a többi között azt javasolja, hogy Magyarország vezesse ki a különadókat, csökkentse az alacsonyabb keresetűek adókedvezményét, ne adjon kedvezményes hiteleket a kis- és középvállalkozóknak.

A brüsszeli bizottság azután tette közzé jelentését, hogy munkatársai június 24. és 27. között Magyarországon tájékozódtak a gazdaságpolitikai fejleményekről. Az ilyen jellegű megfigyelés alá azokat a tagországokat vonják az EU-ban, amelyek korábban – így Magyarország 2008 és 2010 között – uniós pénzügyi támogatásban részesültek. A magyar támogatási program 2010 novemberi lejárta óta ez volt az ötödik ilyen magyarországi helyszíni tájékozódás.

Dinamikusan bővült a kiskereskedelmi forgalom az MTI által megkérdezett makrogazdasági elemzők szerint, akik így az idei gazdasági bővülés egyik legnagyobb összetevőjének nevezték a lakossági fogyasztást. A GKI javította 2014-re vonatkozó növekedési előrejelzését, így a bruttó hazai termék 2,5 százalékos növekedésével számol.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság kijött a válságból, a visszaesésből, a gazdaság teljesítménye 2013 vége óta egyre ütemesebben növekszik. Az idei első öt hónap adatai azt mutatják, hogy a magyar gazdaság az Európai Unió tagállamai között is dobogós helyen van.

Korábban londoni elemzők is javították hazánk gazdaságának növekedési előrejelzéseit: szerintük a növekedés minősége és dinamikája is javulásnak indult. Nem most korrigáltak először a szigetország szakértői.