Balatoni András, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: az első negyedévben jelentősen bővülő kiskereskedelmi forgalomban tükröződik az áprilisi reálbér-növekedés hatása is. Ez a masszív vásárlóerő-bővülés a kedvező gazdasági várakozásoknak köszönhetően egyre jobban begyűrűzik a fogyasztásba, illetve a kiskereskedelmi forgalomba – fogalmazott. Hozzátette: a növekedés széles bázison nyugszik, majdnem minden szegmensben jelentős növekedést regisztráltak.
Megjegyezte: vannak a kereskedelem növekedésére ható egyszeri, technikai hatások, ami a dohányforgalom mérésében bekövetkezett módszertani váltás és az online pénztárgépek bevezetése. Véleménye szerint az áprilisi növekedésből arra is lehet következtetni, hogy enyhül a háztartások elmúlt hónapokban tapasztalt óvatos költekezési hajlama. Balatoni a régi módszertan alapján számolva idén a kiskereskedelmi forgalom 5,1 százalékos bővülésére számít, ami jövőre 3 százalékra lassul.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője rámutatott: a rendkívül alacsony infláció is elősegítette reálbérek növekedését, így a fogyasztás bővülését. Szavai szerint ez a reálbér növekedés – ami öt év után először tavaly nőtt – újraindította a kiskereskedelmet, ahol minden főcsoportban jelentős növekedést mértek. Elmondta, a magyar háztartások 70-80 százaléka a becslések szerint nem rendelkezik megtakarítással, annyit fogyaszt, amennyi a jövedelme. A reálbérek 4,4 százalékos áprilisi növekedése összhangban áll a forgalom régi módszertan szerinti 4 százalékos bővülésével.
Idén a beruházások mellett a GDP növekedés legnagyobb összetevője a lakossági fogyasztás lesz – emelte ki. Hozzátette: mivel a lakossági fogyasztás adja a GDP 66 százalékát, ezért erősen hat a gazdasági növekedésre. Minden torzító hatást kiszűrve a kiskereskedelem idén 4-5 százalék között bővülhet – fűzte hozzá.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. javította 2014-re vonatkozó növekedési előrejelzését, így a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékos növekedésével számol, és a korábbinál lényegesen alacsonyabb, 0,5 százalékos inflációt vár. A társaság márciusi előrejelzésében 1,5 százalékos GDP-növekedéssel és 1,3 százalékos fogyasztóiárindex-emelkedéssel számolt.
A legfrissebb prognózist ismertető szerdai sajtótájékoztatón Vértes András, a GKI elnöke hangsúlyozta: előrejelzésük szerint 2014-ben is 3 százalék alatt lesz – 2,9 százalék – a GDP-arányos államháztartási hiány, azonban ehhez 100-200 milliárd forintnyi év közbeni kiigazítás kell majd.
A magyar gazdaság számára jó hír, hogy a sok átmeneti, pozitív tényező nyomán növekedési szempontból a 2014-es év az elmúlt évekhez képest kiugróan jónak tűnik – mondta Vértes. Hozzátette azonban, hogy a következő évekhez képest is 2014 lesz a legjobb év: a növekedés valószínűleg lassul, már csak a beérkező európai uniós támogatások elkerülhetetlen, markáns csökkenése miatt is.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint a magyar gazdasági növekedés 2014-ben és 2015-ben is dinamikus lesz, melynek elsődleges forrását a belső felhasználás erősödése biztosítja – olvasható a cég legfrissebb elemzésében elemzésében. A cég elemzőinek megítélése szerint a GDP-növekedés 2014-ben elérheti a 3,1 százalékot, míg jövőre a 2,7 százalékot. Az éves infláció idén és 2015-ben is a jegybank 3 százalékos célja és a maginfláció alatt marad, 2014-ben 0,4 százalék lesz, 2015-ben 2,6 százalékra gyorsulhat – áll az előrejelzésben.
A Takarékbank elemzői 2014-re 3,1 százalékos, 2015-re pedig 2,4 százalékos GDP-bővülésre és arra számítanak, hogy a gyorsuló gazdasági növekedés és a forint várható erősödése elősegítheti a GDP-arányos államadósság mérséklődését a következő két évben – mondta Oszlay András, a bank osztályvezetője június 18-án Budapesten sajtótájékoztatón.
Az európai felzárkózó térség piacai jól teljesítettek az elmúlt egy hónapban, és bár ez elsősorban a visszalendülő orosz piacok teljesítményének eredménye, a továbbiakban inkább a közép-európai EU-gazdaságok, köztük Magyarország részvény- és devizapiaci kilátásai ígéretesek – jósolták június 18-án ismertetett térségi előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
A költségvetési szférában végbement nagy emelkedésnek tudható be, hogy áprilisban gyorsuló mértékben nőttek a keresetek. A távirati iroda által megszólaltatott elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy a közfoglalkoztatási programok nélkül is jelentős a foglalkoztatás bővülése, de a versenyszférában van még mit javulni. Áprilisban a bruttó átlagkereset 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a közfoglalkoztatottak nélkül 6,7 százalékos volt a növekedés – jelentette június 19-én a KSH.
Mint arról június 11-én beszámoltunk, továbbra sem lesz jelentős inflációs nyomás az Erste és az ING makroelemzői szerint, akik úgy vélik, hogy bár az év végére 2,2 százalék körülire gyorsulhat az infláció, az éves átlagos index igen alacsony lesz. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adatai szerint április után májusban is 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. Áprilishoz képest 0,2 százalékkal mérséklődtek az árak.
Mint arról korábban beszámoltunk, javítottak hazánk gazdaságának növekedési előrejelzésein a londoni pénzügyi elemzők a közép-európai térség második félévi kilátásairól készített prognózisukban. Kiderült: a növekedés minősége és dinamikája is javulásnak indult. Nem most korrigáltak először a szigetország szakértői.
Ismert, a KSH adatai szerint a hazai össztermék (GDP) 2014 első negyedévében 3,5 százalékkal nőtt éves összevetésben. Ez megegyezik a múlt hónapban közölt előzetes becsléssel. Ennek hatására a nagy londoni házak az előző, részleges GDP-becslés közzététele után felfelé korrigálták a magyar gazdaságra adott növekedési prognózisaikat az erőteljes első negyedévi teljesítmény alapján.
A Nemzetgazdasági Minisztérium olyan erős és versenyképes gazdaságot igyekszik építeni Magyarországon, amely mindenki számára sikert és lehetőséget teremt – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter június 11-i sajtótájékoztatóján, amelyen bemutatta a tárca államtitkárait. Varga hangsúlyozta: a magyar gazdaság előtt kitárultak a lehetőségek, és – a négy évvel ezelőtti állapottal ellentétben – a gazdaságpolitikának nem a válságkezelés vagy az azonnali csődhelyzet elhárítása az alapvető célja.
Kiemelte az újraiparosítási politika kidolgozását és végrehajtását annak érdekében, hogy Magyarország legyen a régió egyik legversenyképesebb országa és növekedési központtá váljon. Varga elmondta: a vállalkozásokat tevékenységük bővítésére és egyre gyorsuló innovációra ösztönzik majd, miközben törekednek az európai uniós források hatékony felhasználására, és továbbra is fegyelmezett költségvetési és pénzügypolitikát folytatnak.
A járműgyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok termelése mellett a húsvéti ünnepek hatására az élelmiszer-ipari eladások is hozzájárultak ahhoz, hogy az ipari termelés áprilisban 10,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit és az előző hónappal összevetve 2,4 százalékkal nőtt – jelentette a második becslés alapján június 12-én a Központi Statisztikai Hivatal.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának (nhp) köszönhetően megállt a vállalati hitelállomány visszaesése, és hitelezési fordulat következett be a kis- és közepes vállalkozásoknál, így a bruttó hazai termék (GDP) az idén csaknem egy százalékkal lehet magasabb – közölte az MNB június 13-án. A jegybank kiemeli, hogy a jövőben is előtérbe helyezi a vállalati beruházásokat támogató hitelezési modellt.
A fenntartható gazdasági növekedés szempontjából a vállalati hitelezés, ezen belül is a kis- és középvállalati hitelezés alakulása kiemelten fontos, így az MNB számára prioritás, hogy a hitelállomány csökkenését megállítsa, majd növelje a hitelkibocsátást ezekben a szegmensekben. A gyorsuló hitelezés növeli a gazdasági teljesítményt, miközben a gazdasági növekedés erőteljesebb hitelezést von maga után – olvasható a közleményben.
Már a magánszektorban is látszik a beruházások beindulása – kommentálták banki elemzők a Központi Statisztikai Hivatal adatait, amelyek szerint tovább nőtt a beruházások növekedési üteme, és az idei első negyedévben a volumenindex 22,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
